szerző: PjotrAz amerikai free jazz nagy öregje – Anthony Braxton a Müpában
Az altszaxofon legkülönbözőbb dimenzióit feltárni képes hangszeresként és zeneszerzőként is kultikussá vált művész, Anthony Braxton május 17-én legújabb zenekarával érkezik a Müpába. A Diamond Curtain Wall Quartet dob nélküli előadásaiban kiemelt szerepet kap a komputerek által generált zene.
A hetvenéves multiinstrumentalista zeneszerző ma is az amerikai jazz egyik legfontosabb alakja. Egyetemista évei alatt filozófiát és zeneszerzést tanult, ekkor találkozott a szintén fúvós Roscoe Mitchell-lel és a dobos Jack DeJohnette-tel. Közösen alapították a máig működő Association for the Advancement of Creative Musicians nonprofit szervezetet. Anthony hamarosan az avantgárd zene egyik megkerülhetetlen alakjává vált. 1971-ben kiadott albuma, a For Alto zenetörténeti jelentőséggel bír, ugyanis ez volt az első olyan lemez, amelyen a szaxofon kizárólag szólóhangszerként hallható. A hetvenes évek elején Párizsba költözött, ahol Chick Coreával, Dave Hollanddel és Barry Altschullal a Circle nevű formációban dolgozott, amelynek hatása jóval jelentősebb volt, mint élettartama.
Az avantgárd és a free jazz népszerűsége mára ugyan csökkent azokhoz az időkhöz képest, amelyekben az Amerikai Egyesült Államok polgárjogi harcai során, ezek egyik szelíd megnyilvánulási formájaként sokak szabadságvágyát fejezte ki, de kultikus alakjai máig érvényes zenei megnyilatkozásokat tesznek, így Braxton is. Az 1960-as évek óta száznál is több lemezen játszott a legkülönbözőbb ritkán alkalmazott fúvós hangszereken, amelyek szokatlan módon a hangtartomány legaljától a legtetejéig sorakoznak. Életműve olyan hatalmas, olyan jól dokumentált, és olyan tempóban bővül, hogy átlátni szinte lehetetlen vállalkozás. Zeneszerzőként Cage, Stockhausen, Boulez és Schönberg határozta meg gondolkodásmódját. Kompozíciói mindig szokatlan irányok felé nyitnak, folyamatosan megújítja önmagát.
Legkedvesebb felállása a kvartett. Legújabb formációja, a Diamond Curtain Wall trióként már 2005-ben összeállt Trio (Wesleyan) című lemezén, csak akkor még nem Mary Halvorson, hanem Tom Crean volt a gitárosa. 2010-ben a trió André Vida alt- és baritonszaxofonossal kiegészülve kvartettként szerepelt egy lemezen, 2011-ben pedig Taylor Ho Bynum kornettos-szárnykürtössel és Mary Halvorson gitárossal alakított hármas játszott a Trio (NYC) albumon. Hangzásvilágukat a számítógépes zeneszerzés és improvizáció határozza meg. Erre a projektre is tökéletesen érvényes, amit Steve Smith, a New York Times kritikusa írt Anthony Braxton zenéjéről: „nem annyira kompozíciós stratégia, mint inkább egy ideális demokrácia utópikus modellje. Vannak követendő szabályai, betartandó törvényei, melyeket gondosan ellenőriz a klán feje. Ám e törvények inkább irányelvek, nem pedig megszorítások; helyes követésük teljes személyi szabadsághoz vezet egy zeneileg jól működő, pontosan körülírt társadalmi szerkezetben„.
Anthony Braxton Diamond Curtain Wall Quartet
2015. május 17., Müpa, Fesztivál Színház
Közreműködők: Anthony Braxton - alt-, szoprán- és szopranínószaxofon, elektronika, Taylor Ho Bynum - kornett, szárnykürt, basszustrombita, trumpbone, szordínók, kagyló; Mary Halvorson - elektromos gitár, effektek; Ingrid Laubrock - tenor- és szopránszaxofon