beszámoló [koncert] 2003. november 12. szerda 16:27
nincsen hozzászólás
szerző: PjotrPublic Enemy 2003 október 21, Petőfi Csarnok
Október 21-én - kedden ismét egy világsztár formációt köszönthettünk a Pecsában, a Public Enemy személyében. A buli fél nyolcra volt kiírva, de ezt kevesen vették komolyan egyrészt a munkanapnak köszönhetően, másrészt annak a manapság bevett” szokásnak, hogy állandó csúszásokkal zajlanak a koncertek.
A Balkan Fanatic nevű magyar formáció foglalta el a színpadot elsőként. A nagyjából húszperces előadásuk kevés fantáziát tartalmazott, bár a hangzás nagyon jó volt. Nehezen behatárolható zenéjük érdekes témákat vonultatott fel, s annak ellenére, hogy ez az embereket nem nagyon hozta lázba az alaphangulatot megadták az estének.
Kilenc óra előtt pár perccel kezdett bele a műfaj koronázatlan királya a rajongók örületbe kergetésébe. A közönség nagy része már megérkezett, így igen jó hangulat kerekedett a színpad közelében. Egész sokan eljöttek, látszik azért, hogy a maga műfajában legendás együttes még sokakat megmozgat. A magukkal hozott „ghetto metal” banda az elejétől kezdve beépült a produkcióba, ami jó hatással volt a hangzásra (is). A 87-es Yo! Bum rush the show” című debütáló albumukkal hirtelen berobbanó Közellenség nem hagy kétséget afelől, hogy vannak még olyan bandák, akik nem engednek saját nézeteikből, stílusukból mindenféle beröppenő divatirányzatok miatt! Nagyszerű hangulatú bulit hoztak össze, bár kicsit erőltetettnek tűnt minden szám után a Budapest szó lelkes ismételgetése...
Nagyrészt régi klasszikusokat hallhattunk, a „Bring The Noise” például rettenetes beindulást váltott ki a mindvégig lelkes közönségtől. Elég hosszú volt a show, 23-kor még javában adták. A politikai véleményüket mindig is dalokba építő formáció egy számban aktuális problémákat kifejtő „fuck Bush, fuck Tony Blair” refrént énekelve egyértelműen kifejezte véleményét Amerika, iraki agressziójával kapcsolatban! Chuck D még mindig elementális erővel köpködi a szövegeket, mintha ez lenne az első fellépése. A nagyrészt régi számokra épülő produkció közben az örök mókamester, Flava Flav, egy dobszólót bemutatva próbálta sokszínűségét igazolni.
Mindent egybevetve, aki a keddi nap ellenére hajlandó volt egy éjszakába nyúló bulit beiktatni életébe márpedig a Public Enemyért mindent -, az csalódás nélkül távozhatott a Pecsából!