szerző: mogyoroDavid Gale élete (the life of David Gale) Hazai bemutató: 2003. szeptember 11.
David Gale életét megpróbálom kriminek (thrillernek) felfogni, s nem egy komoly hangvételű társadalomkritikának. Az előbbinek jónak mondható, s utóbbinak Magyarországon nincs jelentősége. A film a halálbüntetés ellen szól, de nem az a tipikus propaganda film, s nagy valószínűséggel nem is fogja megváltani a világot (esetleg az amerikai jogot).
A film receptje egyszerű mondhatni, sablonos. Végy egy Oscarra már jelölt rendezőt (Alan Parker), egy Oscar-díjas színészt (Kevin Spacey), két, Oscarra többször jelölt színésznőt (Kate Winslet és Laura Linney), akik egyetértenek a halálbüntetés eltörlésével (így az Amerikában nem annyira népszerű mondanivalóval rendelkező történethez hajlandóak a nevüket adni). Helyezd be őket nem annyira eredeti, de mindig hatásos sztoriba, majd forgasd le a filmet.
A film alapja szerint az a baj a halálbüntetéssel, hogy ártatlan embert is kivégezhetnek, illetve Alan Parker szavai szerint: Saját személyes álláspontomat a filmbéli Constance gondolatai fejezik ki legérzékletesebben: Ha meggyilkolsz valakit, kifosztod a hozzátartozóit. Nemcsak egy szeretett személytől fosztod meg őket, hanem emberségüktől is szívüket megtöltöd gyűlölettel, lelküket nyugtalansággal, s vérüket, amely a jövő, megmérgezed. Nincs ennél rettenetesebb tett. A gyűlölet és a vérbosszú semmin nem segít. Az, aki oly sok szenvedést okozott neked, könnyedén jobblétre szenderül, miközben újabb gyűlölet születik a világra.
Hatásos színészi játékokat kapunk. Megfigyelhetjük, hogy lesz a szkeptikus újságírónőből ha nem is a halálbüntetés ellenzője, de David Gale ártatlanságát bebizonyító kétfős újságírócsapat vezetője. Igaz, az a momentum, hogy Gale ártatlan-e, vagy mégsem, hosszú ideig mellékes a történet szemszögéből, s mire lényeges momentummá lépne elő, már mindenki tudja a megoldást. Legalábbis számomra a film közepe táján már csak az az egy megoldás jöhetett számításba, amit a forgatókönyv írója kitalált. Ebben az esetben viszont az amerikai bűnüldöző szervek akár a magyar rendőrségtől is vehetnének órákat (s nem nekik kéne tartaniuk hazánkban továbbképzéseket). De ez csak egy kis hiba, a mondanivaló miatt. Kis hiba az is, ha az újságírónő kocsijának nem forr fel a vize (a film bármely szakaszában lecserélhető bérautóról van szó, s a hiba a kezdetektől fennáll), a vég nem ugyanaz. De megtudhatjuk, hogy Texas állam egész területén nincs térerő, s, ha valakinek az ártatlanságára bizonyítékunk van a kivégzése órájában, akkor fontos azt személyesen odavinni, a vezetékes telefon nem segít, hogy várjanak, mert végzetes hibát követnek el. De hangsúlyozom ezek csak a forgatókönyvnek, és nem a filmnek a bakijai. A film maga elég élvezetes ahhoz, hogy rászánjunk 130 percet az életünkből!
Szereplők: Kevin Spacey, Kate Winslet, Laura Linney, Gabriel Mann, Matt Craven, Leon Rippy, Rhona Mitra Forgatókönyv: Charles Randolph. Producer: Alan Parker, Nicolas Cage. Fényképezte: Michael Seresin Vágó: Gerry Hambling, A.C.E. Executive producer: Moritz Borman, Guy East, Nigel Sinclair Zene: Alex Parker, Jake Parker. Rendezte: Alan Parker