beszámoló [fesztivál]  2003. augusztus 2. szombat   15:48

nincsen hozzászólás

  Bár a második nap számomra több érdekességet tartogatott, de hogy őszinte legyek a Skatalites esti fellépése a Sziget összes világsztárját helyből veri. Így persze nehéz volt a többi fellépőre kellő figyelmet fordítani, de azért megpróbálkoztam.
  
  Kezdem a Boogie Mamma búcsúkoncertjével. Ez a lelkes kis alter-ska csapat, vagy mifene már több éve benne van a rockandroll körforgásban és szépen koncertezgetnek is, mostanság leginkább ska bulikon, merthogy abból szerencsére van elég. Bár, már kaptam a fejemre, hogy szegényeket nem neméppen pozitív színben tüntetem fel - mert hát ugye a szerző ízlésvilága is elég súlyosan megjelenik a beszámolóban -, de ez csak azért van, mert számomra a ska egy kicsit mást jelent. Ettől függetlenül el kell ismernem, hogy a Boogie Mamma az általam ismert underground zenekarok közül az egyik színes folt volt, a rengeteg sablon csapat között. Az őrült és mindig egyedi koncertek, azért mindig is emlékezetünkben maradnak!
  
  A hosszú semmittevést a Zöld Udvar hardcore napjának megtekintése követte. Szépszámú néző sereglett össze, hogy megtekintse a Blood Is Fire, a Hold X True és Speak Up! fellépését. A hangulatra nem lehetett panasz, állítólag a végére még szép kis zúzás is lett. Na, most már rohanás a Világzenei Színpadhoz a Skatalitesra.
  
  5, 4, 3, 2, 1, FREEDOM!!! És, éneklés. Alig lehetett eljutni a koncertre akkor a tömeg verődött össze a ska legenda megtekintésére. Lloyd Brevett bácsi elől a nagybőgőjével az egyik élő legenda, folyamatosan konferál a túlnyomóan az instrumentális számok között, és Jah, meg Rasztafari szavakat kiabál, amire mindig hatalmas tapsvihar a vihar. Minden számra megy a tánc, pedig a Skatalites zenéje nem éppen egy felpörgött muzsika. Ugyebár a ska a jamaikai sziget zenéjéből a menthoból, többek között az amerikai rnb-ből eredeztető. De természetesen hatalmas hatás érte a jazz-ből is. Ezt mind élőben is megcsodálhattuk. Futkosott a hátamon a hideg a zenétől! Csodálatos volt a domboldalról nézni az együtt mozgó, tapsoló tömeget, és azt hallgatni, hogy 10 ezren együtt dúdolnak! Aztán megérkezett Dureen Shaffer, és beindult a rocksteady. Lehetett összebújni, szerelmet vallani és egyéb hasonló érzelmes dolgokat végrehajtani két-három szám erejéig. Megmutatták az öregek a színpadon, hogy hogyan is kell táncolni. Ez sem volt mindennapi!
  
  Egyszer csak megérkezett egy alacsony bácsika egy számomra kopottnak tűnő, és szerintem kicsit nagyobbacska öltönyben. Ő volt Lord Tanamo?! Mindegy, mert bárki legyen is az , Ő is elkápráztatott, remek ska énekesi tehetségével! A Freedom Sounds együtt éneklős részei többször is előkerültek a több mint egy órás koncerten, ami minden alkalommal csodálatra késztették az embert!

  Vége az előadásnak, és megint elkezd dúdolni a közönség, de nem százan, hanem ezren! Na, ilyet. Pedig ilyen sokan nem járnak ska bulikba, fesztiválokra, és mégis élvezik ezt a lassabb tempójú összebújós, vidám zenét!
  Visszajönnek, hát persze.
  
  Akkor most egy Bob Marley klasszikus (mellettem már elhangzik a Sinner Dawn szám címe), és igen! A világ legismertebb reggae zenészének legelső slágere következik, ami ugye ska. A refrén résznél hatalmas ugrálás kezdődik, de megint csak szolidan, hogy senkinek ne fáljon. Vége, sajnos. Elrepült másfél óra. Mi még a színpad előt állunk vagy fél órát. A közönség még énekel (már aki ott maradt). Micsoda élmény. Biztos vagyok benne, hogy napokon belül megugrik a kereslet a Skatalites lemezek iránt, vagy a boltokban, vagy az interneten. Olyanok énekeltek, táncoltak, akik közül sokan talán csak most találkoztak igazán ezzel a stílussal, de most akkorát ütött, hogy örökké a rabjaivá váltak
  
  Próbáljuk feldolgozni az élményeket. Sörözünk, aztán mindenki annyira feldobódót, hogy irány a Wan2 sátor és a spanyol Dusminquet. Tangó harmonikás, énekes, pattogó ütemek, vegyítik a kelta elemeket a skaval (meghülyített a Skatalites), de nekünk tök mindegy. Egy órát végig táncolunk. Remek bulizós zene, bár a végére kicsit unalmassá válik. Bár, ez tök mindegy, ha Kispál lett volna arra is ugyanígy tombolunk, pedig azt mindenki rühelli egy pár éve.
  
  És, ütött az óra! Pannónia All Stars Ska Orcehstra! Magyarország legnagyobb ska tehetsége. Profi pengetős szekció (Mindhárman a Kevés hc formációból), tapasztalt dobos (Lipi, Csizmáskandúr), egy igen tapasztalt pozanos és egy fejlődő harsonás (Meskalin ska-punk csapatból) jazz zongorista, egy agresszív énekes, egy raggázó dobos, és egy most hiányzó színházi énekes leányzó. Profi, változatos számok, a ska korai időszakából a Sakatalites vonalán. Hiába van hajnali három a közönség táncol. Az idióta osvátok, meg pogóznak a skara. Ezzel szemben a magyar tarajos srácok tudják, hogy itt bizony táncolni kell és nem egymást csépelni. 3-kor lehúzzák a zenekart. Életbe lép a csendrendeletMonitorból szól a koncert hátralévő része. Ünneprontó, a zenekar megalázása. Valakit el kellene küldeni melegebb éghajlatra? Remélem senkinek nem szegte kedvét a hang lehúzása, és végig táncolta az estét velünk, mert egyre jobb és jobb a PASSO! Magyarországon beindult a ska élet!

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: