Az angliai skinhead mozgalom egyik alapcsapata, a Cockney Rejects 1979-ben alakult, a London belvárosában, az East Enden. Első kiadványuk a Flares and Slippers EP volt, amelyet a független Small Wonder jelentetett meg. Ezt a következő felállás rögzítette: Jeff „Stinky” Turner - ének, Mick Geggus gitár, Vince Riordan basszusgitár, Andy Scott dobok. Az EP sikereit követően az EMI Recordshoz szerződtek, és még 79 decemberében kiadták első kislemezüket, az Im Not A Foolt, amely a slágerlistákra is felkerült, évekkel később pedig egy farmerreklámban is szerepelt. Gyorsan, két hónap múlva jött a folytatás, ez volt a második kislemez, a Bad Man 1980-ban. Ez a korong is sikeresen szerepelt, de ezt is túlszárnyalta a The Greatest Cockney Rip Off sikere, amely hét hétig szerepelt a brit listákon. A külváros, konkrétabban West Ham hangulata a következő sikerszámot, az Im Forever Blowing Bubblest. Még mindig 1980-ban járunk, amikor megjelenik még két slágerük, a We Can Do Anything és a We Are The Firm, így nem csoda, ha az első albumuknak kissé pimasz módon a Greatest Hits Volume 1 címet adják.
Gyorsan követi ezt a Greatest Hits Volume 2, amely mind Nagy Britanniában, mind Európán skinhead kultuszzenekarrá avatja őket. Nem véletlen, hiszen ezen a korongon szerepelt egy dal Oi,Oi,Oi címmel, ami tulajdonképpen elkeresztelte az Oi Zene műfajt, és rengeteg olyan bandának adott inspirációt, akik egyértelműen a Cockney Rejects hatására ragadtak hangszert. Itt egyébként már Nigel Woolf dobolt Andy Scott helyett. A harmadik albumon, amely meglepően a Greatest Hits Vol 3 - Live and Loud címet kapta, és a stúdió előtt adott koncerten vettek fel. Itt már Keith „Sticks” Warrington ült a dobok mögött. Negyedik albumukon előtérbe kerültek a banda eddig sem titkolt rock n roll hatásai, így a The Power and the Glory egyfajta crossover lemezként is felfogható. Annak ellenére, hogy a csapat talán legjobb dalait tartalmazza, nem minden rajongójuk fogadta el ezt a kísérletezést. Ami csak folytatódott az 1982-es Wild Oneson, amelynek az UFO basszusgitárosa, Pete Way volt a producere.
Az 1985-ös feloszlás előtt még kiadták a kevésbé sikerült Quiet Storm korongot. 1990-ben azonban újjáalakultak, és ezt a Lethal albummal tették teljessé. Azóta volt néhány tagcseréjük, (csatlakozott hozzájuk a Red Alertből ismert Tony Van Frater és Les Cobb is) de folyamatosan koncerteznek, és 2003-ban új stúdiólemezt is megjelentettek, Out of the Gutter címmel a Captain Oi kiadónál.
A jelenlegi felállás: Jeff Turner ének Mick Geggus - gitár Tony Van Frater - basszusgitár Les Cobb - dob