lemezajánló [nagylemez]  2004. március 1. hétfő   14:32

nincsen hozzászólás

  Egy újabb My kingdom music kiadvány került a kezembe, a banda nevéből és a lemezcímből rögtön következtethettem a keményebb hangzásvilágra. A borító állítása szerint a Rain Paint az Intense és az Emotional metal stílusait érinti, ami a zenehallgatás közben azonnal érthetővé is válik, a finn zenekar ugyanis egész biztosan tovább öregbíti az amúgy is ősöreg skandináv metalzene hírnevét.
  
  Hét év komolyan vett zenélés után akkor jelent meg az akkor még felállásában némileg különböző és akkor még Prophet néven futó zenekar első demó lemeze egy nagyon jól eltalált albumot jelentettek meg 2003-ban, a Finnvox studiosban kevert anyag és az MD/Firestation közreműködése Oskari Kymäläinen munkájával igencsak szép hangzást hozott össze.
  
  Afféle hörgős metal ez, de progresszív gitárbetéteivel és melodikus érzelmességével nagyobb teret enged meg magának, számos kortárs előadótól kölcsönöz elemeket, hangulatot, HIM és a Sentenced hatását a szakavatott fül könnyen felfedezheti, durva gitárkezelése a gothic, death és doom metal rajongóinak jelenthet különös örömöt, orgonaakkordok és a kissé hosszúra nyújott gyereksírás pedig fokozza az atmoszféra fűtöttségét.
  
  A három állandó tagból álló zenekar munkáját segítette a Prophet és a Rain Paint közötti átmenetet képviselő Fragile hollow billentyűse, két számban pedig a dobok mögé került egy Fragile hollow tag, ezen kívül néhány számban a Denigrate és a Rapture bandákból vokáloznak ketten.

  A számok kellőképpen hosszúak, nem érezzük szétfolytnak vagy besűrítettnek őket, van ideje minden zenésznek kibontakozni, nagyon szép, ahogy a hörgés és az ének ugyanazzal a szöveggel vezeti végig a Miss Spring című szerelmes-bánatos szerzeményt.
  
  Az énekhang mindenhol tisztán és erősen szól, nem ölt ordibálós jelleget, van benne tartás és íz, hajlításai ugyanolyan könnyedséggel veszik a magas hangokat, mint ahogy a Freezes day hosszú instrument-szólói között a basszushangot. A dobok mögött mindig tudják, mikor és mennyire kell visszafogni, vagy épp felvezetni, mindez nagyon élvezhetővé teszi a lemezt. Külön említeném a lemez utolsó dalát, amely egy lassú és szép, jellegében popos magányos-szerelmes darab, nem túl bizakodó Loose and Over címmel a I feel like Im writing a book, a book for noone” ismétlődő sorok nagyon meghatóak az erős cin és gitárkísérettel lassú szappanbuborékos számot hoztak össze, mely nagyon méltó lezárása ennek a lemeznek.
  Valószínűleg nem lesz könnyű dolga annak, aki meg szeretné szerezni a Rain Paint : Nihil nisi mors albumot, mégis azt mondom, aki a metal nyugodt és érzelmes, szomorú és nyomasztó atmoszféráját szereti, hallgassa meg ezt a korongot.
  
  Rain Paint:
  
  Aleksi Ahokas - giár, basszus, vokál
  Sami Koikkalainen - gitár
  Tim Toivanen - dobok
  
  Tracklist:
  
  1. Forbidden love
  2. Rain Paint
  3. Death Drive & Fear
  4. Sleeping beauty
  5. Miss spring
  6. Raven nevermore
  7. Freezes day
  8. Loose and over

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: