James Cameron, aki a legtöbbet tette azért, hogy a mozik három dimenzióssá váljanak, mostanáig igen kritikusan beszélt a hagyományosból 3D-re alakított filmekről. Pedig az elmúlt években ő is egy ilyen ügyön dolgozott. Saját 97-es szuperprodukcióját, a 11 Oscar-díjjal megkoronázott Titanic-ot formálta át és február 14-én végre meg is mutatta a világnak, milyen a 3D, ha ő csinálja. Valentin napja alkalmából szokatlan módon több mint hat héttel a bemutató előtt (hazai bemutató: április 5.) 50 ingyenes vetítést szerveztek az Egyesült Államok és Kanada nagyvárosaiban a legnagyobb és legromantikusabb rajongók számára. A New York-i 34. utcai AMC mozi a vetítés idejére teljesen átalakult. A bejáratnál egy kapitányi egyenruhás férfi fogadta vörös rózsával az érkezőket, az előcsarnokban vonószenekar játszott, a huszadik század elejének ruháit lehetett kipróbálni és ez még csak a bevezető volt a moziélményhez, amelyről minden néző és a néhány a moziterembe engedett újságíró is lelkendezve számolt be. James Cameron bebizonyította, hogy még mindig a csúcson van. Sokkal jobb minden utólag átalakított filmnél írta a New York Post filmszakembere. A hajó nagyobb és igazibb, sőt, Cameron még az apró tárgyakat is jobban a középpontba tudja állítani 3D-vel: Kate Winslet nyakéke például kiragyog a vászonról, a hosszú süllyedési rész pedig végképp lélegzetelállító így. Ahogy DiCaprio végül a mélybe csúszik, az így, háromdimenziósan fog minden néző agyába égni.