magazin [fesztivál] 2014. szeptember 23. kedd 04:19
nincsen hozzászólás
szerző: PjotrVilágsztárok a CAFe Budapesten
A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál programjából nehéz lenne csupán egy nagy nevet kiemelni, szinte minden napra jut egy-egy világszerte elismert előadó.
Zeneszerző, művészettörténész, média- és performansz-művész. Emellett költő, fotós, filmkészítő, elektronikai varázsló, egyiptológus és asszirológus is. Mindez egy személyben: ő Laurie Anderson. Amerika egyik legismertebb – és legmerészebb – kreatív újítója már elmúlt harminc éves, amikor O Superman című dala – amelyben John Cage és Steve Reich zenéjét ötvözte az újhullámos popzenével – a brit slágerlisták élére repítette és meghozta neki a várt nemzetközi elismerést. Rögtön ezután a Warner Records lemezszerződést kínált neki, és megszületett a minimalista Big Science album, amely a New York-i Kortárs Művészetek Múzeumában rendezett United States I-IV című nyolcórás előadás „zenei kivonata”. Ezt hat másik lemez követte, köztük olyan ikonikus darabok, mint a Mister Heartbreak, a United States Live, a Strange Angels vagy Anderson saját filmjének, a Home of the Brave zenéje. Az évek során olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Peter Gabriel, Jean Michel Jarre vagy néhai férje, Lou Reed. Stílusa egyedi és utánozhatatlan, a műfaji korlátokat ledöntve zseniálisan ötvözi a különböző művészeti ágazatokat: élő- és elektronikus zene, tánc, történetmesélés és a multimédiás technika nemcsak megfér egymás mellett, de kiegészülve a művésznő jellegzetes hanghordozásával különleges atmoszférát teremt. A zene és az előadóművészet mellett könyvet ír, kiállításokat rendez, vagy épp a NASA valamelyik űrállomását járja, mint az űrkutató intézet rezidens művésze. A Müpába legújabb, The Language of the Future című produkciójával érkezik. Mint eddig is, Anderson ebben is egy aktuálpolitikai történésre fókuszál – a 2013-as lehallgatási botrányra reflektálva teszi fel a kérdést: „Mi folyik Amerikában?”. A válasz kiderül október 6-án.
Laurie Anderson – The Language of the Future
Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2014. október 6. 19.30
A Londonban született Gilbert Varga világhírű magyar származású svájci hegedűművész édesapja, Varga Tibor nyomdokain haladva négy éves kora óta készült a hegedűművészi pályára. Ám 22 évesen egy betegség következményeként nem tudta lefogni tökéletesen a húrokat, így figyelme inkább a karmesteri pálca felé irányult. Olyan neves dirigensektől tanulhatta a szakmát, mint Franco Ferrara, Sergiu Celibidache és a szintén magyar származású Charles Bruck. Fiatal éveiben leginkább kamarazenekarokat vezénylet, sokszor járt Franciaországban, Németországban és Romániában, de megfordult Brazíliában is és sokat koncertezett az édesapja által alapított Varga Tibor Kamarazenekarral is. 1985 és 1990 között az emigráns magyar zenészekből álló Philharmonia Hungarica vezető karmestere volt, 1990-ben az ő dirigálásával és Yehudi Menuhin közreműködésével mutatkozott be az együttes Budapesten. A Nemzeti Filharmonikusokkal két, Magyarországon ritkán – vagy nem is – hallott darabot is műsorra tűznek október 8-án a Müpában. John Adams első operájának, a Nixon in China harmadik felvonásában hangzik el a The Chairman Dances című foxtrott mű, amelynek a koncerten lesz a magyarországi bemutatója. Szintén ritkán hallani a hangversenytermekben Hindemith Csellóversenyét, amit sokan a 20. század legnagyszerűbb csellóra írt darabjának tartanak. A mű eredeti szólistája Gregor Piatigorsky volt, a Müpában pedig egy nem kevésbé tehetséges magyar csellista, Várdai István játssza majd a szólót. A pécsi születésű fiatalember – aki Mező László, Reinhard Latzko és Frans Helmerson tanítványa volt – számos nemzetközi és hazai verseny díjazottja-nyertese. Egyedüli zenészként háromszor hozta el a Popper Dávid Nemzetközi Zenei Verseny első helyezését, 2012-ben pedig elnyerte a rangos Prix Montblanc-t. Játszott már a bécsi Konzerthausban és New York-i Carnegie Hallban is. Múlt hét péntek óta pedig méltán nevezhetjük a világ legjobb gordonkásának, hiszen a 3 évvel ezelőtti Genfi Nemzetközi Csellóverseny megnyerése után most a világ egyik legnehezebb komolyzenei versenyének tartott ARD Nemzetközi Csellóversenyen is első helyen végzett – rajta kívül más zenésznek ez a bravúr még sohasem sikerült.
Gilbert Varga és a Nemzeti Filharmonikusok
Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2014. október 8. 19.30
A jövőre fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Amadinda Ütőegyüttes megalakulásakor két célt tűzött ki maga elé: a még előadatlan, de már klasszikussá vált ütőhangszeres repertoár bemutatását és a magyar zeneszerzők ütőhangszeres műveinek hazai és külföldi megismertetését. Rácz Zoltán és együttese a kezdetektől törekedett arra, hogy új művek komponálására inspirálja a zeneszerzőket. Ennek eredményeként egyedülálló repertoárt tudhatnak magukénak, 30 év alatt 4 kontinens 33 országában jártak, a legnevesebb koncerttermekben – a Philharmonie Berlintől a londoni Royal Albert Hallig – arattak zajos sikereket. Az együttes számos díja közül kiemelkedik az 1985-ben a rotterdami Gaudeamus kortárs zenei versenyen elnyert I. hely és a 2004-es Kossuth-díj. Az 1986-ban alapította Tzong-Ching Ju által alapított – és máig is általa vezetett – Ju Percussion Tajvan első hivatásos ütőegyüttese. Az együttes tagjai nemcsak a klasszikus ütős hangszereken, de a hagyományos kínai és kelet-ázsiai hangszereken is művészi pontossággal játszanak. Repertoárjuk gerincét kortárs tajvani zeneszerzők munkái, valamint kínai és tajvani tradicionális zene alkotja. Október 9-én a Müpában Stravinsky mellett három magyarországi bemutató is szerepel a műsoron: Chang Chiung-Ying: Solar Myth, Ginastera: Cantata para América Mágica című darabja és George Antheil legjelentősebb műve, az experimentális filmművészet alapművévé vált Ballet mécanique.
Az Amadinda és a Ju Percussion
Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2014. október 9. 19.30
A Bálnában két kivételes hegedűszseni ad majd randevút egymásnak. Lajkó Félix először az általános iskola 6. osztályában vett a kezébe hegedűt, és kis túlzással azóta se tette le. A vajdasági születésű művész számos neves együttessel dolgozott már együtt, írt zenét színházi előadáshoz, filmhez és balettelőadáshoz is. Számos nagyjátékfilmben szerepelt és róla forgatta Jancsó Miklós a „Játssz Félix, játssz!” című kisfilmjét. Írt zenét a Velencei Biennálé „Új Atlantisz felé” című projektjéhez 2000-ben. Főszerepet játszott Mundruczó Kornél „Delta” című filmjében, amelynek zenéjét is ő szerezte és játssza. 2008-ban a Magyar Filmszemlén a legjobb filmzene kategóriacímet nyerte. Alexander Bălănescu korunk egyik leginvenciózusabb és izgalmasabb hegedűse. 7 éves kora óta a legnevesebb intézményekben – mint a londoni Trinity´s College és a New York-i Julliard – képezte tudását, olyan mesterektől tanulva, mint Pinchas Zukerman, Itzhak Perlman, Felix Galimir és Robert Mann. 1979-től 15 éven át vezette a Michael Nyman Ensemble-t, akikkel az egész világot körbejárta. Hozzánk 1987-ben alapított quartetjével érkezik, akiket méltán neveznek a világ egyik vezető kortárs együttesének. A határok folyamatos feszegetése miatt sokkal inkább hasonlítanak egy zenekarra, mint egy klasszikus vonósnégyesre. Sokoldalúságukat és nyitottságukat bizonyítja, hogy az évek során olyan zenészekkel dolgoztak együtt, mint a David Byrne, Kate Bush, a Pet Shop Boys vagy a Kraftwerk. Október 11-én duóban és egymás együtteseivel is hallhatjuk majd azt az örömzenét, ami mindkettőjükre oly´ jellemző.
Lajkó Félix és a Balanescu Quartet
Bálna Budapest – Event Hall
2014.október 11. 20.00
Daniele Finzi Pascát és társulatát mindenki lélegzetelállító produkcióiról ismeri – legyen az a Szocsi Téli Olimpia záróeseménye, újcirkuszi előadások vagy opera. A CAFera egy igazi különlegességgel érkezik, ami merőben más, mint az eddig tőle megszokott előadások. Az Icaro Finzi Pasca egyszemélyes drámája, amit eddig több mint 700 előadást ért meg, a világ szinte összes országában bemutatták már. A darabot az a rövid időszak ihlette, amikor a svájci koreográfus-rendező börtönbüntetését töltötte, amiért lelkiismereti okokból megtagadta a kötelező katonai szolgálatot. Az Icaro a remény darabja, amelyben a főhős – Daniele Finzi Pasca – egy kórterem ablakából intézi szavait egyetlen nézőhöz, a többiek pedig külső szemlélőkként követhetik nyomon a történéseket.
Compagnia Finzi Pasca: Icaro
Művészetek Palotája, Fesztivál Színház
2014. október 14., 15., 19.00
The Real Group, az öttagú a cappella együttes, Svédország nemzeti büszkesége. A majdnem harminc éve turnézó kórus énekelt már szimfonikus zenekarral, jazz együttesekkel, popbandákkal, de felléptek a 2002-es FIFA Labdarúgó Világbajnokság megnyitóján és a svéd királynő születésnapjára rendezett ünnepségen is. Utóbbin stílszerűen az ABBA Dancing Queen című slágerét adták elő, kiegészülve Anna-Frid Lyngstaddal, az ABBA egykori énekesnőjével. A turnék és a CD kiadások mellett saját televíziós műsoruk van, rendeztek már kórusfesztivált és saját akadémiájukon, a The Real Group Academyn mesterkurzusokat és workshopokat is tartanak. Kifogyhatatlan energiáikból most a CAFe közönségének is jut, október 15-én a Bálnában.
The Real Group
Bálna Budapest – Event Hall
2014. október 15. 20.00
Az oklahomai Tulsában született St. Vincent – akkoriban még Annie Clark néven – már tinédzser korában belevetette magát a zenébe. Igaz, akkor még csak mint a bácsikája és a nénikéje közös, Tuck & Patti nevű zenekarának turnémenedzsere tevékenykedett. Miután kimaradt az amerikai zenei képzés központjának számító Berklee egyetemről, előbb a Polyphonic Spree zenei kommunájához csatlakozott, később pedig Sufjan Stevens turnézenésze lett. 2007-ben jelent meg első, klasszikus art-rock vonalat követő lemeze, aminek egyedi hangszerelése, az egyszerre személyes, költői, mégis morbid és sötét hangulatú dalszövegei és St. Vincent összetéveszthetetlen gitárjátéka magasan kiemelte a hasonló albumok közül. Az igazi sikert azonban a 2014-es év hozta meg számára, mikor saját bevallása szerint is megtalálta az elektro-popból és artrockból összegyúrt egyedi hangját. Februárban megjelent negyedik – cím nélküli – lemezével a Primavera Soundtól a Glastonburyig az összes fontosabb fesztivált végigjárta, a Nirvana vendégeként elénekelte a Lithiumot a zenekar Rock and Roll Hall of Fame beiktatásán, meghívták a Saturday Night Live-ba, és háromnegyed órás koncertet adott a Letterman Showban. Európai turnéját a CAFen kezdi meg, október 18-án az A38 Hajón.
St. Vincent
A38 Hajó, Koncertterem
2014. október 18., 19.00
A német punkdíva Nina Hagen gyermekként Janis Joplint, Tina Turnert és Otis Reddingget istenítette, mellette pedig film- és színpadi szerepeket vállalt. Mikor nevelőapját, Wolf Biermannt kiutasítják Kelet-Németországból, Nyugat-Berlinen keresztül Hamburgba szökik. Itt kerül kapcsolatba a CBS kiadóval, majd jut ki Londonba, ahol Juliana Kepner filmjében, a Go Blue Girlben játssza el a főszerepet és megismerkedik a punk és a reggae műfajával. Visszatérve már tisztán látja, mi az útja, és 1978-ban már egész Berlin Nináról és legendás első albumáról, a Nina Hagen Bandről beszél. A második album megjelenése előtt azonban Nina egy holland filmszerep miatt kiszáll a bandából, új együttest alapít, és egy botrányos tévés szereplés után visszavonhatatlanul a punk királynőjeként kezdik emlegetni. Jövőre 60 éves, négy évtizede van a zenei pályán, de semmit sem veszített ifjonti lendületéből; koncertezik, filmekben szerepel, évről-évre sikerül meghökkentenie a közönséget. A CAFe zárónapján a budapesti közönséget is tesztelni fogja a CAFe sátorban.
Nina Hagen
Művészetek Palotája, CAFe Sátor
2014. október 19., 20.00