interjú [külföldi hangok] 2010. március 29. hétfő 14:27
nincsen hozzászólás
szerző: TokiThe Subways Beszélgetés a zenekar énekes/gitárosával, Billy Lunn-al
Március 30-án ismét Budapesten lép fel az egyik legtehetségesebb fiatal brit zenekar, a The Subways. A kezdetekről, a Szigetes emlékekről, és az előttünk álló A38-as buliról Billy Lunn frontemberrel beszélgethettünk.
Kevesebb, mint egy évvel a Szigetes fellépésetek után ismét visszatértek Magyarországra. Megamaradt valami egyáltalán bennetek abból a napból? Emlékszem, tíz perccel a koncert előtt kilestünk a színfalak mögül és azt láttuk, hogy tök üres az egész környék. Aztán kicsivel később kisétáltunk a színpadra és legnagyobb meglepetésünkre akkor már több ezer ember üvöltözött és a nevünket skandálták. Maga a show hihetetlen jól sikerült, majd amikor tettünk egy kört a Szigeten, az is nagyon bejött mindhármunknak. Rengeteg különféle stílus, koncertek, szóval szuper volt. Ja, és az emberek pedig mind egytől egyig igazán kedvesek voltak.
Ezúttal a koncert a belváros tőszomszédságában lesz. Jut időtök ilyenkor egy kis városnézésre, felfedezni a helyi nevezetességeket? Persze! Minden egyes alkalommal, mikor új helyekre látogatunk, szakítunk időt egy kis városnézésre, vagy egy kevéske kulturális program beiktatására. Tulajdonképpen ennek a bandának köszönhetően járhatjuk be a világot és tanulhatunk mindenhol új dolgokat. Egy másodpercet sem akarunk elfecsérelni.
Rengeteg fellépésetek van folyamatosan. Jut idő a turnén egy kis munkára, dalok írására is? Igazából sok időt töltök új dalok írásával turné közben is, így amikor haza megyünk, már nem kell túl sokat agyalnunk a próbateremben. Elég jól működik eddig ez a dolog nálunk. A harmadik lemez munkálataival is elég jól haladunk így. Azt szeretnénk, ha sokkal tökéletesebb lenne az előzőeknél.
Fiatal zenekar vagytok, ennek ellenére játszottatok már az AC/DC-vel is, közreműködtetek egy Guy Ritchie filmben, Butch Vig sztár producer keze alatt munkálkodhattatok és még sorolhatnánk. Nem okozott gondot helyén kezelni ezeket a hirtelen sikereket? Nem jött ez olyan hirtelen számunkra! Amíg az összes haver részegen fetrengett a különbözi bulikon, addig mi keményen dolgoztunk, gyakoroltunk, mert már akkor is imádtuk, amit csinálunk. Rögzítettük az első demónkat, amit először helyben próbáltunk meg népszerűsíteni, majd nem sokkal később célba vettük Londont is. Hosszú út van mögöttünk, még így is, hogy ennyire fiatalok vagyunk mindhárman. Egyébként, ha már az AC/DC-t említed, akkor el kell mondanom, hogy az a szituáció iszonyatosan ijesztő volt, igaz, így visszagondolva már nincs tele a gatyánk.
Rengeteg helyen játszottatok Európa szerte. Mely városokba tértek vissza legszívesebben és hova kevésbé? Azt hiszem, mindhármunk nevében mondhatom, csak jó emlékeink vannak az összes helyről, ahol csak megfordultunk a zenekarral. Ez egy kaland számunkra, és mi imádjuk a kalandokat!
Nem okoz kényelmetlenséget a banda egyetlen női tagjának, mikor hosszú hónapokig összezárva kell élnie veletek? Charlotte-ot kellene erről megkérdezned, bár gondolom szereti ezt az életmódot, vagyis nagyon remélem.
A tavalyi Szigetes buli óta megsokszorozódott a magyar Subways rajongók száma. Mit ígértek azoknak, akik ott lesznek a keddi fellépéseteken is? Felülmúlható az előző budapesti koncert hangulata? Remélem, hogy felül tudjuk múlni a Szigetes bulit, bár az tényleg az a kategória volt, amit sosem felejt el az ember. Bár a kisebb helyeknek is megvan a maga előnye, ott általában sokkal inkább tűzbe jönnek a rajongók, ami azt jelenti, hogy nekem is lesz alkalmam a közönség közé vetni magam. Nem ígérhetek mást, csak sok sikolyt, táncot, tapsot és egy óriási bulit!
Köszönjük szépen a válaszokat, várunk benneteket Magyarországon! Találkozunk Budapesten! Köszönjük a lehetőséget!