szerző: PjotrNyman: War Work: Egy őskatasztrófa multimédiás reflexiója 2014. november 28., 19.30, Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A világháború erőteljes képeire kevert hatalmas vizuális és zenei freskó: Michael Nyman War Work című multimédiás műve a háború értelmetlenségéből űz csúfot. Az I. világháború kitörésének századik évfordulójára született előadás november végén debütál a Müpában.
Michael Nyman-t nem kell bemutatni. Bár az idén hetvenéves brit komponistát a filmművészet tette ismertté – ő a Prospero könyvei, A rajzoló szerződése, A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, a Zongoralecke vagy a Man on Wire Greenaway-filmek zeneszerzője, hogy csak egy párat említsünk –, de a mester számos zenekari, hangszeres színpadi művet is komponált már. A harcokban meghalt katonák és civilek emlékére készített War Work november 28-án látható először Magyarországon, a Művészetek Palotájában.
Nagy-britanniai, francia és német csatamezők korabeli archív felvételei, nyolc költemény és sosem hallott zenei kompozíció: így helyezi új kontextusba Michael Nyman az első világháborút. Michael Nyman mindent felelevenít, ami feledésbe merült: az ismeretlen katonákat, a személyazonosság nélküli, egyszerű testeket, a háborúban eltűnteket is. A produkció a művészetek és a kifejezésmódok közötti határok lebontására törekvő kortárs trendekkel tart lépést, és egy 21. századi műalkotáshoz méltóan emlékezik „a 20. század őskatasztrófájára„.
A komponista a némafilmmel körített előadásban a zenetörténet meghatározó alakjait – Rossini, Beethoven, Schubert, Chopin és César Franck – idézi meg. A költeményekben a panaszon és gyászon túl megjelenő abszurd hang és groteszk lelkesültség a dadaizmusra hajaz, amelyhez az inspirációt és szókincset éppen a csataterek adták.
Az előadásban elhangzó költeményeket jegyző költők egy – az elsősorban festőként ismert brit David Bomberg – kivételével a világháború áldozatai. Közülük hárman (Alfred Lichtenstein, Ernst Stadler és August Stramm) a német expresszionizmus kiemelkedő képviselői, de Nyman – a nagy háború nemzetköziségét kiemelendő – francia és brit szerzők szövegeit, sőt a magyar Gyóni Géza legjelentősebb háborús versét (Csak egy éjszakára…) is beépítette alkotásába.
A nagyszabású alkotáshoz készült dalokat Hilary Summers énekli, aki nemcsak kortárs operák főszereplőjeként tűnik fel időről időre a világ legjelentősebb zenés színpadain, de nevével vezető régizenei együttesek műsorlapjain és a barokk operajátszás mai fellegváraiban is rendszeresen találkozhatunk.
16:21
