kultúra [előadás]  2009. június 18. csütörtök   17:42

nincsen hozzászólás

  Az Ahad/Füle/Despera/Sugo (Magyarország / Japán)kvartett koncertje Andy Warhol „Empire” című filmjére!
  
  Tagok:
  Ahad a.k.a. Sőrés Zsolt - mélyhegedű, áramkör-átkötött és egyedi készítésű hangszerek, hadászati kommunikációs vevő, rádióadó, rádió, szignálgenerátor, Korg DS-10, Gakken SX-150, Crackle Box, (átalakított és eredeti) Buddha Machine 2.0, válogatott ütőhangszerek, hang, kontaktmikrofonok, elektromos tanpura, egyedi készítésű moto- és rugofon, effektek, objektek;
  Füle Csaba - hadászati kommunikációs vevő, hanggenerátor, szignálgenerátor, függvénygenerátor, elektromechanikus gong, saját építésű effektek és négyszögjel-theremin, analóg szintetizátor, egyedi készítésű motofon.
  Masuda „Despera” Keisuke - gitár, effektek
  Yoshida „Sugo” Takayoshi - gitár, effektek
  
  Empire -
  Fekete-fehér USA némafilm, 60 perc, 1964 (24 kép/sec változat). A felvétel 1964. június 25-én készült a Time-Life Building 41. emeletéről.
  Rendező: Andy Warhol
  Társrendező: John Palmer
  Operatőr: Jonas Mekas
  Produkciós koordinátor: Henry Romney
  
  Az „Ahads Masters Garden” projektben szereplő filmek a maguk korában újragondolták az álló- és a mozgókép absztrakt lehetőségeit nem utolsó sorban azért, hogy a film nyelvét megújítsák, a szimulált, spektakuláris gyártott képeket katartikus-asszociatív, kreatív humanisztikus vizualitással cseréljék fel. Andy Warhol filmjei a világról alkotott azon elképzelésnek a konceptuális gyümölcsei, amely már kiegyezett a klónozással és a standardizációval. Korai experimentális némafilmjei nem geometrikusan minimalisták, nem strukturalisták: néma képei (időnként azoknak a repetíció során lassan változó sorozatai) az időt adják hozzá a kép teréhez, ám ez a tér alapvetően a fogyasztási tárgyat a törmelékesség értékére emelő popművész antropológiájával van kitöltve.
  
  Andy Warholnak, a 20. század második fele egyik legnagyobb hatású művészének enigmatikus-asszociatív, és talán leghíresebb filmje az „Empire” (eredetileg 485 perces, de ma már csak egyórás változatban látható) a több valóságsíkra osztott, de egyetemes világ feltárásával magáról a vizuális látásról és a komplex érzékelésről szól. Az egyetlen beállításban felvett film az Empire State Buildingről minimalizmus nagyon sok történéssel: radikális meditáció a film téridejéről és anyagszerűségéről. (Ám azt se feledjük, hogy a World Trade Center tragikus sorsától függetlenül az ESB mindig is New York, a civilizált amerikai világ egyik legfőbb szimbóluma maradt.) Ahad, Füle Csaba, valamint az elmúlt hetekben Magyarországon is sikerrel turnézott Uramichi japán pszichedelikus rockzenekar két tagja, Masuda Despera
  
  Keisuke, Yoshida Sugo Takayoshi egyedülálló hangkörnyezetet teremt a furcsa, emblematikus épületet rögzítő radikális cinema verité köré.
  Többek között ún. Numbers Stations (titokzatos, meghatározatlan identitású rövidhullámú rádióállomások, amelyeket különböző ügynökségek működtetnek, így kommunikálva földi kémeikkel) élő vételeivel és az így kapott hanganyagok élő manipulációival. (Ezek az állomások az ábécén alapuló gyakran mesterségesen generált, főleg női hangon felolvasott számsorokat, szavakat, betűket/hangokat, szignálokat, zajokat, zene-töredékeket, Morse-jeleket sugároznak.) A projektben ugyanakkor felhasználunk más rádióamatőr-szignálokat és szekvenciákat, hangmodulációkat tartalmazó hangminta-anyagot mindabból, amit ez az analóg technológia lehetővé tesz, valamint középhullámú rádióhangokat, egyedi készítésű hangszereket és zörejimprovizációkat.
  Ugyanakkor az „Ahads Masters Garden” projekt nem csupán az experimentális filmművészet mesterei előtt kíván tisztelegni, hanem az eredeti rendezői szándékok szerint is zene nélküli némafilmnek készült alkotásokhoz hozzárendelve a multimedialitás közös terében a hangi manifesztáció eszközével kísérli meg a mozgóképsorokat analizálni, számunkra is személyessé tenni, saját történelmi korukból kiléptetni, a 20. századból a 21. századba átmenteni. Nem csupán alternatív filmzene-projektről van szó, sokkal inkább a filmek hatására létrejött önálló hangművekről, audionális filmekről.
  
  Az „Ahads Masters Garden” közvetlen előzménye mindenképpen a 2002-2003-ban megvalósított „Angersonix” (Kenneth Anger filmjeinek újrahangosítása) volt, amelyet Magyarországon kívül Szlovákiában és Németországban is bemutattak. Magának a projektnek az élő installáció/koncert változata 2006-ban indult és először a békéscsabai „X. Csalánleves Instant Művészeti Fesztiválon” került bemutatásra, majd a „III. BÉB A Borzongás Éjszakája a Bem Moziban” minifesztivál, a TÁP Színház Alone Together est stb. után a 2007-es Múzeumok Éjszakáján is láthatta a közönség a Ludwig Múzeumban vagy hallhatta azóta a Dont Eat Grouppal közös performanszok ill. egyéb, pl. rádióművészeti események alkalmával.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: