Van író, aki egy koponyát tart az asztalán, hogy ihletet szerezzen, mások pincérnek állnak, mielőtt egy étteremről írnának, Dan Fogelman forgatókönyvíró, akinek többek között a Verdák mindkét részét köszönhetjük, más módszert alkalmaz: szerepet oszt. Amikor körülbelül új írása tizedik oldalánál tart, eldönti, kit képzeljen maga elé attól kezdve. Ennek persze semmi köze a későbbi szereposztáshoz, néha nem is színészt, hanem egy rockzenészt vagy szomszédot vagy filmes kollégát jelöl ki magában de attól, hogy a figura arcot, hangot kap, rögtön könnyebb lesz írnia.
Az Őrült, dilis, szerelem. (Crazy, Stupid, Love. hazai bemutató: szeptember 1.) írásakor rögtön az elején eldöntöttem, hogy az események láncolatát elindító házassági botrány főszereplőit Steve Carrel-nek és Julianne Moore-nak képzelem majd nyilatkozta egy szakmai lapban az író. De ez szimplán az én műhelytitkom volt, semmi egyéb. Csak aztán az ügynökömnek elküldtem a forgatókönyv vázlatát, és abban benne felejtettem a neveket, ő meg véletlenül így küldte tovább a stúdiónak az anyagot. A stúdió lecsapott az ötletre, és mi lett a félreértés vége? A film.