Az FRG 1999 novemberében alakult, mikor is egy újsághirdetésben tettem közzé, hogy blues-zenekar alapításához társakat keresek. Felhívott Szeder Gábor és elmondta, ő énekel és van egy dobosa is. Akkor még velem basszerozott Szabó Zoli, de ő az első próba után bejelentette, hogy nem kíván ebben a bandában játszani. Nagyon sajnáltuk a dolgot, mert mindenkinek tetszett minden, és mégis rögtön megtorpant a dolog. Kénytelenek voltunk bészes nélkül próbálni, Szeder nótáit kezdtük el tanulni, felépíteni. Egyszercsak Szeder odahozta basszusozni Varga Zolit, aki egy rendkívül tehetséges fickó.
Azonnal elkezdtünk bulizni, bár inkább csak haveri körben. Nem tartott sokáig az öröm, megint nem volt basszeros, mert a Zoli elment Amerikába. Aztán előkerült Szabó Zsolti, és ő most a basszer. Már azt hittük, jobb nem lehet, amikor egy közös bulin megismerkedtünk Gregor Attilával, aki herflizik. Na, innentől mondhatjuk, profi lett a banda hangzása. Főleg saját nótákat játszunk, persze nem lehet kihagyni legkedvesebb kedvenceinket sem, mint: Stevie Ray Vaughan, Clapton, vagy Hendrix.
Szeder a banda énekese, zeneszerzője, szövegírója, de a szövegek közt található Brecht és Faludy György vers is. Műfajilag jól behatárolható zenét játszunk - rock&bluest. Szerintem igazi „free” a zene, azt játsszuk, amit szeretünk.
Nem tudunk fellépni rendszeresen, nehéz bárhova is bejutni. Bár nem volna rossz, mi nem ebből élünk. Nem slágerzene a miénk, nem a mulatós bluesokat nyomjuk. Bulikon, ha nótákat kérnek, csak annyit mondunk: ez nem kívánságműsor.
Törekszünk azért a közérthetőségre, nem egy elborult zenekar ez a miénk. Mindegy mit mondok, egyszer meg kell hallgatni az FRG-t.