hosting: Hunet
r38
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2009. június 12. péntek   12:29
nincsen hozzászólás

szerző: atonik
Nicola Conte Jazz Combo feat. Harcsa Veronika
2009. május 1. Take Five

  Az idei május elsejét nem a megszokott helyen, a jó öreg Tabánban zártam, hanem a belváros szívében lévő Take Five jazzkocsmában. És tettem mindezt azért, mert ennek a hosszú hétvégének minden egyes estéjén a nu jazz egyik nagyágyúja, a világhírű gitáros Nicola Conte és az ő Jazz Combója szórakoztatta a nagyérdeműt, országunk fiatal jazz üdvöskéjével, Harcsa Veronikával karöltve. A történetet már mindenki ismeri, egy 2008-as véletlen találkozásból született a formáció, szerelem első hallásra, és így eshetett meg, hogy az egész Európát bejáró turné egyik állomásaként Budapesten is tiszteletüket tették. Izgatottan vártam a koncertet, mert Nicola legutóbbi albuma, a Rituals minden egyes dalát nagyon szeretem, és furdalta az oldalamat a jóleső kíváncsiság, vajon Veronika hogyan szólaltatja majd meg kedvenc témáimat.
  
  Nem csalódtam a klubban, kitűnő ízléssel berendezett, tágas tér, és káprázatos borlap fogadott, csak amiatt aggódtam kicsit, hogy kevesen leszünk, hiszen érkezésemkor alig lézengtek a táncparketten. Mint később megtudtam, kicsit korán jöttem, mert a műsor a kiírtnál később kezdődött, de egy percet sem unatkoztam, ugyanis a hazánkban már jól ismert, a kultikusnak számító Cha-Cha-Chát szívébe és DJ szettjébe záró Paul Murhpy melegítette be a közönséget az olaszok előtt. Ez a nagyszerű zenész a kontinens szinte összes országában tiszteletét tette, és többek között neki köszönhetjük, hogy a jazzt már nemcsak ülve és átszellemülten élvezhetjük, hanem táncolhatunk is rá, hisz a mediterrán ritmusokkal átszőtt szettjei garantáltan kihozzák a boogie-t a lábakból. Paul 2000 óta rendszeresen visszajár kis hazánkba, és nemrég Budapestre költözött, nemcsak a pezsgő éjszakai klubélet, hanem a szerelem kedvéért is...
  
  A zenekar bevonulása igencsak stílusosra sikeredett, mindannyian laza, déli eleganciával mérték fel a helyet, és a helyen lévő hölgyeket, mert ne feledjük el, olaszokról van szó. Nicola pedig rögtön Paul Murphyhez sietett, hiszen mint közben egy bennfentestől megtudtam nagy rajongója a jazz elektronikus mágusának. Velük együtt érkezett meg az est hangja, Harcsa Veronika, és lassan a Take Five is telt házat jelentett.
  
  A klasszikus felállásban játszó formáció első dalai még az énekesnő nélkül szólaltak meg, olyan örökbecsű jazz standarddal (meg)nyitva a műsort, mint a nagyszerű Green Dolhpin Street. Veronikával kiegészülve csaptak bele a Rituals albumba, melyről az összes általam oly kedvelt számot eljátszották: a slágerlistákra kívánkozó Love In-t, a romantikus estékre való Paper Clouds-t, és a Karma Flowers-t. Illik tudni, hogy ezek a lenyűgöző melódiák mind-mind Nicola szerzeményei, sőt a dalok szövegét is ő írta, ám mindez kevés lenne, ha nem venné körül magát jobbnál jobb zenészekkel. E muzsikusok közül is kiemelkedik a dobos, Lorenzo Tucci, aki sajátos arcjátékával fűszerezte meg amúgy sem unalmas szólóit. Igaz is, szólók. Volt benne részünk rendesen, hiszen a műfaj mégiscsak az improvizációk nagy barátja, de ne gondoljunk itt elszállt és nehezen emészthető dallamokra, ezek a tekerések kellemes utazásra és táncra hívnak.
  
  Sajnos néhány zavaró körülménynek köszönhetően az ünnepelt jazz-gitáros nem szárnyalt ezen az estén, mert bizony a bár közönsége a kelleténél hangosabban traccsolt, és ezt Nicola udvarias kérésére sem hagyta abba. Bár a Veronikával kiegészült formáció lassan egy éve járja az európai éjszakát, mégis némi bizonytalanságot véltem felfedezni, úgy gondolom, az összecsiszolódáshoz még idő kell. Ennek ellenére működött a már jól bevált recept, modern, finom jazz, dél-amerikai ritmusokkal fűszerezve, laza eleganciával előadva, és egy különleges füstös énekhanggal megbolondítva, mindezek együtt nagy sikert arattak a hallgatóság körében. A repertoár nemcsak az új albumot ölelte fel, hiszen két dalt is eljátszottak a 2004-es, a híres Blue Note gondozásában megjelent Other Directions című korongról: a Time For Spring-et, és a Kind Of Sunshine-t. Persze nem maradhatott el Duke Ellington klasszikusa, az 1937 óta hódító Caravan, melynek dallamait mindenki ismeri, és a ráadásként felszolgált Spooky, mely Veronika egyik jól bevált darabja.
  
  Nagyon jól szórakoztam, mégis hiányérzetem támadt, hiszen a műsor rövidke volt, szívesen meghallgattam volna még a Bossa Per Due-t, melyhez oly jól illene jazz énekesnőnk hangja. A kis szomorúság ellenére feltöltődve adtam át magam Paul levezető szettjének, és azzal a boldog tudattal távoztam a helyről, hogyha elviselhetetlen vágyat érzek az intelligens-igényes jazz iránt, még holnap és holnapután is befizethetem magam erre a jó kis Combó-ra.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2024. november 21.
Et Citera - Dömény Krisztián önálló estje
2024. november 22.
Swing à la Django & Kozma Orsi koncert
2024. november 23.
Hollywood Undead, Sleeping Theory
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Sepultura, Jinjer, Obituary, Jesus Piece
METZ a Turbinában: Egy korszak lezárása
Accept, Phil Campbell And The Bastard Sons
Starset- Az Immersion: The Final Chapter turnéval hódították meg a Barba Negrát
Dalriada 20 / Nevergreen 30
A Dream Theater és Mike Portnoy újra együtt – Egy legendás történet újraírva
Lindsey Stirling Budapesten
Bryan Adams az MVM Dome-ban
 kiemelt 
Dying Fetus, Chelsea Grin, Despised Icon
  
Tengerentúli extrém metal csomaggal kínál túlnyomás elleni szelepet a karácsonyi készülődés / őrület közepén Concerto Music

Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben
Descendents (US), Circle Jerks (US), Negative Approach (US)
Electric Callboy: 2025-ben már az MVM Dome-ba térnek vissza!
Wheel, Múr: izgalmas és feltörekvő zenekarokat hoz idén a progmetal Mikulás
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 cult of luna    last hope    futurspektiv2    illumishade    exploited    crest of darkness    dirty dogs    víg mihály    billy gibbons    sonata artica    debustrol    wasting light    hollywoodoo    cult of grace    jack black    anna&thebarbies    alvin lee    mortillery    lies    status quo    kovary    blackgates    pentagram    darker half    touché amoré  

r41
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!