szerző: PjotrTudományos ismeretterjesztő előadások az Aquincumi Múzeumban - Szilas Gábor: Halottkultusz a késő bronzkorban 2011. március 6., 11h, Aquincumi Múzeum - Budapest (III. Szentendrei út 135.)
Az előadás a késő bronzkor (Kr.e. 1500-800) időszakának, a halottkultuszban történő változásait, temetkezési szokásait kívánja bemutatni a főváros területén a közelmúltban feltárt temetők leletei alapján. Időszakunk a középső bronzkor végével veszi kezdetét, amikor az élet minden területére kiterjedő változások természetesen a hiedelemvilágban is éreztetik hatásukat, új temetkezési mód (csontvázas rítus) jelenik meg a korábban szinte egyeduralkodó hamvasztásos rítus helyett. Az ekkortájt népszerűvé váló halmos temetkezési mód több jellemzője, hogy a földbe ásott sírgödör fölé földhalmot emelnek, azt kőgyűrűvel övezik, a halmot kővel borítják be, de előfordul magának a sírnak kővel való lefedése is, mely a halott szellemének a való életbe való visszajárását volt hivatott megakadályozni..
A késő bronzkor második felében az un. urnamezős kultúra kialakulásának és elterjedésének időszaka. Számos, a helyi kultuszélethez szorosan kötődő tárgy miatt Budapest, de talán a Kárpát-medence egyik kiemelkedő emléke a III Királyok útján a múlt században feltárt késő bronzkori urnatemető. A hamvasztásos rítussal eltemetett halottak maradványait tartalmazó urnaedényeket a halott szellemének visszatérésétől tartva kövekkel fedték le, vagy lapos kövekből összerakott kőládába helyezték. A sírok különleges mellékletei a szinte kivétel nélkül jobblábas, edényformában végződő szárú agyag csizmaedények. Az egyik sír urnájában 23 db tárgyat találtak, mely feltételezhetően egy helyi sámán, varázsló eszközkészletét alkothatta.
04:05
