szerző: BarnaFates Warning, Divided Multitude 2013. október 16., Budapest, A38
A Fates Warning tavaly márciusi koncertje után idén ismét ellátogatott fővárosunkba. Az 1982-ben alakult amerikai progresszív metal legenda ezúttal is az A38 hajó bendőjében lépett fel, a nagy különbség pedig az volt a 2012-es koncerthez képest, hogy végre kilenc hosszú év után új albumot adott ki a ráérősen dolgozó gárda.
A főfogás előtt a norvég Divided Multitude igyekezett bemelegíteni a hideg, esős időjárásban átfagyott nézőközönséget. Az északi kvartett már elég régóta váltja valóra zenei elképzeléseit, az 1995-ben alakult banda ötödik albuma idén jelent meg Feed On Your Misery címmel. Őszintén bevallva eddig még nem ismertem a zenéjüket és ennek oka hamar be is igazolódott. Egy lerágott kliséket használó, sokadrangú progresszív metal zenekar fellépését lehetett ugyanis figyelemmel kísérni, amelyen a tétova, kissé amatőr kiállás sem segített. A zenészek ugyan kitettek magukért, de Sindre Antonsen hamiskás hangja erőteljesen rombolta az amúgy sem túl izgalmas zenei élmény élvezeti értékét. Egyszer ugyan el lehetett hallgatni őket, de otthon semmi esetre sem tenném be a lemezüket.
A Fates Warning tavalyi fellépésén nem vettem részt, ezelőtt egyszer láttam őket, mégpedig 2005 februárjában a Wigwam (a mai Club 202) színpadán. Akkor egy felettébb élvezetes műsort adtak, így most is magas elvárásokat támasztottam az előadásuk elé. Szerencsére nem kellett csalódnom, ezúttal is egy remekbe szabott bő másfél órás koncertnek lehettem tanúja. Jim Matheos-ék hibátlanul zenéltek és a színpadi teljesítményükkel sem volt probléma. Ugyan a mozgásból igazából csak Ray Alder énekes és Joey Vera basszer vette ki a részét, de ők folyamatosan fenntartották a nézők figyelmét. Ray különösen elemében volt és az énekteljesítménye is kiváló volt. A zenekarvezető Jim egy visszahúzódó figura, de a gitáron és a dalszerzésben egy zseni, a 2007 óta itt doboló Bobby Jarzombek hibátlanul és dinamikusan játszott és a hangszerére koncentráló beugró gitáros Mike Abdow-ra sem lehetett panasz. A felszabadultan, erőteljesen muzsikáló zenészeket kiváló hangulatban fogadta a végtelenül lojális közönség. Látszólag minden jelenlévő fejből tudta az összes dalszöveget és a szerzemények minden rezdülését. Együtt éneklésekből, vastapsból tehát nem volt hiány, sőt az egyik rajongó még az új lemez borítóján látható papírból hajtogatott madárral is megajándékozta Ray-t. A 16 számos programban a Darkness In A Different Light három új dala (One Thousand Fires, I Am, Firefly) mellett sorra kerültek slágeres nóták (Another Perfect Day, One, Down To The Wire, Pieces Of Me, Point Of View, Through Different Eyes, Monument) és borultabb progos szerzemények (The Eleventh Hour, a ráadásban előadott monumentális Still Remains) egyaránt. A korrekt hangzás sem hátráltatta a briliáns számok élvezetét, így egy minden igényt kielégítő Fates Warning koncertnek lehettünk újfent tanúi.
A progresszív metal műfaj egyik legkiemelkedőbb minőségű zenéjét játszó bandája élőben sem tud hibázni. A Fates Warning neve bizonyíték a kiemelkedő teljesítményre, amelyet ezúttal is bizonyítottak. Kár, hogy soha nem tudták elérni azokat a sikereket, amelyre a zenéjük alapján joggal rászolgálnának. Nem is ez a lényeg, hanem hogy a hazai „beavatott” közönség ezúttal is remekül szórakozott és reméljük, hogy a következő turnén is lehetőségünk lesz erre.
06:00
