szerző: BarnaBlack Label Society, Archer 2011. június 29., Budapest, Petőfi Csarnok
Zakk Wylde zenekara 6 éve már egyszer fellépett volna hazánkban, a szintén a Petőfi Csarnokba tervezett buli azonban akkor technikai problémákra hivatkozva elmaradt. Idén nyárig kellett várni arra, hogy az Ozzy gitárosaként befutott, kanadai favágóra emlékeztető figura végre budapesti színpadon zenéljen. Kisebb probléma most is felmerült, amikor a turné alatt hangszálgyulladást kapott Zakk, de gyors felgyógyulását követően szerencsére ezúttal nem hiúsult meg a magyar Black Label Society koncert.
Az előzenekar szerepét a kaliforniai Archer töltötte be, de valljuk be, a Petőfi Csarnokot megtöltő közönség Zakk-re volt kíváncsi, nem egy fiatalokból álló erőtlen hard rock/heavy metal formációra. A basszusszólóval kezdő trió egyébként elég ripacs módon adta elő magát, tehát a sablonos, rövidtávon unalomba fulladó nóták mellett a szimpátiára sem lehetett alapozni a koncertjüket. A Ferret nevű dobos által prezentált abszolút felesleges dobszóló pedig tovább rombolta az amúgy is erőteljesen megkérdőjelezhető élvezeti értékkel bíró fellépést. Ami pozitívum, hogy szerencsére nem tartózkodtak fél óránál többet a színpadon.
Jó hosszú átszerelés (és a meleg, levegőtlen teremben izzadás) után kezdett bele műsorába a Black Label Society. Az 1998 óta működtetett, délies ízekkel megáldott metal banda tavaly adta ki nyolcadik nagylemezét Order Of The Black címmel, mely albumok mindegyike minőségi, magas tesztoszteron szinttel ellátott muzsikát tartalmaz (az idei akusztikus átirat-lemezt inkább ne említsük). Az Ozzy gitárosaként ismertté váló Zakk ugyan 2009-ben kikerült a mindenható Osbourne mester bandájából, de ez láthatóan nem vágta a földhöz a szőrös-szakállas redneck gitár virtuózt. Ezen az estén is teljes intenzitással csaptak bele a Crazy Horse-ba, melyet indián fejdíszben játszott végig a zenekarvezető Zakk. A hangszerek erőteljesen dörrentek meg (különösen a gitárok), de Zakk éneke az elején nagyon halk volt, és később is csak az éppen elfogadható szintre erősödött. A szinte minden dalban szólózó mesteren kívül a többi tag is kivette a részét a mulatságból, egy teljesen egységes zenekar képét mutatta a fellépés (beleértve a tagok láncos, szőrös fizimiskáját is). Nick Catanese egyenrangú félként gitározta végig a bulit, ő is többször előrejött hergelni a népet, de John DeServio basszer és az újonnan csatlakozott Mike Froedge dobos is kitett magáért. Persze a legtöbb szem a több nótánál is gitárt váltó Zakk-re szegeződött, aki egy zongorás nótával (Darkest Days) és egy jó hosszú gitárszólóval is színesítette a programot. Utóbbira mondjuk egyáltalán nem volt szükség, a több mint 7 percesre nyújtott gitárnyüvés elég koncepció nélküli virgázásnak tűnt, és már a második percében unalmas volt hallgatni. Ehelyett belefért volna több rendes nóta az amúgy jól összeválogatott setlistbe. A 14 dalból (plusz gitárszólóból) álló jó 80 perces fellépésen az Order Of The Black-ről hallhattuk a Crazy Horse-on és a Darkest Days-en kívül még az Overlord-ot, a Parade Of The Dead-et és a Godspeed Hellbound-ot. A Shot To Hell-t a Concrete Jungle képviselte, az egyik legjobb lemezükként számon tartott Mafia-ról pedig a nézők közé hajított felfújt labdákkal dobálózós Fire It Up és a Suicide Messiah hangzottak el. A The Blessed Hellride-ot a címadón kívül a Funeral Bell-el és a koncertet záró Stillborn-al idézték meg, az 1919 Eternal-ról a Bleed For Me-t és a Demise Of Sanity-t hallhattuk, míg a Sonic Brew debütlemezről a Born To Lose-t játszották el. A közönség láthatóan nagyon élvezte a bulit, a fejrázás mellett néhányan moshpitbe is vetették magukat. A Black Label Society egy feszes, energikus metal bulit adott, és láthatóan a nemrég vérrögök miatt komoly egészségügyi problémákkal küzdő Zakk is jó formában volt zenésztársaival egyetemben.
Egy igazi szőrös tökű metal bulit adott a Black Label Society a Petőfi Csarnokban, gyakorlatilag minden néző elégedett lehetett a banda első magyarországi fellépésével. Bánhatja, aki kihagyta az eseményt, de reméljük, hogy láthatjuk még honi színpadon a karizmatikus gitárost.