Még mindig van egy kis idő a 17. Sziget fesztivál kezdetéig, még mindig jöhet valaki egyenesen a Menyországból, de az már most biztos: a Manic Street Preachers-szel együtt utaznak majd. A MSP a popkultúra egyik körülírhatatlan zenekara, az univerzum része, ugyanakkor szinte minden lépése az elszakadás érdekében tett nagy ugrás. Tudjuk róluk, hogy 1986-ban a walesi Blackwood-ban alakultak, és egy egészen rövid ideig egy kultikus szerelmes/szakítós filmről (Betty Blue) nevezték el magukat. Ismerjük sokszínű és fantasztikus albumaikat (The Holy Bible, Everything Must Go, Know Your Enemy, Gold Against the Soul), elég egyszer meghallgatni az If You Tolerate This Your Children Will Be Next-et, hogy örökre a szívedbe zárd őket, és ettől kezdve soha ne kísértsd meg az ördögöt. Azt is tudjuk róla, hogy a színpadot nem prédikációra és üzeneteik közvetítésére használják, de mégis minden lehetőséget megragadnak arra, hogy kifejezzék az elnyomottakkal és a lemaradókkal szimpatizáló érzelmeiket. A MSP több mint húsz éve a popkultúra egyik hivatalos fejezete, akiknek karrierjét még az sem döntötte romba, hogy 1995-ben az egyik csodálatosan tehetséges társuk, Richey Edwards egy interjú után eltűnt, és ezt követően nem adott életjelt magáról. A MSP-szel kapcsolatos egyik friss hír, hogy a május 19-én megjelenő Journal For Plague Lovers című albumuk első single-je, a Jackie Collins Existential Question Time a hét dala lett az NME szerint. A másik pedig az, hogy a zenekar egyik vezére, James Dean Bradfield közzétette, hogy a hamarosan kezdődő európai turnéra melynek kitüntetett állomása a Sziget milyen filmeket és zenéket (Gomorra, Frost/Nixon, John Frusciante, Pere Ubu, Doves) visznek magukkal.