-Mikor kezdtél zenélni? -A Laki (L.Laki László) szervezett egy bulit a Levéltárban 96azt hiszem október körül. Oda valaki beajánlott. Otthon hallott zenélni. Leteszteltem magamat és túl jól sikerült. Azután úgy maradtam.
-Milyen stílussal kezdtél? -Goa trance. Én ebbe csöppentem bele, már alapból.
-Soha nem próbálkoztál más stílussal? -Nem. Goa vagy goa trance, inkább goa trance mint goa. Tehát, inkább a könnyedebb irányzatot követtem a goa stíluson belül.
-És más stílusokkal hogyan állsz? -Mindenevő vagyok, mindent meghallgatok. Hallgatnék, ha eljutnának hozzám a zenék, vagy lenne annyi pénzem, hogy ne csak goát vegyek. Fontos lenne, hogy a bulikon legyenek új zenék, mert ezen mostanában sok múlik, habár ez igazából nem érdekel, de már verseny van. Kevesebb jó szám jut el hozzám bakeliten. Szóval kellenek az új zenék, mert beszólnak, hogy: ez már régi, stb. Nekem nagyon nehéz, mert leragadtam a lemezjátszónál. Minden szempontból nehéz, mert mások megveszik a cd-t, átírják, stb. én meg bemegyek a boltba és megveszem a lemezeket, tehát ez az egy utam van.
-Itt most Magyarországon mennyire éri meg goa dj-nek lenni? Mennyire vagy elismerve? -Ilyenek nem igazán merülnek fel. Ki ismerne el? Szeretnek az emberek. Maximum ezt veszem le és ezért csinálom. Még mindig
-Meg lehet ebből élni? -Nem. Folyamatosan töröm a fejem: mit csináljak, hogy megéljek, de még nem jöttem rá. Sajnos.
Első party-k
-Zenészek között vannak példaképeid? -Most Szombaton volt egy nagyon kellemes élményem, de igazán nincs. Talán az Oleg. Én belőle nőttem ki, vagy mellette, tehát Tőle kaptam ezt az egész hatást.
-Azt hallottam, hogy Te és az Oleg szerveztétek az első goapartikat. Ez hogy történt? -Az első goa partikat valóban mi szerveztük. Például a Banán klubban 95 decemberében, ahol meglepetésszerűen ötszáz ember eljött és hatalmas buli kerekedett belőle. De tényleg mindenki ott volt, az egész underground világ, amikor még egyben volt az acid kultúra. Akkor még egy kaptafa volt az egész, nem volt ilyen színes választék, tehát közelebb álltak egymáshoz ezek a zenék.
-Ebből nőtt ki az, hogy ezután Ti képviseltétek a goa stílust? -Valójában az Oleg kezdte ezt Magyarországon, én mint az akkori barátnője és mint szervező kapcsolódtam be és beleszerettem ebbe a táncba és a zenébe. Nekem mindig ez a két dolog volt nagyon fontos. Ezenfelül az odafigyelés egymásra, a lelki és pszichedelikus jellegű élmények. Nem az volt, hogy dizsi, tánc, fiúzás, csajozás,stb. Itt mindenki emberré alakult, nem volt fontos a nem, stb. Ez tetszett a legjobban, de ilyen már sehol nincs. Most már sokkal szélesebb réteget érint ez az egész és mindenféle emberek járnak. Ez most egy divatos dolog. Az egyik Mai Napban volt egy cikkecske, hogy manapság mi a ciki és mi a menő. A menő dolgok közé oda volt írva a goa. Eléggé meglepődtem. Minden műfaj erre a sorsa jut. Tehát, ha az emberek meglátják benne a jót, akkor elkezdenek járni. Azután mindenki levesz belőle valamit, de már nem ugyanazt, amit azok akik az elején azt kapták amiről ez a zene szól.
-Létrehoztatok egy alapítványt, Mély Mosoly Alapítvány néven. Miért? -A világmegváltó gondolatainkat és érzéseinket így próbáltuk meg hivatalos formába önteni, hogy tudjunk mozdulni ebben a bürokrata rendszerben.
Mély Mosoly Alapítvány
-Mik voltak a konkrét célok, ami miatt létrehoztátok az alapítványt? -Hogy segítsünk az embereknek, szociális szférában mozdulni, környezet- és természetvédelem. Ami létrejött az az erdőtakarítás évente egyszer a Normafánál. Ez jó hangulatú és érdekli az embereket. Jönnek. Pararádió Paradigma című műsor. Egy cd sorozat. Deep Smile Café a Süss Fel Napban, négy éve rendszeresen.
-Van valami kapcsolat az Alapítvány és a zenélés között? -Ugyanazokkal az emberekkel csináltuk az Alapítványt, akikkel elkezdtünk bulizni. Mondjuk ez a kapcsolat a kettő között. A bulikon születtek azok a világmegváltó gondolatok, amiket később lehoztunk a földre. A célok közül még kevés valósult meg. Remélem benő annyira a fejünk lágya, hogy aktívan, együtt elérjük a céljainkat. Például: létesíteni egy ökofalut. Most mindenkinek megvan a saját kis külön világa. Sokkal nehezebb együttműködni, ha nem vagyunk együtt annyira lelkileg, meg érzelmileg, mint régen.
-Ez nagy baj... nem vagytok ennyire együtt? -Mindenkinek megvan a saját kis túlélési problémája. Ha mindenkinek túl kell élni, akkor nem marad idő mást megmenteni. Mindenki azon a szinten tart, hogy önmagát hogyan tartsa fent, mondjuk létileg, meg ilyesmi.
-Térjünk vissza a zenére. Vannak saját szerzeményeid és/vagy kiadott szerzeményeid? -Saját szerzeményeim nincsenek. Önállóan kiadott cd lemezem és kazettám sincs. Az Oleggel van három közösen kiadott mixkazettánk, melynek az egyik oldalán Ő szerepel a másikon én. A Weghával csináltunk egy back to back mix cd-t és ennyi. A zeneíráshoz sajnos nincs semmi közöm.
Hullámzó nálam ez az egész. Néha már kiszállnék, de a zenéből nem akarok. Nem tudom, hova tovább. Zenével szeretnék foglalkozni. Néha partikon már elfáradok. A rádió nem nekem való. Ráadásul kissé hülye alkat vagyok: múltkor zenélni sem mertem, mert ha egy ember néz, akkor én már rosszul vagyok.
Weghának sokszor mondtam, hogy mutassa meg a zeneírást, hogy lássam miről szól. Kóstolgattam, de valahogy nemez technika. Nem értek hozzá. Én a zene által kapcsolódom a technikához és ennyi. Ha ez a forma, akkor elfogadom így.
Civil világ
-Civilben mit csinálsz? -Sokmindent csináltam és csinálok is. Igazából van egy-két elképzelésem az Alapítvánnyal kapcsolatban és azt szeretném csinálni, de nem vágtam bele még semmi komolyabb dologba. Azután van ez a vándor-mozi, amit a Borzzal csinálunk. Elmegyünk kisebb roma falvakba, ahol nincs mozi és a saját kultúrájukról vetítünk filmeket, vagy szórakoztató filmeket, vagy a gyerekeknek vetítünk, hogy ne unatkozzanak. Emellett vannak zsonglőrök és kitaláltam, hogy legyen mellette egy vándorló könyvtár, ami külföldön már sok helyen van. A kis falvakban élő emberek okosak és értelmesek, de nincs lehetőségük művelődni. Imádom a könyveket. Szeretek olvasni és vándorolni is. Ezt össze lehetne hozni a mozival, megpályázni és ez lehetne akár egy önálló projekt. Lehet akár évekig is csinálni. Igazából nem tudom mit akarok. Jobbá tenni az életemet és jobbá tenni az életet itt a Földön. Ha mindem ember hozzátenne egy kis dolgot, akkor az jó hecc lenne. Nekem iszonyúan fáj, hogy ilyen ez a világ. Nem tudok belenyugodni, hogy az ember aki ennyire civilizáltnak gondolja magát, meg a technikában ennyire magas szinten van, akkor a lelkében miért nem tud ennyit fejlődni az agyában. Nem értem. Nem értem, mert lenne lehetőség.
-Köszönöm a kimerítő válaszokat és az interjút. Zenélj sokat! További sok sikert.