hosting: Hunet
r31
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2012. december 19. szerda   06:00
nincsen hozzászólás

szerző: Utazó
Luca Turilli´s Rhapsody, Freedom Call, Orden Ogan, Vexilium, Tales Of Evening
2012. november 28., Budapest, Club 202

  Ezen az estén kizárólagosan az olasz-német tengely diadalmaskodott. Esetükben nem kell semmi rosszra gondolni, főképp ha az est fellépőinek nevei említésre kerülnek: Rhapsody, Freedom Call, Orden Ogan. E nevek hallatán nem sokan kapják fel a fejüket, de a szimfonikus (és power) metal rajongóinak szépen cseng a két főzenekar neve: a Rhapsody és a Fredom Call. Igaz, nem véletlen, hogy most csak a két headlinert említettem meg.
  
  Véleményem szerint az est többi fellépője is megérdemli a nekik járó dicséretet, ugyanis remekül teljesítettek. Igaz, hétköznap lévén a korai kapunyitás és kezdés miatt hanyagolnom kellett a hazai Tales Of Evening fellépését - esetükben a meghallgatást későbbre halasztom. A bemelegítő akkordok után a zenekarok egymás kezébe nyomták a kilincset. Egyébként, ha már turnéról volt szó, (márpedig arról van szó) a sokunknak ismeretlen olasz Vexillum volt a Rhapsody kísérő partnere. Ők nem éppen a Rhapsody vonalat követték, sem megjelenésileg (a szoknyás zsiványok inkább skótok, mint olaszok), sem stílusilag, inkább a virga gitártémákkal megáldott pogány metált tűztek zászlajukra. A produkciójuk így első hallásra nem volt rossz, de azért még néhány veretes turnét maguk mögött kell hagyniuk az ismertségért cserébe.
  
  A harcedzettebb keleti frontos Orden Ogan német különítménye véleményem szerint sokkal tökösebb volt. Némileg hordozzák magukban az epikus zenei vonalat, de rájuk leginkább a melodikus metal irány húzható. Nem elvetendő a színpadi megjelenésük sem. Ha egy kicsit ruházatukra fókuszáltunk (volt rá idő, kb. 45 perc), akkor nem kellett sokat matekozni, hogy láthassuk a testüket fedő sokszínűséget. A megtépett vitorlavászontól a gumiabroncsig szinte mindent megtalálhattunk rajtuk. Talán a Mad Max-féle XXII. századi desingra hajazott a zenekar megjelenése. Ennek ellenére azért Oscar Dronjak (Hammerfall) láncos öltözékét ez alkalommal nem múlták felül. Minden tömjénezés nélkül belelopták magukat a közönség szívébe. Az alaphangulatot az Ordan Ogan megalapozta, de a továbbiakban sem volt okunk panaszra.
  
  Hiszen a németek „veteránnak” számító Freedom Call csapatának a továbbiakban is csak annyi volt a dolga, hogy még jobban feltüzeljék a hangulatot. Ez tényleg problémamentesen sikerült, annak ellenére, hogy ez a csapat sem éppen a Rhapsody-féle szimfonikus vonalat képviseli - csak nyomokban lelhető fel zenéjükben, mint a mogyoróban a vanília - hanem inkább „happy-metal”-nak titulálhatóak (a tévedés jogát azért fenntartom magamnak) és ez azért merőben más. Erre a stílusbéli eltérésre legyinthetünk, annak tudatában, hogy fellépésük hibátlan volt és nem kevés humorral is fűszerezték a produkciójukat. Gondolom a turnéjuk többi állomásán is ilyen hangulatban, minőségben és vehemenciával nyomták végig a fellépésüket, mint azt itt Budapesten láthattuk.
  
  Egyébként a hazánkban igen ritkán látott és minőségi dalairól ismert Rhapsody ez alkalommal is utoljára foglalta el a pulpitust. Hibátlan, szuperlatívuszokkal élve bő másfél órás produkcióval lepték meg a klub hallgatóságát. Nem volt ez véletlen, hiszen olyan képzett muzsikusokat láthattunk Luca Turilli mellett a színpadon, mint Patrice Guers - basszus, Alessandro Conti - ének, Alex Landenburg - dob és Mikko Sakari Härkin - billentyű. Sajnos a sorból most ki kellett hagynom Dominique Leurquin veterán gitáros nevét, mert őt baleset miatt nem láthattuk ezen a turnén (remélhetőleg a következő fellépésükön már teljes arzenálban látható lesz a zenekar). Így öten mégis méltóképpen tudták képviselni a Rhapsody nem kevés staccato témával fűszerezett barokkos metal dalait. Az este a legnagyobb dicséretét Mikko és Luca billentyű-gitár vívásaiért kapják. Hibátlan és kiemelkedő játékuk mellett a többiek produkcióját sem kellett lebecsülni, az övék nem volt annyira látványos, csak meghatározó. Alex dobjátéka és alig 5 perces dobszólója a maga nemében tanulmánynak tekinthető, pont úgy, mint Patrice méreg pontos és ütős basszusjátéka sem volt semmi. Nem szeretnék jobban belemélyedni, de nem elhanyagolható a zenekar frontembere, Alessandro, aki ezt az egész másfél órát hihetetlen intenzitással és nem utolsó sorban hanggal, átéléssel tolmácsolta. Ha kicsit gonosz lennék, akkor közvetlenségét John Cleese-félének nevezhetném, ami szerintem ránézve nem is kritika. Tény, hogy Alessandro igazi showman, mint maga a zenekar alapítója, Luca Turilli, aki hangszerével fáradhatatlanul rótta a színpadot. Aki nem hiszi, az feltétlenül nézze meg a zenekar következő fellépését, mert egy nem mindennapi élményben lesz része. Pont úgy, mint nekünk ezen a télkezdeti napon.


Kulcsszavak:
  luca turilli´s rhapsody     freedom call     orden ogan     vexilium     tales of evening 


Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

A Luca Turilli´s Rhapsody weboldala

 kapcsolódó helyszín: 

Club 202 - Budapest

 kapcsolódó cikkek: 

Freedom Call: a hónap végén Budapesten is ünnepel a 25 éves happy metal zenekar

Elhunyt Ribarics Tamás, a Tales Of Evening gitárosa

Tales Of Evening: két nyelven érkezett meg a szimfonikus metalosok legfrissebb klipes dala

Tales of Evening: új videoklip, megjelent az angol nyelvű új lemez

Tales of Evening: meghallgatható a Miracle of Mine az angol nyelvű lemezről
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Sepultura, Jinjer, Obituary, Jesus Piece
METZ a Turbinában: Egy korszak lezárása
Accept, Phil Campbell And The Bastard Sons
Starset- Az Immersion: The Final Chapter turnéval hódították meg a Barba Negrát
Dalriada 20 / Nevergreen 30
A Dream Theater és Mike Portnoy újra együtt – Egy legendás történet újraírva
Lindsey Stirling Budapesten
Bryan Adams az MVM Dome-ban
A metalcore új hulláma: Imminence, Aviana és Allt fergeteges koncertje
Omara Portuondo a kubai zene legendájának búcsú fellépése - Homenaje al Buena Vista Social Club
Tomboló energiák éjszakája: Des Rocs és Moon Fever az Analog Hallban
Our Last Night és Normandie közös bulija felrázta Budapestet!
 kapcsolódó fotók: 

Freedom Call (GER) - 2012. november 28. Club 202
 kiemelt 
Dying Fetus, Chelsea Grin, Despised Icon
  
Tengerentúli extrém metal csomaggal kínál túlnyomás elleni szelepet a karácsonyi készülődés / őrület közepén Concerto Music

Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben
Descendents (US), Circle Jerks (US), Negative Approach (US)
Electric Callboy: 2025-ben már az MVM Dome-ba térnek vissza!
Wheel, Múr: izgalmas és feltörekvő zenekarokat hoz idén a progmetal Mikulás
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 autumn    mitsoura    grindrise fest vi    eyehategod    transformers 3    brendan tobin    while heaven wept    demoshow    el camino    metz    manu chao    hobó-vadászat40    cancer bats    weöres sándor    witchburner    trollfest    brendan perry    harlott    memorial    the karate kid    szarka gyula    ice nine kills    gusto mastivo    soundgarden    swallow the sun  

r42
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!