A továbbiakban szerkesztőségünk összegzi azokat a lemezeket és koncerteket, amelyek szerintünk a 2012-es évben meghatározónak számítanak - akár pozitív, akár negatív értelemben, valamint a 2013-ra esedékes várakozásokat. Az alant leírtak egyéni vélemények, amelyek nyilván elsősorban az elkövető kedvelt zenei stílusaiból táplálkoznak.
MORELLO
2012. év top lemezei:
Mostanra már minden évet elképesztő lemezdömping jellemez, és gyakorlatilag lehetetlenné vált feldolgozni minden érdemleges albumot, még 1-1 stíluson belül is. Szóval az ember már inkább a bejáratottabb nevekre, nagyobb kedvencekre koncentrál elsősorban (amelyeknél jobb esetben kisebb az esély a csalódásra), az ismeretlenebb zenekaroknak pedig nagyon nehéz szem elé kerülniük, hiszen az iszonyat túltengésben nehéz elválasztani az ocsút a pelyvától.
Nézzük ABC sorrendben az idei kedvenceimet:
Accept - Stalingrad Aeternam - Moongod As I Lay Dying - Awakened Bloody Roots - Az Ígéretek Földjén Dalriada - Napisten Hava DragonForce - The Power Within Drone - For Torch And Crown Eluveitie - Helvetios God Forbid - Equilibrium Kalapács - Poklok És Mennyek Között Kreator - Phantom Antichrist Lamb Of God - Resolution Omen - Nomen Est Omen Overkill - The Electric Age Paradox - Tales Of The Weird Perzonal War - Captive Breeding Suicidal Angels - Bloodbath Sylosis - Monolith Testament - Dark Roots Of Earth Wintersun - Time I
Bomba-visszatérésnek minősíthető az Accept 2010-es lemeze, több hallgatás után úgy gondolom, hogy a Stalingrad sem marad el ettől, ami talán még nagyobb fegyvertény. Sőt, néha-néha már azon kapom magam, mintha egy Wolf Hoffmann-hajszálnyit jobban is tetszene, mint a Blood Of The Nations.
A kanadai Aeternam mesterien keveri az keleties, arabos zenét a szigorú melodikus death metal zúzdával. Debütalbumuk, a 2010-es Disciples Of The Unseen is több, mint meggyőző volt, de idén a Moongod-dal teljesen kiforrták magukat.
Az As I Lay Dying megbízhatóan jön ki az újabb és újabb metalcore-os gyöngyszemekkel, és bizony az idei albumra sem lehet panasz. Az Awakened bővelkedik a remek nótákban, és a lemezben benne van minden, amiért a zenekart szeretni lehet.
A Moby Dick-es Smici projektje, a Bloody Roots bombasztikus debütalbummal kavarta fel a hazai thrash metal állóvizét. A mostani Ígéretek Földjén albummal szerintem nem sikerült megugrani a toronymagas lécet, de így is kétségkívül remek alkotásról beszélhetünk. Talán pár hallgatással még tovább is fog érni nálam a lemez.
A Dalriada zenekar továbbra sem fékez, újból egy tőlük megszokott, rendkívül élvezetes, fogós dalcsokrot kaptunk, még sokrétűbb hangszereléssel. A Napisten Hava album összességében még jobban bejön nekem, mint a legutóbbi Ígéret.
Nagy kockázat volt a DragonForce-nak az énekescsere, de az új fiú egy az egyben beilleszkedett a csapatba. A vele készült The Power Within albumot annyira erős dalokkal tömték tele, hogy erősen elgondolkodtató, hogy nem a banda legjobb albumával állunk-e szemben...
A szupertehetségekként induló német Drone zenekar korábbi két albuma nem volt még egyöntetűen meggyőző, de a mostani For Torch And Crown-nal talán beérett a vetés. A leginkább modern thrash metalként jellemezhető banda komoly elismerésekre számíthat.
Kicsit mintha elfogyott volna a szufla az utóbbi időkben az Eluveitie zenekarból, idén viszont a svájci folk/death metalosok bizonyították, hogy nagy hiba lenne még leírni őket. A Helvetios-ban végre ismét megvan minden, ami miatt a bandáért rajongani lehet. Ismét született jó pár gyors, koncertre való nóta, amikkel frissíthetik az élő programjukat.
A God Forbid leszegett fejű bikaként próbálja áttörni a zeneipar újabb és újabb falait, és ezúttal is sikerrel jártak. Már a nagy ígéretekkel kísért 2009-es lemez is beváltotta a reményeket, de az idei Equilibrium egy ugyancsak minden ízében tökéletes album lett, amelyen itt-ott még új hatások felé is kacsintgat a zenekar.
Az itthoni heavy metal zászlóshajója, a Kalapács zenekar megbízhatóan szállítja az újabb és újabb remekműveket. A 2012-ben megjelent Poklok És Mennyek Között szintén egy elejétől végéig kiválóan sikerült album lett, méltóan az eddigi színvonalhoz.
A Kreator szintén beállt már 2001 óta a megbízható szintre, természetesen a Phantom Antichrist is fantasztikus lett. Ám mostanra bevittek még egy csavart, az ezredfordulót megelőző időszak dallamosabb vonalát olyan módon csempészték vissza, hogy a tőlük elvárt keménységből semmit sem vettek vissza. Így talán még a legszigorúbb rajongók sem fognak háborogni.
A Lamb Of God-ra mostanság sajnos a tragikus események miatt vetül reflektorfény, pedig inkább a Resolution albumukról kellene beszélni, amely elejétől végéig tökéletes alkotás. A zenekarnak talán még sosem sikerült ennyire egységesen magas színvonalú lemezt készítenie.
Végre megjelent a várva várt új Omen album, Koroknai Árpád személyében méltó és mindenki által elismert frontember került a csapat élére. Nem is okoz csalódást az ő debütálásának számító Nomen Est Omen lemez, remek dalokkal rukkolt elő a zenekar. Ezt az albumot bármikor oda lehet helyezni a korábbi klasszikusok mellé. A régi dalok szimfonikus változatát tartalmazó Szimfonik lemez pedig csak a hab a tortán.
A briliáns 2010-es Overkill album tökéletességét talán nem tudta megugorni a The Electric Age lemez, de nem is nagyon marad el tőle. Talán csak a dalok voltak markánsabbak, megjegyezhetőbbek az Ironbound lemezen, de az idei kiadványra sem lehet panasz.
Újra hallatja a hangját a német komplex thrash metalos Paradox. Rossz lemez nem fűződik a nevükhöz, a 2012-es Tales Of The Weird pedig még az életművüknek is egyik kiemelkedő pontjának nevezhető. Remek témák, kiváló dalok, szuper hangzás. Remélhetőleg a frontember egészségi állapota lehetővé teszi a banda további létezését.
Végre újra életjelet adott magáról „a németek Metallicája”, a Perzonal War. A kissé leszállóágat mutató két utolsó album után a Captive Breeding ismét óriásit robbantott. Ez az ízig-vérig tökéletes korong a hiányzó láncszem a Metallica...And Justica For All és a fekete album között!
Az oldschool thrasher Suicidal Angels kérlelhetetlenül reszeli az újabb és újabb thrash csapásokat. A Bloodbath lemezzel ismét sikerült egy olyan dalcsokrot összegyűjteni, amely méltó folytatása a korábbi alkotásaiknak.
A brit Sylosis zenekar nem sokat várakozott a tavalyi albuma után, most itt a Monolith névre hallgató lemez. A melodic death metalt, metalcore-t és modern thrash metalt ötvöző banda ezúttal is remek hallgatnivalót szállított le.
Végre ismét teljes fordulatszámon pörög a Testament. A Gene Hoglan és Chris Adler közreműködésével készült Dark Roots Of Earth az előző album vonalát viszi tovább, de szerintem még erősebb is annál. Pont azok a markáns dalok vannak most meg, amik anno egy kicsit hiányoztak.
A sokévi várakozás után végre megszült a Wintersun is, a Time lemez első része szerintem meggyőzte a már lemondókat is. Valóban rendkívül sűrűn hangszerelt, komplex, elvarázsoló hangulatú dalok születtek, mindez persze akkor sem magyarázat az évekig tartó vacakolásra. Szerencsére a II-es sorszámú lemezre elvileg már nem kell sokat várni.
Persze jó pár más album is született még idén, amik mindenképpen megérik a hallgatást, de valamiért mégis erősebbnek bizonyultak náluk a fent kiemeltek. Lássuk ezeket is:
Agregator - Az Eredendő Dew-Scented - Icarus Dublin Death Patrol - Death Sentence Epica - Requiem For The Indifferent Ex Deo - Caligvla Fear Factory - The Industrialist Korpiklaani - Manala Leander Rising - Szívidomár Lich King - Born Of The Bomb Mezarkabul - MMXII Municipal Waste - The Fatal Feast Rage - 21 Soulfly - Enslaved Stonedirt - Inhereted Fever Tankard - A Girl Called Cerveza Varg - Guten Tag
2012. év top koncertjei:
Fanatikus koncertre járóként igen nehéz egy 10-es listát leszűrnöm, pláne az egész évből válogatva. De azért megpróbáljuk:
1. Kreator, Morbid Angel, Nile, Fueled By Fire - 2012. november 22, Pecsa Music Hall
2. Fezen fesztivál 2012 (Machine Head, Kreator, Sabaton, Testament, Rage Against The Machine tribute, Cadaveres, Magma Rise, Dalriada, Moby Dick, Paddy And The Rats, Leander, Pokolgép, Stonedirt) - 2012. augusztus 1-4, Székesfehérvár
3. Parkway Drive, Emmure - 2012. november 29, Pecsa Music Hall
4. Dragonforce, Hollow Haze, Eagleheart - 2012. december 5, Pecsa Music Hall
5. Tim „Ripper” Owens, Sandstone, Crossholder, Bermuda Rock Band - 2012. szeptember 19, Crazy Mama
6. Fear Factory, Devin Townsend - 2012. december 2, A38
7. Dalriada, Arkona, Virrasztók, Darkest Era - 2012. szeptember 29, Club 202
8. Rockmaraton fesztivál 2012 (Soulfly, Arkona, Dalriada, Wisdom, Omen, Bloody Roots, Alestorm, Leander, Pokolgép, Kalapács, Ossian, Moby Dick) - 2012. június 25-30, Pécs
9. Metal.hu Sopron (Dalriada, Pokolgép, Moby Dick, Bloody Roots, Ossian) - 2012. december 22, Sopron, Hangár
10. Rage Against The Machine tribute, Pantera tribute - 2012. október 20, Dürer Kert
Nem nagy csoda, hogy a lista csúcsára kívánkozott a Kreator, Morbid Angel, Nile, Fueled By Fire közös produkciója. Fantasztikus felhozatal és remek buli volt, talán összességében a Morbid Angel vitte el a prímet.
Emelem kalapomat a Fezen fesztivál szervezői előtt, elképesztő felhozatalt vonultattak fel. Sajnos az utolsó napon már nem tudtam jelen lenni, de a fent említett zenekarok bulijára igen jó élményekkel tekintek vissza.
A Pecsába átszervezett Parkway Drive, Emmure buli sajnos lehetetlenné tette az elmaradhatatlan stagedive-olást, de ettől eltekintve óriási hangulatú buliban vehetett részt minden tombolni vágyó.
A kiváló új lemezzel és új énekessel érkező DragonForce koncertje ugyancsak szuper volt, a Hollow Haze és az Eagleheart is megállták a helyüket előzenekarként.
Ripper koncertje állandóan a listám csúcsán végez, amikor csak erre jár ez a csodaember. Az énekesben most se kellett csalódni, az élbolytól való elszakadást inkább most a nem túl meggyőző kísérőzenészek okozták. A Sandstone, Crossholder, Bermuda Rock Band koncertjei azonban szintén igen emlékezetesek voltak, emelték az est fényét, ahogy mondani szokás.
Végre megismerhettük itthon Devin Townsend-et, jó hangulatú buli fűződött a nevéhez. Az igazi robbanást nálam a Fear Factory bulija hozta, még akkor is, ha Burton dallamos éneke továbbra is gyalázatos.
Igen szép folk metal felhozatalt kapott szeptemberben a Club 202 közönsége. Nekem elsősorban az Arkona és a Dalriada koncertje tetszett, de a többi fellépő is kitett magáért, senkire nem lehet panasz.
Az utolsóként meghirdetett (aztán persze kiderült, hogy mégsem az) Rockmaraton fesztivál elég meggyőző fellépőgárdát hívott meg idén Pécsre, kár lett volna kihagyni a bulit. Számomra a fent megjelölt koncertek voltak a legütősebbek.
Igen erős nevek szerepeltek a Metal.hu nevű turné plakátján, én Sopronban csíptem el a koncertet. Remek buli volt, mindegyik fellépő alaposan kitett magáért, pláne hogy többüknek mindez hazai pályát jelentett.
A végére még becsúszott a Subscribe tagok Rage Against The Machine tribute bulija, egy jófajta Panterás előzetessel. Óriási hangulat volt a Dürer Kertben, a zenekarokon kívül a közönség is kitett magáért.
Persze volt még jó pár hazai buli, amely lemaradt a listáról, de mégis megérdemelné az említést. Jómagam ebben az évben még a DevilDriver, Black Label Society, Ensiferum, Epica / Xandria, Primal Fear / Brainstorm, Wisdom / Dalriada / Sear Bliss / Avatar, Evanescence, Lillian Axe / Helstar, Blaze Bayley bulikon is igen jól szórakoztam.
Ki kell emelni a szokásos évenkénti Metalcamp-et Szlovéniában, ami (sajnos?) a továbbiakban Metal Days néven fog futni. Itt az At The Gates, Hatebreed, Kataklysm, Machine Head, Sabaton, Testament, Municipal Waste, Amon Amarth, Sodom, Madball, Vicious Rumors, Eluveitie, Epica, Hatesphere, Warbringer, Wisdom koncertjei voltak nagyon emlékezetesek.
Sajnos pár olyan buli is volt, amire szívesen elmentem volna, de valamilyen okból mégis kimaradt. Fájlalom tehát a Pecsás Accept / Omen, a ZP-s Suicidal Tendencies, a Pecsás Kalapács 50. szülinap, a Düreres Tankard, a Rocktogonos Warbringer / Stonedirt, az A38-as D.R.I. koncertekről való távolmaradásomat.
Végezetül itt még emlékezzünk meg azokról a klubokról, amelyek a hazai bandáknak és a bulizni vágyóknak is rendszeres lehetőséget biztosítanak. Többek között a Dürer Kert, Kék Yuk, Zúzda klubok színpadán is jó néhány ütős hazai produkciót lehetett látni az év folyamán.
2012. év csalódásai:
Akadt néhány. Bár a legtöbbel igazából nincs is komoly gond, de a banda életművét vagy a megelőző alkotásokat alapul véve ütősebb produkcióra számítottam. Az egyetlen igazán komoly csalódás nekem a Parkway Drive - Atlas lemeze volt, amelynél eleinte komolyan felháborodtam. Vannak persze jó témák és komplett jó dalok, de az a pár újítás, amikkel amúgy tiszteletre méltóan megpróbálkoztak, sajnos mind egy szálig rosszul sültek el. Kitartó próbálkozással azért valamelyest sikerült „jóra hallgatni” a lemezt (nem tagadom, ebben a fantasztikus hangulatú koncertjüknek is nagy szerepe volt), de még így is azt érzem, hogy a daloknak csak kb. a fele igazán használható, a másik fele kevésbé...
Az új csillagként indult fiatal thrasherek, a Bonded By Blood tagjai ezúttal egy elég semmitmondó lemezzel jelentkeztek a The Aftermath képében. Nem akarom ezzel még leírni a bandát, de ilyen dömpingben ennél jóval több kell annál, hogy a figyelem középpontjában maradhassanak.
A Destruction-nek ellenben nem kell félnie attól, hogy kiesnek a figyelemből, túl sokat tettek le ők már az asztalra. Pont a 30. szülinapjukat ünnepelni hivatott Spiritual Genocide albumnak kellett volna valami igazán nagyot durrannia, de ez sajnos elmaradt. Valami ínyencségeket, különlegességeket tartalmazó kiadvánnyal lett volna jó kijönniük Schmier-éknek, mert sajnos (vagy másoknak talán szerencsére) a Spiritual Genocide egy átlagos Destruction album lett, a felbukkanó vendégek ellenére is.
Elmaradt a nagy durranás az új Ensiferum album esetében is. A koncertjükön úgyszintén megmutatkozott, hogy az Unsung Heroes számai 1-2 kivételtől eltekintve nagyrészt használhatatlanok élőben, szép nyugisan otthon hallgatva azonban nem lehet vállalhatatlannak mondani a lemezt. De ettől a bandától ennél sokkal többet várunk!
A sikereket sikerekre halmozó Sabatonnál is mintha valami megtorpanás lenne tapasztalható. Élőben persze ennek semmi nyoma, de az új Carolus Rex albumnak csak néhány nótája üti meg a korábbiakban felállított mércét, a többi sajnos belesüllyed az átlagosba. Tőlük is sokkal erősebb produkció az elvárás, ha már ennyire új power metalos trónkövetelőként akarnak fellépni!
2013. év reménységei:
Ide már tényleg nem tudok mit írni, senki nem győzi már végighallgatni a bődületesen sok új lemezt, és kiszelektálgatni az arra érdemeseket. Én csak azt remélem, hogy jövőre is lesz hasonlóan combos toplistám, mind a lemezek, mind a koncertek terén.
A 2012-es év is rengeteg lemezzel ajándékozta meg a metal zene iránt érdeklődő közönséget, a rohamosan csökkenő albumeladások úgy látszik még nem nyomták rá bélyegüket a kiadási dömpingre.
Az első helyre nálam a Deftones új albuma került. A 2010-ben is a listám élén végző banda kifogástalan minőségű utódot alkotott a szintén zseniális Diamond Eyes-nak. Ugyan egyenlőre még egy hajszállal jobban tetszik az előző album, a Koi No Yokan jelentéséhez híven szintén szerelem volt első látásra. A Deftones nem tud hibázni, egy érzelem dús mesterművet tettek le az asztalra.
A francia GojiraL´Enfant Sauvage című új lemeze szintén predesztinált volt a sikerre. A The Way Of All Flesh után egy lágyabb, kevésbé komplex lemezt készítettek, amely a fogós dalaival ugyanúgy az első pillanatban megragadja a hallgató figyelmét és az album végéig nem is engedi el.
A Meshuggah stílusalapító erényei megkérdőjelezhetetlenek és szerintem máig képesek megújulni, kicsit más irányba menni a lemezeikkel. A Koloss is picit más, mint az obZen, de ugyanúgy egy kiváló alkotás. Egyáltalán nem érzem rajtuk a megfáradás jeleit, amelyet a kiváló fellépéseik is bizonyítanak, amelyről az A38 hajó bendőjében is meggyőződhetnek a résztvevők április 26-án.
A Dying Fetus stabilan erős színvonalon alkot, amelynek kiváló mintapéldája a legújabb Reign Supreme című lemezük. Változatos, brutális, technikás death metal kiválóan megformált dalok formájában tálalva.
A Neurosis mély, komor muzsikája hosszú idő után új albumon öltött testet. A Honor Found In Decay az eddigi legletisztultabb, legnyugodtabb lemezük, amelyen persze így is találunk még felzaklató részeket. Nem a legjobb alkotásuk, de így is egy messze kiemelkedő műről beszélhetünk.
A Witchcraft egy svéd banda, akik az egyre divatosabbá váló retro rock zenét keverik ízes stoner rock hatásokkal. A Legend című legújabb albumuk pedig eszméletlen fogósra sikerült, a kifogástalan lemez idén bizony kétség kívül a legjobb retro rock alkotás.
A The Unspoken King című legutóbbi óriási fiaskó után a Cryptopsy szerencsére magához tért és egy remek albummal tért vissza. Végre ismét a komplex, gyilkos death metal a mérvadó és a szerzemények is kellően jól sikerültek.
A német Ahab egy funeral doom metal zenekar, mely a The Giant című legújabb albumával egy kifogástalan mesterművet készített el. A lassan vonszoló szerzemények változatosak, epikus felépítésük katartikus pillanatokkal ajándékozza meg hallgatóit.
A Cattle Decapitation technikás death metal zenéje az eddigi legváltozatosabb, legkiforrottabb formájában valósult meg a Monolith Of Inhumanity című új lemezen. Az eredeti ötleteik sorát kiváló dalokban valósították meg, Travis Ryan extrém vokalizálása pedig megér egy külön misét.
Az Enslaved legújabb lemezével tovább haladt a black metaltól egyre távolodó progresszív metal útján. A RIITIIR epikus szerzeményei kiválóan sikerültek, az énekteljesítmény pedig minden eddiginél meggyőzőbb. Az album nótáit élőben is hallhatjuk majd március 29-én Budapesten a Dürer Kert színpadán.
A top 10 lemez mellett még a felsorolt pár album volt számomra jelentős az évben:
Ne Obliviscaris - Portal Of I Converge - All We Love We Leave Behind Periphery - Periphery II Borknagar - Urd Baroness - Yellow & Green Graveyard - Lights Out AtomA - Skylight Royal Thunder - CVI Black Breath - Sentenced To Life Cannibal Corpse - Torture Asphyx - Deathhammer My Dying Bride - A Map Of All Our Failures Alcest - Les Voyages De L´Ame Whitechapel - Whitechapel Orange Goblin - A Eulogy For The Damned High On Fire - De Vermis Mysteriis Spawn Of Possession - Incurso Aborted - Global Flatline The Faceless - Autotheism Napalm Death - Utilitarian
Külön kiemelendő ezek közül az Ausztráliából származó Ne Obliviscaris bemutatkozó lemeze, mely egy varázslatos, hegedűvel gazdagon megtámogatott, black metal hatásokat is tartalmazó progresszív metal mestermű. A Converge új lemeze szintén remek lett, akárcsak a Periphery, a Borknagar, a Baroness és a Graveyard új albumai. Az AtomA magával ragadó filmzenei muzsikája szintén említésre méltó, akárcsak a csodás hangú énekesnővel rendelkező Royal Thunder pszichedelikus retro rock lemeze. A többi felsorolt banda szintén színvonalas alkotásokkal rukkolt elő, egyedül a The Faceless még így is remek új albuma nyújtott kisebb csalódást a változó stílusa miatt.
2012. év top koncertjei:
1. Gorguts, At The Gates - Brutal Assault 2012 fesztivál, augusztus 8-11., Csehország, Jaromer 2. Meshuggah, Decapitated - december 7., Bécs, Arena 3. Sleep, A Storm Of Light - május 12., Budapest, Club 202 4. Nasum, Black Breath - szeptember 30., Budapest, Dürer Kert 5. Cannibal Corpse, Aborted - június 28., Budapest, Club 202 6. Norma Jean, The Chariot - március 9., Budapest, Dürer Kert 7. God Is An Astronaut - március 14., Budapest, Dürer Kert 8. Kyuss Lives! - május 29., Budapest, Barba Negra Music Club 9. Converge - december 16., Budapest, Dürer Kert 10. Fear Factory, Devin Townsend Project - december 2., Budapest, A38
A koncerteket illetően is rendkívül nagy volt a választék, szinte minden héten elérte fővárosunkat egy nagyobb külföldi zenekar turnéja.
Nekem 2012-ben a nemrég újjáalakult kanadai Gorguts penge hangzással adott mészárlása és a fellépéseket ritkán adó kultikus At The Gates zseniális koncertje adta a legnagyobb élményt, melyeket a csehországi Brutal Assault fesztiválon tekintettem meg.
A második helyre a Meshuggah és a Decapitated felejthetetlen bécsi előadása került, melyek kifogástalan hangzással megdörrenő, súlyos metal koncertek voltak.
A Sleep hangulatos stoner/doom metal koncertje igazi hiánypótló esemény volt, amelyen a legendás banda kiváló teljesítménye mellett az A Storm Of Light előadása is emlékezetes volt.
A Nasum fellépése szintén egy fontos eseménynek számított, hiszen a bandát irányító Mieszko Talarczyk 2004-es halálát követően most alakultak újjá egy búcsúturné erejéig. A svéd zenekartól egy hihetetlenül intenzív grindcore esszenciát kaptunk a Dürer Kert színpadán, amely alapján még jobban fognak hiányozni.
A Cannibal Corpse rendszeresen visszatér hazánk színpadaira és konzekvensen hibátlan előadással szórakoztatja a death metal rajongóit. A Torture című kiváló új albummal nemrég jelentkező kannibálok mellett a belga Aborted is keményen aprított a Club 202 színpadán.
Voltak jó koncertek a metalcore/hardcore stílusban is, nekem az elmebeteg módon destruktív The Chariot bulija volt óriási élmény és az utánuk játszó Norma Jean is odatette magát.
A post-rock fellépések terén az ír God Is An Astronaut nyújtott ismét kiemelkedőt a Dürer Kert nagyszínpadán, bár egy fokkal kevésbé volt lehengerlő az előadásuk, mint 2011-ben ugyanezen a helyszínen.
Az azóta már Vista Chino néven működő Kyuss Lives! úgyszintén ismételt, de a 2011-es Petőfi Csarnokos koncerthez képest ezúttal szűkebb rajongói bázis bulizott a kiváló hangulatú koncerten a Barba Negra klubban.
A kaotikus hardcore egyik legnagyobb nevének számító Converge az év végén adott egy szokásosan magas színvonalú, energiától duzzadó fellépést a Dürer Kertben, a listám utolsó helyezettjeként szereplő telt házas Fear Factory, Devin Townsend Project koncert pedig magasabb helyezést is elérhetett volna, ha Burton C. Bell nem nyújt megalázóan botrányos énekteljesítményt.
A felsorolt tíz rendezvény mellett még emlékezetes volt az Opeth hangulatos február végi Club 202-es koncertje, a Dream Theater és a Periphery végtelenül profi februári fellépése a Papp László Sportarénában, az Accept minden ízében szórakoztató, hibátlan produkciója októberben a Petőfi Csarnokban, valamint a Morbid Angel, a Kreator és a Nile nevével fémjelzett színvonalas novemberi koncertest a Petőfi Csarnokban.
2012. év csalódásai:
A 2012-es évben csalódás nem igazán ért albumok terén. Inkább olyan lemezeket tudok felsorolni, amelyek ugyan nem lettek rosszak, de sokkal többet vártam tőlük. Tehát a Nile-tól az At The Gate Of Sethu, a Psycroptic-tól az The Inherited Repression, a 16-től a Deep Cuts From Dark Clouds, a Beneath The Massacre-tól az Incongruous, a Katatonia-tól a Dead End Kings, a Mono-tól a For My Parents és a Terrorizer-től a Hordes Of Zombies sem lett büntetően gyenge, csupán számomra bántóan átlagos és szürke. A koncerteket illetően már ért pár komolyabb csalódás. Legfőképp az éppen akkor beütő, magas lázzal járó betegség miatt kihagyott retro programos bécsi Obituary koncert fájt, mivel a kijutó cimborák szerint zseniális volt a buli, sőt még a jegyárat és az útiköltséget is teljesen bebuktam. Aztán volt egy elmaradt bécsi Black Sabbath koncert (szerencsére úgy tűnik, Tony Iommi már jobban van) és egy gyenge februári Beneath The Massacre koncert (az este összes többi fellépőjével együtt). Ebben az évben is bejelentette pár banda a feloszlását (pl. The Haunted, Cathedral, Underoath) és sajnos nem múlt el az év zenészhalálok nélkül: különösen megrendítő volt Mitch Lucker, a Suicide Silence énekesének távozása és Jon Lord, a Deep Purple meghatározó billentyűsének halála.
2013. év reménységei:
A 2013-as évben is lemezek áradata várható, melyek közül érdeklődve várom a következőeket: Alice In Chains, Tool, Immolation, Gorguts, Broken Hope, Carcass,Bloodbath, Suffocation, Entombed, Massacre, Obituary, The Crown, The Dillinger Escape Plan, Cult Of Luna, Mastodon, Clutch, Black Sabbath, Vista Chino (a Kyuss Lives! utódzenekara), Trouble, Tesseract, Tombs, Deafheaven, Opeth, The Ocean, A Storm Of Light és God Is An Astronaut. Koncertek terén szintén bő választék várható, a már kiderült budapesti fellépések közül előre várom a Sólstafir, az Enslaved, a Meshuggah és a Cult Of Luna produkcióját. Fesztiválok terén a Hegyalja (elég megemlíteni a Down-t) és a Rockmaraton is izmos fellépőkkel erősít, de lehet hogy a jövő év fesztiválozás nélkül fog eltelni számomra, még a már hagyománnyá váló csehországi Brutal Assault-on való részvételem sem biztos (maximum ha bejelentik mondjuk a Broken Hope-ot, az Autopsy-t vagy a Bolt Thrower-t). A lényeg, hogy metal zenében gazdag, Boldog Új Évet kívánok minden olvasónknak!
TOKI
2012. év top lemezei:
1. The Gaslight Anthem - Handwritten 2. Go Radio - Close The Distance 3. Linkin Park - Living Things 4. Anberlin - Vital 5. Lana Del Rey - Born To Die 6. We Are The Ocean - Maybe Today, Maybe Tomorrow 7. The Killers - Battle Born 8. The Amity Affliction - Chasing Ghosts 9. Stone Sour - House Of Gold and Bones Part 1 10. Make Do And Mend - Everything You Ever Loved
2012. év top koncertjei:
1. Metallica - Nova Rock fesztivál, Nickelsdorf 2. The Gaslight Anthem - Bécs, Gasometer 3. Muse - Budapest, Papp László Sportaréna 4. The Killers - Budapest, Sziget fesztivál 5. Keane - Budapest, Petőfi Csarnok 6. Billy Talent - Bécs, Stadthalle 7. Everlast - Nova Rock fesztivál, Nickelsdorf 8. Rise Against - Budapest, Petőfi Csarnok 9. Hawthorne Heights - Budapest, Dürer Kert 10. Stone Sour, Papa Roach - Bécs, Gasometer + Silverstein - Budapest, Dürer Kert