1990. ”A dzsungel könyve” vezérfarkasának nevét négy fiatal srác vette fel, név szerint Katona László (ének), Pavelka Gyula (gitár), Pálvölgyi László (basszusgitár) és Sobry József (dob). Még ez évben indult a Moby Dick / Dance turné, és ahova a Dance nem tudott elmenni, az Akela oda beugorhatott. Hat-hét bulit játszhattak, aztán gyorsan felvettek két vadi új szerzeményt, amikre a kemény zenét kedvelők még mindig rázzák a hajukat. Ez a Rockernek születtem és a Nem hiszek.
1991. Hogy „harapósabb” legyen a falka, érkezett még egy gitáros a zenekarba, Györki István.
1992. Megjelent a Hungaroton gondozásában a várva várt első album, Fenevad címmel. Időközben a dobos, Sobry belefáradt a dolgokba és kizárta magát a csapatból. Sobry távozása után sokáig kereste a banda az utánpótlást, míg végül az Akela önálló, lemezbemutató turnéján Nagyfi Zoli (Omen) nyújtott segítő kezeket és lábakat. Kis idő múlva új falkatag mutatkozott be Sobry helyén, a szolnoki Ratkai Mihály személyében. Az önálló turné nagy közönségsikerrel zajlott. A záróbuli a nagycirkuszbeli „botránnyal” végződött, így helyet kaptak a metálzene palettáján.
1994. Februárban a Felvonulási téren egy alkalmilag felállított cirkuszsátorban tartotta meg a banda Farkasfarsangját. Az ott rögzített anyagot tartalmazza a harmadik album. Egy új stúdióalbum is napvilágot látott, a címe: A félelem születése. Doboscsere, a változatosság kedvéért, Kertész Gábor (Napocska) érkezett, aki a Retek után ismételten belépő (és kilépő) Sobry után csatlakozott a Falkához.
1995. Az Akela az ötödik születésnapját új kiadóval (Warner-Magneoton) és egy újabb albummal ünnepelte, melynek címe: Fekete bárány. Az album címadó daláról klipként egy mese, egy horrorrajzfilm készült, mely jellegzetes farkasmesék hősével játszat új szerepet. A banda dobosa itt már újra Sobry, aki megkaphatná a „legizgágább tag” címet is, hiszen az elmúlt öt évben ötször lépett ki az együttesből és hatszor vissza A ´95-ös év egyetlen nagy Akela koncertje szeptember 15-én a Kerepesi úti Ügető-pályán lett megrendezve. Sztárvendégek is felléptek, Smici (Moby Dick), Pohl Mihály (Lord), Kalapács Józsi és Nagyfi László (Omen) és még sok kedves ismerős. Nem hiányozhattak a régi, Akela-bulikról ismert show-elemek, mint az iszapfürdő, a tűznyelés, stb
1996. Az 1996-os esztendőt az Akela nem csak egy új dobossal, egy új anyag elkészítésével indította. A punkos hangulatú minialbumot Főnök elmondása szerint Pávcsi erőltette, aki szívesen hallgatott punk zenét. Szó sem volt stílusváltásról, ez csak egy batyus kirándulás volt a punk-műfajba. Az Akela megmaradt a korábbi vicsorgós vonalnál. Személyi változások: az új dobos, Szalay Gábor (Stirlitz), aki nem csak a koncerteken, de a stúdióban is keményen állta a sarat, ellentétben nagy elődei többségével, akik a stúdióban többnyire elvéreztek. A vegyes érzelmeket kiváltó kurt-a punk al-bumm után 1996 végén megjelent egy „igazi” stúdióalbum is Fővárosi Emberkert címmel, aminek bemutatója a VI. Farkasnap keretében november 29-én a Petőfi Csarnokban zajlott. A rendezvényen az együttes jelképe, egy élő kanadai fehér farkas is jelen volt.
1997. Megjelent a sorrendben nyolcadik stúdióalbum Fájdalomcsillapító címmel. A lemezmegjelenést országos turné követte a Dinasty és a Catheter (ex-Atomic) társaságában, a nagy PeCsa-bulit pedig júliusban tartották a fiúk. Év vége felé aztán kiderült, hogy a Falkatagok jövőről alkotott elképzelései bizony eltérőek. Hárman is más jellegű zenét szerettek volna játszani, mások pedig egész más pályát választottak maguknak a zenélés helyett. Búcsúzni viszont csak szépen szabad.
1998. Búcsúzóul áprilisában napvilágot látott egy dupla album. Az egyik CD a február 20-i Farkasfarsang koncert felvételét tartalmazta, a másikon pedig hat vadonatúj nótát találhattak a rajongók. Az utolsó koncertre május végén került sor a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán. Ekkortól hosszú-hosszú csönd következett az Akela-sztoriban, a tagok a szélrózsa minden irányába szátszóródtak a világban.
2001. Ősszel egy óriási hírt reppentett fel a zenekar. Több éves szünet után úgy döntöttek, hogy egy nagy koncert erejéig újra összeállnak. Katona „Főnök” hívó szavára hazajött Pálvölgyi Laci Amerikából, és a többiek is már törölgetik a port hangszereikről, hogy 2002. február 23-án a Petőfi Csarnokban újra hallhassa mindenki a farkasüvöltést!
Györki István ( Gitár ) Katona László ( Ének ) Pálvölgyi László ( Basszusgitár ) Pavelka Gyula ( Gitár ) Szalay Gábor ( Dobok )