beszámoló [koncert]  2015. május 1. péntek   13:26

nincsen hozzászólás

  Robert Davi ügyeletes rossz fiú, negatív karakterhős. Hollywood rendezői benne megtalálták az ideális negatív szereplőt, aki nem teketóriázik, üt, lő, sőt… De ezen a fellépésén nem a filmjeiben megszokott énjét láthattuk, hanem az ellenkezőjét: pozitív, humoros, érzelmes, szentimentális lírai énjét és kiváló hangját ismerhettük meg. Mestere és későbbi barátja, Frank Sinatra születésének 100 évfordulójának tiszteletére megrendezett Robert Davi: Sing Sinatra estje, Sinatráról illetve róla szólt, ráadással együtt mindegy két órán keresztül.
  
  Ennek ellenére nem mehetünk el a nagyszámú kísérő zenészei mellett sem, akik igen kiváló munkát végeztek. A zenekarvezető zongorista Randy Waldman, nagybőgős Anna Stadlman és David Tull dobos, a legendás Liszt-díjas Fekete Kovács Kornél és zenekara a Modern Art Orchestra, akik Davi elismerését is kiérdemelték. Abszolút profizmussal játszották végig az egész előadást, és a legteljesebb odaadással interpretálták az esten elhangzó slágereket és dalokat.
  
  Miután felgördült a virtuális függöny, előjött Robert Davi filmes múltja is. Bevezető aktusként néhány perces villanásnyi filmrészleteket láthattunk ismertebb filmjeiből, valamint nagyzenekari felvezetésben, a 007 ismert intrója is felcsendült. Davi színpadra lépését követően, a lelkes publikum és gerjedés fogadta, az utóbbit hamar likvidáltak, és a show problémamentesen folytatódott.
  Az elhangzott program ízlésesen volt összeválogatva. Nem ragaszkodott 100%-ban a lemezének eljátszásához, hanem csak szemezgetett róla, a számára fontos dalokból. Elhangzás sorrendjében hallhattuk a Nice ´n´ Easy; a Nice Work If You Can Get It; a Day in Day Out; a Witchcraft; a Summer Wind; a Don´t Worry ´But Me; a Come Fly With Me; a Luck be a lady tonight; az I´ve got the World on a String; az It was a very good year; a My Way; That´s life és a New York, New York dalokat is.
  További kellemes meglepetésként ért, hogy nem darálta le műsorát, hanem a számok között mesélt, anekdotázott, történeteivel mosolyra fakasztotta közönségét.
  Meglátásom szerint Robert Davi, nem a „Best of…” Sinatra dalokkal akart aratni, hanem épp ellenkezőleg, olyan dalokat válogatott be műsorába, amelyek valójában az Ő belső szentimentális világát tükrözi vissza; nem utolsó sorban szereti is őket. Ez az este tökéletesen megmutatta a filmes rosszfiú igazi énjét.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: