beszámoló [koncert] 2009. december 17. csütörtök 13:59
nincsen hozzászólás
szerző: UtazóNils Petter Molvaer 2009. november 20. Millenáris
Nem mindennapi muzsikus trió járt a Millenárison, Oslóból. Kortárs kísérletező jazzmuzsikus Nils Petter Molvaer vezetett be minket a pszichoanalitikus művészetébe. Nils Petter Molvaer muzsikus kiválóan alkalmazta a computer adta igen szélesen értelmezhető spektrumú tághatárokat. Nem csak, hogy kihasználta, hanem szerves részévé tette szerzeményeivel. Szinte a szimbiózisban éltek a mikrobitek 1/0-k az akusztikus hangszerekkel, a hallott rengeteg kevert effektek és a diszkrét vetített háttérrel.
Kiváló zenei találkozások a trombita (Nils Petter Molvaer), gitár (Stian Westerhus) és komplex dob/ ütős (Audun Kleive) triójuk magma mélységből feltörő elektronikus basszusok és ezerféle effektusok. Remek lebegő utazós hangulatot keltett néhol groove, néhol drum n bass, néhol ambient, néhol house, néhol break műfaji társaikkal operált, valamint a hallott ezerféle effektusok - zajok mind előadásának részét képezték. Nils Petter és társai remek atmoszférát teremtettek itt a Millenárison. Túllépett a hagyományos értelembe vett zenei konvenciókon. Nem szokványos meditatív mélységből táplálkozó előre mutató pszichedelikus utazás részesei voltunk. Itt a gitár zajok, hangok és nem hagyományos értelemben értelmezett akkordok, hegedűvonók és gátlástalanul felhasznált, és a produkcióba beépített vezetékföldelési zajok is korrektül helyet kaptak és mintegy részeseivé váltak miközben az ambient és groove ütemek katonás rendben uralták a produkció nagy részét.
Nils Petter várakozáson felüli izgalmas koncertet adott a Millenárison. Zenei kísérletezései mellett, trombitájából a legjobb hangulatokat hozta ki. Átgondolt meditatív mélységek mellett a zakatoló, lüktetető a groove alapokkal is alaposan megkeverte a produkcióját. Remekül használta fel a rendelkezésre álló Apple notebookját és a hozzárendelt egyéb kütyüket. Előadásának öncéluságának jelét sem mutatta. Semmi felesleges mozdulat, melléfogás, hang nem volt tapasztalható. Minimál és belassult mozgások viszont annál több. Remek atmoszférát teremtett a végig vetített háttérrel, a rávetülő sejtelmes fényekkel, csíkokkal, foltokkal, amelyek mind kiemelték a produkciója hangulatát. Nils Petter tényleg megkomponálta produkcióját.
Ezt erősítette a felhasznált és szerzeményeiben meghatározó helyet kapott effekthegyek. Valamint előadását erősítő két muzsikus lélek is Stian Westerhus- gitáros attraktív művész és Audun Kleive ütős. Végülis Stian Westerhus több mint egyszerű gitárnyűvő. Számtalan project tagja ( Monolithic, Puma, Bladed, Jaga Jazzist, Isungset / Westerhus, Crimetime Orchestra), jelenleg az egyik legkeményebben dolgozó norvég fiatal muzsikus, aki rengeteg energiát tesz és hoz ki hangszeréből nagyon kreatív. Nils Petter másik kísérője Kristoffer Kleive orgonaművész egyik fia Audun Kleive, aki nem kevéssé keresett, mint gitáros társa. Számtalan nem csak hazájában ismert muzsikussal dolgozott együtt (Terje Rypdal, Jon Balke, Charles Lloyd, Marilyn Mazur, Bugge Wesseltoft, Kleive Frode Alnaes, Circulasione Totale Orchestra, Bugge Wesseltoft, Jon Eberson Trio stb.). És legvégül Nils Petter Molvaer, aki sorra ontja magából az albumait ( Hamada 2009, re-vision 2008, ER 2005, Remakes 2005, Streamer 2004, np3 2002, Recoloured 2001, Solid Ether 2001, Khmer 1998). Nils egyben zenész, producer (film, színház és tv) zeneszerző egyszóval kreatív alkotó ember, aki számtalan nálunk is ismert alkotóval együtt pörgött. A Trondheim Konzervatóriumi évei alatt sikerült kifejleszteni a jelenlegi stílusát, és maximumra fejleszteni a pop, rock, funk és a jazz vegyítését a legújabb korok muzsikáival. Számtalan kiváló alkotóval ( Funkstörung, Bill Laswell, Jason Swinscoe / Cinematic Orchestra, Bugge Wesseltoft Matthew Herbert, Bill Laswell és Martin Kollerstb.) dolgozott együtt.
Az előadás komplexitását erősítette és fokozta kísérletező játéka, melyet egyáltalán nem lehet szokványosnak tekinteni, talán csak a partyzó drogos közegben. Az általa megszólaltatott hangok és zajok még ha disszonánsnak is tűntek, a produkció hallgatása közben mégis kiteljesedett és Nils játékát erősítette. Természetesen nem lehetett csak az Ő játékára koncentrálni, mert így együtt-e hármas által vált teljes értékűvé a produkció.
A Millenáris ez alkalommal is egy különleges előadó meghívásával gazdagította székesfővárosunk jelenlévő lakosságát. Nem mintha, ezen novemberben nem kényeztettek volna el többszörösen el bennünket. Tényleg nem bánta meg az aki ezen az estén ellátogatott a Millenárisba, mert Nis Petter által interpretált erős elektronikus alapokkal kombinált kompromisszum mentes kiforrott kísérletező muzsikus pont úgy hatott, mint földije Jan Garbarek művészete. Igaz Garbarek nem fordult ennyire az elektronika irányába! Ő megtartotta az alapokat és az akusztikusok iránti vágyát.