szerző: imetaFelül semmi (Calendar girls) Hazai bemutató: 2004. február 12
Felül semmi, azaz Calendar girls. Naptár lányok. Ki tudja, melyik címválasztás vált volna csalogatóbbá a mozinézők számára. Azt hiszem, egyik sem, mert az ilyen filmek nem szoktak igazán csalogatók lenni, legfeljebb akkor, ha már tényleg mindent láttunk, az aktuális legjobbat is már háromszor, és csak azért megyünk moziba, mert a társaságban senkinek nincs más ötlete ezen kívül.
Jobb előre tisztázni, hogy a filmnek semmi köze nincs az ALUL SEMMI-hez, leszámítva a vetkőzést, és Angliát. Akkor talán mégis van?
Yorkshire nem egy izgalmas hely. Idősödő, Yorkshire-i nőnek lenni még kevésbé izgalmas. Egy dombos-hűvös kisvárosban él Chris és Annie, a helyi nőegylet tagjai, ahogy minden negyven feletti nő az a környezetükben. Unalmas, csütörtöki elfoglaltság a hét többi, unalmas napja között, mikor is fény derül a brokkoli titkaira, a befőzés rejtelmeire, és a sütés-főzés eddig nem ismert trükkjeire. Chris és Annie derűs nyugalommal ülik végig a nőegyleti üléseket, habár semmi elhivatottságot nem éreznek a szervezet iránt. Annie férje azonban megbetegszik, majd hamarosan meghal. A kór: leukémia.
Annie és Chris elhatározzák, hogy valamilyen módon megőrzik a férfi emlékét, és egy jótékonysági akcióból új kanapét vesznek a kórház várótermébe. Chris ötlete váratlanul ér mindenkit: az évente kiadott naptárba kivételesen ne templomokról készült felvételeket, hanem ízléses aktképeket tegyenek a nőegylet tagjairól. A hölgyek először felháborodnak, majd elragadja őket Chris lelkesedése. Tizenketten, köztük Annie és Chris is részt vesznek a naptár elkészítésében, ami felbolygatja nemcsak Yorkshire, de egész Anglia közvéleményét. A hírverés egyre nagyobb, míg végül megállíthatatlanul felkapja őket, próbára téve kisvárosi életvitelüket, személyiségüket, barátságukat.
Mondhatnánk, hogy a Calendar girls tipikus női film, mert manapság szokás célközönséget keresni a filmeknek, vagy azt, hogy egy újabb igaz történeten alapuló, fél-fikciós mese, nem túl váratlan fordulatokkal. Mégis, mi hozna létre pikánsabb ötleteket és unalomig ismételt kliséket, mint maga az élet? Inkább azt mondom, érdemes egyszer megnézni, mert őszinte film, lehet rajta nevetni, lehet belőle tanulni, és másfél órában ez több is, mint amit várunk tőle.
Angela Baker, Tricia Stewart (a történet valódi szereplői) valószínűleg soha nem gondolta volna, hogy merész ötletük egyenesen Hollywoodig röpíti majd őket. Hosszú utat tettek meg, míg sikerült kiharcolniuk Nagy-Britannia legnagyobb női szervezete, a Womens Institute hozzájárulását a naptár kiadásához. Az összegyűlt, közel félmillió fontot a helyi kórháznak adták. És vettek egy új kanapét.
rendező: Nigel Cole író: Tim Firth, Juliette Towhidi főszereplők: John Fortune, John Alderton, Linda Bassett, Helen Mirren, Celia Imrie, Julie Walters, Angela Curran, Graham Crowden, Philip Glenister , Ciarán Hinds, George Costigan, Annette Crosbie, Georgie Glen, Penelope Wilton, Geraldine James