hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2015. április 13. hétfő   08:13
3 hozzászólás

szerző: Morello
Skyforger, Bornholm
2015. április 8, Dürer Kert

  Kinek mond valamit a Skyforger zenekar neve? Valószínűleg nem túl sokaknak. Ez a lettországi banda nem folyik a csapból a rock/metal médiában, viszonylag ritkán adnak ki lemezt és koncerteznek, szóval bocsánatos bűn, ha valaki nem tudná, kik is ők. Ugyanakkor volt néhány olyan koncertjük Magyarországon, amin ha valaki jelen volt, az egész biztosan epedve várja, hogy újra elnézzen hozzánk a csapat. Ugyanis a társaság különleges hangulatú pagan folk/black metal zenéje és anyanyelven előadott szövegei rendkívüli koncertélményt biztosítanak, szóval aki Skyforger buliba megy, az igazi különlegesség részese lesz. Például a 2011-es budapesti Metalfest is beugorhat egyeseknek, amikor szintén emlékezetes koncertet produkáltak a lettek, különösen az áramkimaradást áthidaló, „unplugged”-ban előadott, acapellás-kántálós előadásukkal. Na, talán ezzel most beugrott páraknak a zenekar neve...
  A Skyforger 2010-ben adott ki utoljára lemezt Kurbads címmel, azóta csak hébe-hóba koncerteztek, szóval igazán ideje volt újra felpörgetniük az eseményeket maguk körül. Erre megfelelő alkalmat adott a mai buli előtt épp pár nappal megjelent új Skyforger lemez, ami a Senprusija (Ó-Poroszország) nevet kapta. Erre már hosszú ideje vártak a rajongók, így még apropója is volt a mai összejövetelnek. Bár mint említettem, nem egy felkapott név a Skyforger, de mivel Magyarországon már több remek hangulatú koncertet adtak, igen elhivatott rajongókra tettek szert. Nem volt túl nagy beharangozása a koncertnek és nem is számítottam különösebb tülekedésre a Dürer kisteremben, de összességében mégis egész korrekt létszám összejött a mai estén. Szóval a rajongótábor hűsége példaértékű. Felvezetésnek a Bornholm gárdája szolgáltatta a talpalávalót, akik jó választásnak bizonyultak a Skyforger elé.
  
  A Bornholm bár saját jogon lehet egészen ismert és elismert a black metal színtéren, nem lehet elhallgatni, hogy világhírű grafikusok egyesítették erőiket a banda kötelékében. A csapat szellemi atyja Sallai Péter, a basszusgitárt pedig Havancsák Gyula nyúzza, mindketten a legnagyobb és legismertebb nemzetközi metal bandákkal dolgoztak, számos jól ismert borító és booklet fűződik a nevükhöz. A korábbi találkozás alapján úgy emlékeztem, a csapatnak van teljesértékű énekese, de úgy tűnik, mostanra változott a helyzet, mert Sallai Peti ragadta magához a mikrofont és gitáros-énekesként ő vitte a szót a bandában. Megjegyzem, egyáltalán nem állt neki rosszul a dolog. A károgós, black metalos vokalizálás teljesen megfelelő volt, sajnos az előadás első felében szinte teljesen háttérben maradt az ének, csak az utolsó néhány dalnál állt össze rendesen a hangzás.
  A teljes harci díszben színpadra lépő banda szigorú, zúzós zenéjét érdeklődve fogadta a közönség, ők pedig igyekeztek régebbi és újabb dalokat is felvonultatni a repertoárban. Peti a kommentárt a minimálisra csökkentette, maximum a számcímeket konferálta be, az előadásuk teljes mértékben a zenéről szólt. A nyers black metalos témák mellett a kissé atmoszférikusabb tételek arattak sikert, különösen a két utolsó szám sikerült jól ebből a szempontból. A közönség elismerő ovációja jelezte, hogy jó választás volt a banda a Skyforger elé, kellőképpen megteremtették a hangulatot.
  
  A lett Skyforger felállása is elsőre homlokráncolásra adott okot, úgy emlékeztem, hogy nekik van még egy sípos-dudás-furulyás tagjuk is, de őt sehol sem találtam a deszkákon. Mint utólag kiderült, a Kaspars névre hallgató arc már 2012 óta nem tag, a helyére viszont nem érkezett senki, így népi hangszeres tag nélkül koncertezik a Skyforger. Ezt kissé problematikusnak láttam, mert az újabb kori számaikban egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a népi hangszerek és az azokkal eszközölt melódiák, ezek hiánya bizony betehet a koncertélménynek... Ráadásul nem hogy élőben, de még samplerről sem nyomták be ezeket a hol kiegészítő, hol igenis vezérszólamot jelentő dallamokat, így egy kicsit féloldalasnak tűnhetett a produkció a zenekar munkásságát ismerők számára.
  Ettől függetlenül (vagy talán éppen ezért) a csapat igyekezett a legjobbat kihozni a dologból, és inkább azokra a számokra koncentráltak az életműből, amelyek nyersebb, gitárcentrikusabb, black metalosabb hangvételt ütöttek meg. Így az első nagylemez, a Kauja Pie Saules (The Battle Of Saule) reszelős címadó dala volt a kezdés, majd rögtön a demos korszak, a Semigall´s Warchant időszakából származó Virsaitis Nameisis (Chief Nameisis) jelentette a folytatást. Ezek a számok meghatározták a mai este irányvonalát, de azért az újabb (és az „újabbat” itt most idézőjelben tessék érteni!) szerzemények sem maradtak el, a Kurbads albumról elhangzott a Keves Dels (Son Of The Mare), ismét a 2005-ben újra kiadott demoról az Akmeni Iekaltas Zimes (Signs Carved In Stone), az 1998-as Kauja Pie Saules (The Battle Of Saule)-ról a Kursi, majd a 2000-es Latviesu Strelnieki (Latvian Riflemen) is előkerült végre, a Tirela Purva (In The Tirelis Swamp) képében.
  
  Ha már tényleg ott volt a pultnál kézzelfogható valójában a vadonatúj Senprusija (Ó-Poroszország) album, illett bemutatkozni a mai koncerten az új számokat is (és az újat itt már nem kell idézőjelbe tenni). Egy egész blokk került elő ezekkel a számokkal, a Senprusija, Sudavu Jatnieki, Tagad Vai Nekad, Herkus Monte és Melnas Buras dalokat hallhattuk. Nem csak zenei élményről volt itt szó, hanem az énekes-gitáros Peter mindegyik új dal témáját egy rövidke monológgal ismertette is. Vagyis rövidke történelmi betekintést, ismereteket is nyerhettünk a lett kultúra hajnaláról, az egykori Ó-Poroszországról, ami a közhiedelemmel ellentétben nem az általunk ismert, német vonatkozású Poroszországot jelenti, hanem a sokkal régebben élt, azóta kihalt porosz népre utal, akik a lettekkel és más balti népekkel együtt éltek (avagy éppen háborúztak vagy vadásztak, ahogy akkoriban szokás volt).
  A közönség rendkívül lelkesen fogadta mind a régebbi, mind az új szerzeményeket. Peter hálás volt a meleg fogadtatásért, a kicsit kerékbetört angol nyelvű kommentárok mellett a már jól bejáratott „köszönöm” és „egészségedre” ellenben tökéletesen ment neki. Az énekes a jellegzetes szőrmés bundájában és fejfedőjében továbbra is erős hasonlatosságot mutat a Gyűrűk Urában szereplő törppel, párszor fel is hangzott a kiáltás a közönségből: „nyomjad, Grimli!!”
  
  A lelkesedésben nem volt hiány, Peter-en, a határozottan doboló Mazais-on és az új gitáros Alvis-en kívül az óriás termetű basszusgitáros Zirgs vonzotta a tekinteteket, aki teljesen átszellemülten, kifordult szemekkel pengetett, hol féltérdre ereszkedve, hol egészen elfeküdve a színpadon. Ha pedig a vokálokban is részt vett, az elbődülő óriás hangja betöltötte a termet.
  Persze még nem volt vége a bulinak, a friss szerzemények után előszedték a Perkonkalve (Thunderforge) album egyik legélvezetesebb tételét, a Kad Usins Jaj (When Usins Rides) című számot. Ez a lemez már inkább a folkos irányvonalat erősíti, ebből a dalból pedig nagyon hiányoztak így élőben a népi hangszerekkel előadott motívumok. Hiába énekeltük fennhangon a dallamot, azért így nem volt az igazi. Tessék szépen pótolni a sípos-dobos-nádihegedűs tagot!
  A közönség nem engedte levonulni a zenekart a deszkákról, újra és újra visszatapsolták őket még 1-2 dal erejéig. Ha már fentebb említettem, micsoda élmény volt a Metalfest-es acapella előadásuk, most ismét kántáltak egyet a közönségnek, amiben persze Zirgs vitte a prímet. A Sen Dzirdeju, Nu Ieraugu (Long I Heard, Now I See) és a Migla Migla Rasa Rasa (Oh Fog, Oh Dew) hangzott el így, igaz utóbbi második felére azért az elektromos gitárok is előkerültek. A rajongók fanatizmusáról csak annyit, hogy egyesek még a szövegeket is együtt énekelték a bandával, ékes lett nyelven természetesen.
  
  A Skyforger 2015-ös koncertje a korábbiakhoz hasonlóan ismét egy különleges, emlékezetes esemény volt. Remek hangulat uralkodott mindvégig a teremben, a banda közvetlensége pedig ugyancsak példaértékű. Az előadás után még sokáig fogadták a gratulációkat és vidáman dedikáltak. Őket még nem kapta fel a metal média fősodra, jellemző, hogy még a 3000 Ft-os új CD is drágább volt, mint maga a koncertjegy, de ha valaki nem veti meg a pagan black metal irányzatot és valami egész különleges élményt keres, a lett nyelvű nótákkal a Skyforger-ben megtalálhatja a számítását. Ha legközelebb is erre járnak, remélhetőleg még több érdeklődőt meg tudnak győzni a részvétel mellett.
  


Kulcsszavak:
  skyforger     bornholm 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 Mortii 2015. április 22. 17:29  #3
Ja, a tumsa azért elég hosszú track, gondolom azért nem tolták, mert fáradtak voltak és inkább csak a long...-ot énekelték

 Morello 2015. április 14. 19:11  #2
Elhoztam a setlist-jüket, abban is ezt írták. De igazad lesz, mert két kántálós szám volt a végén.

 Mortii 2015. április 14. 18:42  #1
nem a Tumsa un sala volt, hanem a long i heard, now i see

 kapcsolódó helyszín: 

Dürer Kert - Budapest

 kapcsolódó cikkek: 

Bornholm - Primaeval Pantheons lemezbemutató a Dürerben

Skyforger: klip a lett folk metalosoktól

Folk metal Lettországból - Skyforger a Dürer Kertben

Jön a Skyforger

Skyforger: készül az új album
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Testament, Annihilator, Death Angel
Lovasi 50
James Newton Howard
Dirkschneider - Back To The Roots Part II
Female Metal Voices 2017 (The Birthday Massacre, Sirenia, The Agonist, Xerosun, Antalgia)
Serious Black Magic world tour
Alestorm, Aether Realm, Troldhaugen
Avatarium, The Slayerking
Wintersun, Whispered, Black Therapy
Richie Kotzen
Amon Amarth, Sear Bliss
 kapcsolódó fotók: 

Bornholm, Mayhem - 2015. július 13.-19. 25. Rockmaraton Fesztivál, Dunaújváros, Szalki sziget
 kapcsolódó videók: 

SKYFORGER
BORNHOLM
 kiemelt 
Tony Hadley (UK / Ex Spandau Ballet ) a Dürer kertben!
  
2018

Concerto Music 2018.: NIGHTWISH, A WITHIN TEMPTATION, AZ ACCEPT, AZ ANGRA, A RHAPSODY, A THERION, A SATYRICON, AZ ORPHANED LAND, ANNEKE VAN GIERSBERGEN ÉS AZ INSOMNIUM
Queens of The Stone Age a Budapest Parkban
BULLET FOR MY VALENTINE, ASKING ALEXANDRIA BUDAPEST PARKban
- Motorhead - Phil Campbell and the Bastard Sons (UK) a Durer kertben
 friss hozzászólások 

Richie Kotzen (1)
Interjú Petrás Jánossal az Europica zenekar születéséről (2)
Dark Tranquillity, Nailed To Obscurity, Watch My Dying (2)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 hall pass    szegedi ifjúsági napok    papa roach    emile hirsch    lostprophets    taylor swift    limbless    jon oliva’s pain    beatkoho    the somersault boy    our existence is punishment    rock in vienna    burden    lamm dávid    machine head    hory gergely    the 88    metaldays    novarock    németh juci    vágtázó csodaszarvas    cd pince    e-nora    kate beckinsale    afgrund  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2017 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!