szerző: BarnaKyuss Lives!, Shapat Terror 2012. május 29., Budapest, Barba Negra Music Club
A kultikus sivatagi stoner banda Kyuss részben eredeti tagjait tömörítő Kyuss Lives! tavaly tavasszal már fellépett nálunk a Petőfi Csarnokban és egy korrekt hangulatú bulin szórakoztatta az egybegyűlteket. Idén májusban újra a fővárosunkban köszönthettük a brigádot, a koncertnek pedig ezúttal a Barba Negra Music Club adott helyszínt. Az előzenekar szerepét az egri Shapat Terror töltötte be.
A 2002-ben alakult Shapat Terror a főzenekarhoz hasonlóan feelinges stoner muzsikát játszik. A magyar nyelven zenélő brigád 2009-ben jelentette meg bemutatkozó nagylemezét Mentés másként… címmel, amelynek dalait most fél órában prezentálták a Barba Negra színpadán. A lassan gyülekező közönség kissé egykedvűen figyelte a bandát, pedig kellemes délies rock muzsika szólalt meg a hangfalakból. Ugyan nem találunk hatalmas megfejtéseket a Shapat Terror zenéjében, jól összerakott nótákkal rendelkeznek, amelyeket élőben is korrektül adnak elő. A színpadi munkán még lehetne javítani bátrabb, lendületesebb előadással, de így is egy kellemes felvezetést kaptunk a Kyuss Lives! elé.
A John Garcia énekes által 2010-ben életre hívott Kyuss Lives! sok rajongónak adott lehetőséget a pótlásra, hogy az 1995-ben feloszlott legendás Kyuss nótákat élőben is hallhassák. John komolyan tervez a bandával, egy új lemez elkészítése is folyamatban van a turnézás mellett. Azonban az azóta a Queens Of The Stone Age-el és a Them Crooked Vultures-al nagy ismertségre szert tevő Josh Homme gitárosnak nem tetszett a korábbi zenésztársai nosztalgiázása és egy Scott Reeder-el közös perrel igyekszik most megakadályozni a Kyuss Lives! működését. A per hatására a tavaly még nálunk is basszusozó Nick Oliveri kiszállt a zenekarból, őt most a szintén legendás Yawning Man-ből ismert Billy Cordell helyettesíti. A zűrzavaros szituáció ellenére aznap este egy igazán remek, hangulatos örömzenélésnek lehettünk részesei. A kvartett teljesen egymásra és a zenére hangolódva tolta el a stoner rock alapvetéseket, sütött a színpadról a hipnotikus zene élvezete. Ugyan John teljesen minimálisra szorította a közönséggel való kommunikációt, kiválóan énekelte el az örökbecsű dalokat. Bruno Fevery gitáros átéléssel pengetett, akárcsak Billy, de a legnagyobb odaadást Brant Björk dobos játékán lehetett látni. A göndör hajú fickó teljes extázisban dobolta végig az instrumentális jammeléseket is tartalmazó 75 perces koncertet. A közönség is beindult az első pár nótát követően és az első sorokban önfeledt mulatozás vette kezdetét, amely egészen a fellépés végéig kitartott. (Azért a masszívan dohányzó renitens arcokat remélem legközelebb elkapják és jól megbüntetik.) Szerencsére a hangzás sem csorbította az élményt, jó megszólalással élvezhettük a tavalyi szettel majdnem teljesen megegyező (bár annál rövidebb) dalcsokrot. Ezúttal is elhangzott a Hurricane, a One Inch Man, a Gardenia, az Asteroid, a Supa Scoopa And Mighty Scoop, a Thumb, a slágeres Green Machine, a Freedom Run, a Whitewater, az El Rodeo és a 100°. A ráadásban a Molten Universe mellett a Odyssey-t és a Conan Troutman-t játszották, ezúttal elmaradt az epikus Spaceship Landing és sajnos megint nem idézték meg az áhított Demon Cleaner-t. A kisebb tömegnek és a színpadhoz közelebbi elhelyezkedésemnek is köszönhetően én sokkal jobban élveztem az idei koncertjüket, mint a tavalyit (igaz, akkor az influenzám is csorbított az élvezeti értéken).
Elégedetten távozhattak a stoner rajongók a Barba Negrából, a Kyuss Lives! a tavalyihoz hasonlóan színvonalas fellépéssel örvendeztette meg a résztvevőket. Remélhetőleg a pernek is pozitív végkimenetele lesz és Garcia-ék tovább tudják folytatni a turnézást, valamint ki tudják adni a már készülő Kyuss Lives! lemezt.