szerző: PjotrNagy kínai újévi hangverseny a Müpában 2014. február 3., 19:30. Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
A Holdújév a lehető legfontosabb ünnep Kínában – és a világon is, hiszen hozzávetőlegesen a Föld lakóinak közel egyharmada ünnepel ezeken a napokon. A Holdújév időpontja minden évben más napokra esik, bonyolult módszerrel számítják ki a pontos dátumokat, az viszont biztos, hogy az ünnep mindig január 21. és február 21. közé esik. Az újévi ünnepkör eleinte hagyományosan tizenöt napig tartott, manapság azonban lerövidült, a modern Kínában az emberek általában csak pár napon át köszöntik az új esztendőt, amely idén január utolsó napjára fog esni. Február 3-án, a ló évének harmadik napjához kapcsolódó hangverseny különleges estét ígér a Művészetek Palotájában.
Tradíció ötvöződik a modernséggel, a keleti kultúra keveredik a nyugati világ szabályaival, hagyományos hangszerek kapnak új funkciót, a közönség pedig betekintést nyerhet Kína pezsgő zenei életébe a neves kortárs zeneszerzők művein keresztül. Az est során a modern és hagyományos kínai és nyugati elemeket egymás mellé varázsoló repertoárban természetesen felcsendül majd a Tavaszi ünnepi nyitány, amely Kína legfontosabb és legmeghittebb ünnepének egyik kifejező szimbóluma. A kiváló népzenész-zeneszerző, Li Huanzhi 1956-ban fejezte be ez a vidám és életigenlő kompozíciót, amelyben az észak-nyugati Shanbei-vidéki emberek ünnepi hangulata elevenedik meg. A széles körben elterjedt művet az egész országban előszeretettel adják elő Holdújév idején, megtalálható az iskolai tankönyvekben, valamint 2007-ben ezt a szerzeményt „vitte magával” az első kínai holdszonda, a Chang´e 1.
Zhejiang Kínai Tradicionális Zenekar A nagy múltú zenekar Amszterdam, Bécs, Berlin és Peking hangversenytermei után érkezik a Művészetek Palotájába. Az 1957-ben alapított együttes a Csöcsiangi Dal- és Táncszínház társulatának része, amely az elmúlt évtizedekben missziójának tekintette a hagyományos kínai dalok felkutatását, a tradíciók ápolását, de emellett azok továbbgondolását is ugyanolyan kiemelten fontosnak tartja. A közel hatvan éves zenekar egészen finom precizitással képes egyensúlyozni nyugat és kelet hangzásvilága között, és könnyedén vegyíti a két kontinens jellegzetes melódiáit.
Zhang Guoyong Az est dirigense a Sanghaji Konzervatóriumról kikerülve a kínai kormány támogatásával a Moszkvai Állami Konzervatóriumban folytatta tanulmányait, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij tanítványaként. Jelenleg a Sanghaji Operaház művészeti igazgatója, valamint egykori alma matere, a Sanghaji Konzervatórium professzora, napjaink kínai kulturális életének valóságos sztárjaként számon tartott muzsikus. Számos világszerte is elismerésnek örvendő művésszel és zenekarral dolgozott már együtt mind odahaza, mind pedig külföldön.
Su Chang és a ku-cseng A ku-cseng (sokszor egyszerűen csak ´cseng´) az egyik legősibb ázsiai hangszer – már i. e 5. században felbukkant Kínában. A citera jellegű hangszer története gyakorlatilag sikersztori. Kedvelt zenekari hangszerként széles körben alkalmazták és alkalmazzák a mai napig: a császári udvari együttesektől kezdve, az operán át még a népzenében is megtalálta a helyét, sőt, ma már szólóhangszerként is ismert, illetve különböző jazz-darabokban is felfedezhetjük.
Az este folyamán Su Chang szólaltatja majd meg ezt a különleges hangszert. A hölgy hatéves kora óta játszik ku-csengen, nem csoda hát, hogy annak idején a YouTube-szimfónia premierjére is meghívták 2010-ben Sydney-be. Su Chang változatos játékstílusát ugyanúgy kamatoztatni tudta a kínai népzenei műveket játszó The Viva Girls oldalán, mint az úttörő japán elektronikus zenei producerrel, a Grammy-díjas Kitaróval.