szerző: PjotrFélúton – Törökország Bócsi Krisztián és Sopronyi Gyula fotókiállítása 2011. január 30.-ig, Millenáris Park -Budapest
Megtekinthető: naponta 623h Kurátor: Kincses Károly Rendező: Magyar Fotográfusok Háza Mai Manó Ház
A kortárs magyar fotográfia nemzetközi lehetőségei az utóbbi években megsokszorozódtak. Mára rengeteg egyéni vagy csoportos, szervezett vagy spontán kiállítási lehetőség, ösztöndíj, rezidensprogram, pályázat és egyéb formák várják a hazai tehetségeket. Ezek egyike A kultúra hídjai című európai uniós projekt volt, amely Törökország, Ausztria, Belgium, Bulgária, Németország, Magyarország, Olaszország, Románia, és Svájc részvételével zajlott másfél éven át. A nagy ívű projekt olyan kezdeményezéseket fogott össze, amelyek a kultúra eszközeivel kívánták felébreszteni a jobb megértést, a különbözőségek elfogadását az uniós tagállamok és a csatlakozni kívánó országok népei között. Irodalmi felolvasások, koncertek, kiállítások születtek és vándoroltak huszonhárom törökországi városban, valamint további nyolc európai helyszínen.
A nemzetközi projekt fotográfiai eseményeinek szakmai partnere a Magyar Fotográfusok Háza Mai Manó Ház volt. Két magyar, két török, illetve a belgiumi francia közösség három művésze vett részt benne. Minden alkotó három hetet töltött egy partnerország különböző városaiban. Ennek eredménye a nyolc fotográfus alkotásaiból összeállított Emberi tájak című csoportos kiállítás, amely eddig Brüsszelben, Pécsett és épp a napokban Isztambulban látható.
A Mai Manó Ház rendezésében a Millenáris szabadtéri tárlóiban bemutatott kiállítás a fenti projekt két magyar fotóriportere, Bócsi Krisztián és Sopronyi Gyula törökországi képeiből készült válogatás.
Munkámban a személyes kíváncsiság, az ismeretlen kultúra megértése, felfedezése vezérelt. Olyan helyzeteket próbáltam megörökíteni, melyek a hagyományokba erősen kapaszkodó, de gyors tempóban modernizálódó társadalmat dokumentálják. (Bócsi Krisztián)
Bócsi Krisztián (1974) fotóriporter, számos kulturális esemény és helyszín állandó fotósa (pl. Nemzetközi Operafesztivál Miskolc, Miskolci Nemzeti Színház). Több ösztöndíjat nyert el (pl. Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíj, 2005; Strasbourg városának művészeti ösztöndíja, Franciaország, 2008; a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány ösztöndíja, Budapest, 1993). A Magyar Sajtófotó pályázat nyertese több ízben, különféle kategóriákban (pl. I. és III. díj Művészet-sorozat kategóriában, 2008; a megyékben dolgozó fotóriporterek legjobb teljesítményt nyújtóknak ítélt különdíja, 2005, 2006 és 2008).
A Buszra várók” sorozat képein egész napos munkából hazafelé tartókat látunk, akiknek talán mindössze ennyi idejük van, míg magukban lehetnek. Már talán nem foglalkoztatják őket a munkahelyi gondok, s még nem tört rájuk az otthoni tennivaló. Vagy épp ellenkezőleg: nem tudnak egy percig sem foglalkozni magukkal, mert nem tudnak erre a kis időre sem kikapcsolni. Fürkészve az arcokat, el lehet dönteni, ki merre jár félúton. (Sopronyi Gyula)
Sopronyi Gyula (1974) független fotóriporter. Csaknem minden évben díjazottja a Magyar Sajtófotó versenynek különböző kategóriákban (a legutóbbi: André Kertész Nagydíj a Legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért Képriport-sorozat kategória I. helyezett, 2009; National Geographic I. díj, 2007; III. díj, 2009). Itthon és külföldön is elismerték ösztöndíjakkal (Coney Island Ösztöndíj, New York, 2010; Budapest Fotográfiai Ösztöndíj A lakóparkok világa címmel, 2010; Visegrád Artist Residency Programe (VARP) Szlovákia, 2009).