beszámoló [fesztivál] 2003. május 30. péntek 15:31
nincsen hozzászólás
szerző: MóniMámor Feszt visszapillantó 2003 május 9-10, Petőfi Csarnok
A tavalyitól eltérően most a Petőfi Csarnok lett a Múzeumkert helyett a fesztivál helyszíne. Kár, mert az időjárás megengedett volna egy szabadtéri rendezvényt is. A pénteki nap a népszerű témák jegyében telt, pl. tévéfüggőség és transzszexualitás. Az előadásokon egyéb kötelezettségeim és elfoglaltságaim miatt nem vehettem részt, ezért most csak az esti programról tudok írni.
Kicsit korán érkeztem, még nem kezdődött el az első koncert, és a tömeg sem özönlött; így volt időm körülnézni. Érdekes dolgokat figyelhettem meg az egyes helyszíneken. A klub-szobában egy férfi szintetizátoron játszott, és népszerű nótákat énekelt mellé, egy letűnt korra emlékezve. Kb. öten ültek a teremben és lelkesen hallgatták. Egy másik szobában 21 órától aktfotózást tartottak, de úgy látszik, a férfiak érdeklődését ez nem keltette fel. Én annyit láttam, hogy egy (majdnem) meztelen nő sétál, miközben néhányan körülállják. Ennyit a kulturális programokról.
Különleges volt még talán az is, hogy a szokásos hanghordozók mellett az előtérben valaki mézeskalácsot is árult, mások füstölőket és ékszereket is. A díszlet a falon főleg gumibabából, és néhány hasznos mámor-kellékből állt.
Kb. egy órát a Városligetben töltöttem, aztán arra emlékszem, hogy a Hajós (aki az Emil Rulezben énekel) beszélni kezdett a beállás alatt. Erre tényleg azt lehet mondani, hogy egy magánszámot láttunk. Elmondta, hogy most előadják a „negyedházas” című műsorukat (jó meglátás sajnos), de ahhoz, hogy elkezdjék, különböző attribútumoknak megfelelőnek kell lenniük. Ilyen a szőkék aránya, ami szerinte kevés volt, ezért meg is fordult a fejében, hogy nem lesz koncert. Kiszólt egy „fehér inges”-nek is (közönség), hogy jöjjön be, mert így már elegen leszünk. Nagyon kalandos lehetett az eddigi élete, főleg a középiskolai, hiszen erről rengeteget beszélt, de szóba került Majka és Fábry Sándor is. A hosszú intro után végre elkezdődött a koncert maga, ha jól emlékszem, a Kerti partival. Két szám között még megtudtunk egy fontos információt az énekes egyik fontos testrészéről, de az este alapvetően a zene jegyében telt.
A Másfél-nek nagyon lehet örülni, hiszen szeptembertől áprilisig egy koncertet sem adtak (vagy csak nem tudok róla), úgyhogy ezt nevezhetjük a nagy visszatérésnek is. A „vendégzenész” nagyon hiányzott, bár néha mintha hallottam volna csellóhangot is egyes számokban. Kicsit átalakultak, mostanában inkább azokat a számokat játsszák, ahol a gitár van a középpontban (ez ésszerű is). Már nagyon sok az új szám, legalább 5-6, szerintem összegyűlt egy új albumra való. Remélem ők is így gondolják, addig meg marad az internet.
A Hiperkarmá-t csodálom, hogy ilyen késői időpontban is ilyen frissek és lendületesek tudtak lenni, ez az igazi csapatmunka. Érdemes volt egyébként ellátogatni a szünetekben a másik koncertterembe. Ide szorult a Dubcity, és szegény közönség csak az asztalok és székek között egyensúlyozva tudott táncolni. Szinte mozdulni sem lehetett a tömegben, levegőt kapni meg főleg nem. Ezt kellett volna talán kicsit máshogy megoldani, mert közben a nagyteremben szinte csak lézengtek az emberek. Remélem jövőre újra a szabadban lesz a Mámor.