beszámoló [koncert] 2011. augusztus 5. péntek 03:03
nincsen hozzászólás
szerző: TokiPolar Bear Club, Man Overboard, Szükségállapot 2011. július 26., Budapest - Dürer Kert
Múlt hét kedden már másodjára látogatott Magyarországra a Polar Bear Club legénysége, akik a tavalyi Azfesztes merénylet után a budapesti közönségnek is megmutathatták végre magukat. A srácok útitársként elhozták magukkal a pop/punk egyik új üdvöskéjének számító Man Overboard-ot is, a hazai oldalt pedig az egri Szükségállapot biztosította.
A jó fellépők és a viszonylag olcsó jegyár ellenére arcpirítóan kevesen gyűltünk össze a Dürer Kert kistermében(!) és itt már az egész este tapasztalatait összegzem ezen a téren. Az egri dallamos punk osztag, a Szükségállapot tagjait persze ez nem zavarta, mert hát miért is lett volna másképp, mikor ilyen kaliberű bandák előtt melegíthették a srácok a bulira jegyet váltókat. Részemről első találkozás volt ez a csapattal, de nem kellett nagyon megerőltetnem magam, hogy megbarátkozzak a gyors, fogós nótáikkal. A srácoknak pedig külön öröm lehetett, hogy a Polar Bear Club énekese is megdicsérte szűk fél órás koncertjüket.
Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a Man Overboard semmi mérföldkőnek számító dolgot nem tett le eddig az asztalra. Ellenben az is vitathatatlan, hogy a New Jersey-i srácok visszaadnak valamit abból a kissé már kikopóban lévő pop punk hangulatból, mely leginkább az ezredforduló környékén virult igazán. Mondjuk annak nem tudom mi értelme van, hogy három gitárossal rohamoznak és nem csak amiatt vagyok tanácstalan, mert a Dürer kisterem nem a tökéletes akusztikájáról híres, hanem mert ehhez a zenéhez egyszerűen szükségtelen. Az egyik énekesük egyébiránt erős átfedést mutatott Bill Gates fiatalkori énjével, mármint külsőre, igaz a csapat pólómintáit leginkább ő díszíti. Egyébiránt roppant jófejek voltak a srácok, hiszen még a sörüket is elosztogatták a közönségnek. Egy lemeznyi, azaz 13 dalt játszott a csapat, melyben az eddigi összes fontosabb számuk helyet kapott (Love Your Friends, Die Laughing, The Real You, Driveway, Real Talk). Bízzunk benne, hogy nem ez a kistermes látogatásuk lesz az egyetlen, mikor itthon csíphettük el a srácokat.
A Polar Bear Club nyírbátori fellépése nekem kimaradt, de valahogy nem tudom elképzelni, hogy ott ennél akár egy kicsivel is jobbak lehettek volna, mint ezen az estén. Bár nem rendes felállásában érkezett hozzánk a csapat, ez minimálisan sem érződött a buli alatt. Olyan energiákat mozgósított a Jimmy Stadt vezette banda, amire elég rég nem volt példa itthoni klubkoncerten. Ez persze nem is a közönségen érződött, hiszen ahogy említettem fentebb, kevesen is voltunk, a hülyeség is helyet foglalt a nézőtéren, de a PBC élő ereje mindent vitt. Szerencsére kaptunk egy kis ízelítőt a szeptemberben érkező új lemezről is, de a korábbi szerzemények, mint például a Bug Parade, a Bury the Dog and Run, a Hollow Place, vagy a Light of Local Eyes szintén ott figyeltek a setlisten. Valahogy olyan érzésem volt a buli alatt, mint 2009 októberében a Sights & Sounds látogatásakor. Azon a koncerten szintén nagyon kevesen voltunk a kisteremben, de a mostanihoz hasonlóan egy valódi gyöngyszem szórakoztatta a maroknyi látogatót. Andrew Neufeld (Comeback Kid) zenekarával ellentétben azonban a PBC-ben sokkal több a piaci potenciál, ezért is bízom benne, hogy ez megmutatkozik belátható időn belül. Ha a siker pedig beütne, akkor már a Dürer nagyterme ugyancsak kicsi lesz. Ezek egyelőre álmok, ám ez a jó órás koncert gondoskodott róla, hogy nagyobb körülujjongás nélkül is csak a jóra emlékezzünk a Polar Bear Club neve hallatán.
03:03
