szerző: Zsóti2012-es Fishing on Orfű! 2012. június 21-23., Orfű, Panoráma Camping
Immáron ötödik alkalommal rendezték meg a tópartok egyik legalterebb fesztiválját, a Fishing on Orfű-t, melyen szerény személyem még sosem vett részt, de mindenbe bele kell kóstolni alapon úgy döntöttünk a magazinnal, hogy ellátogatok és felmérem a terepet.
Hangulatban nálam abszolút ötöst kapott a hely és a szervezés. Nem volt egetverő tömeg, de annál kellemesebb érzés volt úgy haladni a camping területén, hogy az ember elfért. A Szigeten jól megszokott reklámtáblák hada sem állta útját a bámészkodóknak. Ami azonban a legnagyobb plusz volt számomra, az az OFF programok hihetetlenül széles választéka. Bár a Sörtúra és a Fröccstúra már jó előre betelt a korai kelőknek köszönhetően, és a Kispályás labdarúgó bajnokságra sem sikerült nevezni a korai, nagyszámú érdeklődés miatt, azért az ember így sem maradt programok híján. Már persze, aki fenn tudott maradni az előző este után. Biciklikölcsönzéstől a különböző túrákon át (Barlangi kalandtúra a Mecsekben, Gyalogtúrák, Kerékpártúrák), sportprogramok is várták a kitartóbbakat és akkor a szomszédban fekvő Aquaparkról még szót sem ejtett az ember. Annyi lehetőség adódott, hogy minddel képtelenség volt élni, de emberek foszlányaiból megpróbáltam kideríteni, mi, hogy zajlott.
Ha már megemlítettem a szervezés ötösét, kicsit kitérek erre is. Orfű nagy támogatója volt idén is a környezetvédelemnek, (elég, ha csak a weboldalon látható Házirend Egyéb részénél olvasható - Kérjük, fokozottan vigyázzatok a természeti értékekre, és ne szemeteljetek! - mondatra tekintünk) ennek megfelelően idén is egy újabb lépést tettek a kevesebb szemét felé. Bevezették a csapolt sörnél a Repohár rendszert, melynek köszönhetően jelentősen csappant az elhagyott/kidobott műanyagok száma, de még sajnos ez sem eredményezett kellő tisztaságérzetet az embernek, főleg mikor vasárnap reggel a koszhegyalja fesztivált is megjárhatták a campingből távozók, de egyértelműen díjazandó a folyamat elkezdése.
Az ismerőseim többsége szerint az Első nap, volt a legjobb, hisz az A38 sátor igazi nagyágyúkat sorakoztatott fel, a Kelemen Kabátban, Soerii és Poolek, akiknél már az sem megbotránkoztató, ha egy abszintot osztogató rendőrruhás törpe, a közönség közé dobál felfújható bunkósbotot, valamint a Belga megint hozta a megszokott hangulatfröccsös, kíméletlenül idióta formáját, eleget téve ezzel kellően impozáns hírnevüknek. Én személy szerint a Petőfi Rádió – BB Nagyszínpada felé vettem az irányt, többek közt a PASO illetve az utánuk következő nem akármilyen trió (Punnany Massif, Modestep (UK), Brains) miatt mentem le már csütörtökön. PASO-n kellemesen csörgött a még frissiben és nem teljes létszámában összeállt nézőközönség, nekem kifejezetten tetszett. 19:45-tel megkezdődött a nap egyik legfelemelőbb koncertje a Punnany Massif. A srácok teljesen áthangszerelték számaikat, egészen bárzenés jazzes feelinget kölcsönözve az est ezen részének. A Nincsen Zsé című számukat például az I need a dollarral kezdték, ez egy fantasztikus ötlet volt részükről. Picit be is altatott a hangulat, ám a Modestep dubstep/elektronikus rock formációja hallatán újra 10 éves ágyon ugrálóként tomboltam végig azt a majd másfél órát, amit hallhattunk tőlük. Szerintem hatalmas ötlet volt elhívni őket, hisz az alapjáraton alterebb együttesek mellé hozott egy új vonalat a brit zenekar. Őket követte a Brains, akik szintén hasonló világban mozgó zenéjükkel remekül zárták le a Nagyszínpad programsorát, és fergeteges bulit csaptak annak ellenére is, hogy valami folyamatosan lecsapta a biztosítékot.
Az Uránia színpadon is tűntek fel hazai nagy nevek, a Magashegyi Underground felforgatott kerettel ugyan, de ismét megállta a helyét ezen a fesztiválon is. Érdekesség róluk, hogy minden tag minimum két hangszeren játszik, ezt kamatoztatták is az elmúlt időszakban. Toldi Miklós a dobos, a húrok közé csapva csillogtatta meg gitártudását, melyet szemmel láthatóan nagyon élvezett, Bíborka pedig a maga elbűvölő előadásmódjával és egy mini szintetizátorral tette színessé a MU buliját. Ezen a színpadon is feltűntek a szigetország képviselői, a Chew Lips (UK) személyében. A Modestephez hasonlóan ők is elektronikus alapokon nyugvó, de jóval populárisabb dalokat játszottak, női vocal-lal kísérve. A TimeOUT Pécs sátorban nagyjából ezzel egy időben a Maybeshewill lépett fel, nem is értettem miért a legkisebb színpadon kapott helyet. Nagyon jól játszottak és bár a közönség nem volt nagy, annál lelkesebbek voltak. Az Uránia színpad vendége volt még a Csongor Bálinték által felvonultatott RATM Tribute. Egész sokan összegyűltek még így hajnali 1 tájt is, Bálint megkérte a közönséget, hogy próbálkozzanak meg egy moshpittel közelgő születésnapja alkalmából. Nem mondanám sikeres ötletnek, két jó kedélyállapotban levő fiatalember össze is kapott a közönség soraiban, a frontember azonban csodálatos ékesszólásával lecsitította őket secc-perc alatt.
Aki a sok fellépő után sem tudott aludni, annak egy Venom nevű pécsi DJ keverte a talpalávalót, főként oldschool hip-hop mixeket felsorakoztatva, egészen reggelig.
Mint a legtöbb embernél, nálam is Pécs volt a második nap délelőttjének úticélja. Visszaérkezésemet követően örömmel konstatáltam, hogy teltház van. A TimeOut Pécs színpad nyitotta időben a napot, még pedig a Drastik Putto fellépésével. Mihalik Ábel együttese másfél hónappal az Akváriumban adott lemezbemutató koncertje után fesztiválberkeken belül is lendületes jó produkcióval mutatta meg magát. Az A38 színpadon 18:00-tól a Slam Poetry kezdte meg a hip-hop és rap nagyágyúkkal teletűzdelt programpalettát. A közönségnek nagyon tetszett, bár nem voltak sokan, annál lelkesebbek voltak. A Slam Poetry-s srácok mögötti zenét a Punnany Massif szolgáltatta. Bár 20:30-kor DSP-ék kezdtek az A38-nál, a legnagyobb tömeg mégis az Uránia színpad előtt sorakozott fel, ugyanis az Isten Háta Mögött, idei első koncertjével megmutatta, hogy megérte eltűnni majd ¾ évre egy kis studiomunkára. Egy bő órára rá a Petőfi színpadon fellépő Quimby-re rohantam, hogy meglessem Magyarország egyik legjobb szövegírójának produkcióját, de a hatalmas tömegnek köszönhetően nagyjából a felénél tovább is kellett állnom. Hajnali egyre sikerült felfedeznem, hogy a Supernem zenél, az őrjöngő tömeg és az elvetemült pogósok látványa azonban kicsit hátrébb sorolt a harmadik sornál.
A harmadik napra szintén pécsi városnézést terveztem, egy kis kultúrára vágyván. Akik azonban nem arra vették az útirányt benevezhettek az aznapi nagy sikerű fröccstúrára, mely mellett idén újdonságként két sörtúrát is meghirdettek, amely tulajdonképpen egy gyalogtúra volt a 10-12 kilométerre található magyarhertelendi sörfőzdébe. A pénteki csoport vezetője Kispál András volt, a szombati csoportot pedig Dorogi Péter kísérte, persze végig gitárral a nyakában. Ennek köszönhetően az Intim Torna Illegál zenei palettáján túl számos Tankcsapda, Nirvana számmal boldogította a vele túrázó majd 60 embert. Nem volt egy egyszerű túra, de vigyáztak a túrázókra és még sört is kapott, aki kért. A végállomásra érkezve újabb csapolás, illetve zsíroskenyér várta a résztvevőket, majd rövid tárlatvezetés a sörfőzdében. Ezen a napon zajlott a tóátugrás is, valamint rengeteg tóban folyó vetélkedővel tarkították az OFF programok sorát. Sajnos, ahogy azt várni lehetett, az A38 és a BB nagyszínpad átvette az uralmat szombatra, a kisebb színpadokon ennek köszönhetően nagy volt a pangás. A Szabó Balázs Band egyik első fesztiválfellépése volt az orfűi azóta, hogy a januári szétválást követően teljesen megváltozott felállással tértek vissza. Zenei repertoárjuk nagy része át lett hangszerelve, a talán leghíresebb Bájoló új verzióját például alapjaiban határozza meg. A koncerten végig remek volt a hangulat. A sort az Odett folytatta, majd a BB nagyszínpadra átnézve egy kis 30Y-t és Kiscsillagot töltöttem magamba. Talán rájuk voltak a legtöbben kíváncsiak a nap folyamán. 22:20-kor még visszanéztem az A38-ra Irie Maffiára, majd számomra az estét, ahogy a Nagyszínpadot is, Péterfy Boriék zárták, a jól megszokott őrült módon. Egytől még a Fish! lépett fel az A38-on, de ezt már nem bírtam ébren megvárni.
Összességében egy szerethető fesztivál, a maga fantasztikus OFF programjaival és a hazai kedvencek állandó részvételével. A másnapi tömött buszon még sikerült majd meghalnom a hőségben, de ez a velejárója volt a hétvégének.