kultúra [fesztivál] 2009. június 4. csütörtök 10:13
nincsen hozzászólás
szerző: PjotrVI. Református Zenei Fesztivál - KULTUCCA 2009. Június 5-6-7. Budapest
A fesztivál védnökei: Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, Dr. Szabó István püspök, Dr. Gegesy Ferenc polgármester
A Református Zenei Fesztivál 2009-ben hatodik alkalommal kerül megrendezésre Budapesten, a ferencvárosi Ráday utcában. A Bakáts teret mélygarázs építés miatt lezárták, így a Református Zenei Fesztivál visszaköltözik oda, ahol 6 évvel ezelőtt indult: a Ráday u. 28. Kinizsi utca által határolt szakaszra. Fesztiválunkat együtt rendezzük az Ünnepi Könyvhét és a Papírvarázs Fesztiválokkal. Az ide látogató vendégek irodalmi, zenei, képzőművészeti, rézkarc-művészeti, biblia-múzeumi élményben részesülhetnek.
A Református Énekek hangversenyek és a Református Zenei Fesztiválok is ugyanazt a szándékot és gondolatot hordozzák: megőrizni, megmutatni református zenei kincsünket, kultúránkat a jelen és az utókor számára. A tradicionális egyházi zsoltárok, énekek, kórusművek és hangszeres darabok mellett lehetőség nyílik népzenei gyökereink és a mai modern zenei megfogalmazások bemutatására is. Az iskolai és gyülekezeti kórusok mellett az idén is meghívást kaptak a legismertebb elkötelezett együttesek, mint a Musica Historica, a Misztrál együttes, a Vujicsics együttes, Lovász Irén, Vedres Csaba és a Kairosz Kvartett, Berecz András, Pál István Szalonna, az Invocatio Musicalis, valamint Kiss Ferenc és barátai, akik a Kálvin Év alkalmából írt Magyar Kancionálé című művet adják elő. A Református Zenei Fesztivál fontos küldetésének tartja, hogy a Magyarországi Református Egyház nélkülözhetetlen társadalmi, szociális, egészségügyi, irodalmi, oktatási, tudományos, képzőművészeti és természetesen hitéleti munkáját mutassa be. (Missziók, Biblia Múzeum, református iskolák, könyvkiadók) 2009-ben Kálvin János születésének 500. évfordulóját ünnepeljük és mi is programokkal tisztelgünk a nagy reformátor előtt: Kálvin kertje kiállítás, Magyar Kancionálé bemutató, az európai Kálvin-ünnepségekre készült, magyarra fordított új ének hazai ősbemutatója a MÜPA-ban. Ismét megrendezésre kerülnek a RZF keretén belül a Bódiss Tamás által szervezett egyházzenei programok, melyeket e füzetben külön is részletezünk. Hangsúlyos része a programoknak a június 5-ei Mécses menet (zsoltárokkal) a Ráday utcában és az azt követő késő esti zenés áhítat a Kálvin téri református templomban.
2009. május 22. - a magyar reformátusság történelmi pillanata: az Alkotmányozó Zsinat elfogadja az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányát. A vendégek által hozott marék föld, az egyesítő menet, a harangzúgás, a szabadtéri úrvacsorás istentisztelet és az egész napos kulturális programok - felejthetetlen élményként él minden résztvevőben.
A Református Énekek VIII. Hangverseny 2009. július 3-án kerül megrendezésre a Művészetek Palotájában. Az úr isten dicsőségére elhangzó zsoltárok és énekek hallgatása és éneklése közben ismét egy nagy gyülekezetté válik a közönség, a 300 fős kórus és valamennyi közreműködő.
Tisztelt Zenekedvelő Látogatók!
Idén is különleges eseménynek számít a Belső-ferencvárosi kulturális hétvégék - a Ráday Kultucca - rendezvényeinek sorában a Református Zenei Fesztivál. Zsoltárok, igehirdetés, szabadtéri koncert, zenés áhitat, nyilvános közös éneklés, református zeneiskolák növendékeinek hangversenye - a programok szinte valószerűtlen gazdagsága és változatossága vonzza ezekben a napokban a hagyományokat és örök értékeket hordozó egyházi zenei kultúra rajongóit a Kálvin és a Bakáts térre, a Ráday utcába és a szomszédos Lónyay utcába. A produkciók némelyike egy-egy gödöllői és rákospalotai helyszínt is Ferencvároshoz köt ezen a néhány napon. A fellépő zenekarok, művészek, zenepedagógusok, egyházi közreműködők névsorát és listáját látva biztos lehetek abban, hogy értékes élményekkel gyarapodik, aki látogatóként, résztvevőként megtiszteli e háromnapos zenei ünnepet.
Örömmel tölt el, hogy Ferencváros Önkormányzata idén is támogatni tudja a Református Zenei Fesztivált, és megtisztelő számomra, hogy Dr. Bölcskei Gusztáv és Dr. Szabó István püspök urak mellett a rendezvény védnöke lehetek.
Dr. Gegesy Ferenc polgármester
VI. Református Zenei Fesztivál
2009. június 5. (péntek) 12:00 Julianna Református Általános Iskola bemutatkozása (Ráday utca) 13:00 Református menet a Ráday utcában 16:00 Ünnepélyes megnyitó (DMREK Díszterem - Ráday u. 28.) km. Benkő István Református Általános Iskola kórusai 18:00 Lovász Irén (Ráday utca) 20:00 Kaláka / Kányádi Sándor (Bakáts téri katolikus templom) (belépőjegyes!!) 21:30 Mécses menet zsoltárénekléssel (Ráday utca) (gyülekezés 21:15-21:30-ig a Ráday-Kinizsi u. sarkán) 22:00 Késő esti zenés áhítat (Kálvin téri református templom) Igét hirdet: Páll László elnök-lelkész, km. Musica Historica
2009. június 6. (szombat) 10:00 Egyházi énekek, kórusművek tanítása, tanulása nyílt szakmai délelőtt (Lónyay utcai Református Gimnázium) 15:00 Országos Református Pedagógus-diák Kórus előadása és nagy közös éneklés (Kálvin téri ref. templom), amely után a református intézmények képviselői, a kórus tagjai, és a közönség menetben átvonul a Teológia Dísztermébe (Bp. IX. Ráday u. 28.) 16:45 Invocatio Musicalis koncert (Bakáts téri katolikus templom) 18:00 Református zeneiskolák növendékeinek hangversenye (DMREK Díszterem - Ráday u. 28.) 19:00 Vujicsics (Ráday utca) 20:00 Misztrál (Ráday utca)
2009. június 7. (vasárnap) 10:00 ünnepi zenés istentisztelet (Kálvin téri református templom) Megemlékezés az 500 éve született Kálvin Jánosról. Igét hirdet: köntös lászló a Dunántúli Ref. Egyházkerület lelkészi főjegyzője Bemutatásra kerül a Magyar kancionálé zsoltárok, népénekek 16:00 Vedres Csaba & Kairosz Kvartett (Bakáts téri katolikus templom) 17:00 Berecz András (Ráday utca) 18:00 Pál István Szalonna és Bandája (Ráday utca) 18:00 Kálvin téri zenés esték a Kálvin Kórus közreműködésével (Kálvin téri református templom) 19:00 kerek-asztal beszélgetés Bogár László közgazdász professzorral
Egyházzenei programok
2009. június 5. (péntek) Ráday utca 21:30 mécses menet zsoltárénekléssel
Kálvin téri református templom 22:00 Késő esti zenés áhítat Igét hirdet: Páll László elnök-lelkész, közreműködik a Musica Historica egy.
2009. június 6. szombat
Református ének-zene tanárok, tanítók, diákok, kántorok és karnagyok szakmai napja
Lónyay utcai Református Gimnázium 10.00-12.00 Az egyházi ének tanítása gyakorlati tapasztalatok, kérdések megvitatása, óravázlatok, zenehallgatási anyag bemutatása megbeszéléssel
Kálvin téri református templom 13.00-15.00 készülés az énekes délutánra, énekek, kórusművek tanulása 15.00-16.45 Református Pedagógus-diák Kórus előadása és nagy közös éneklés nyilvános alkalom, melyre minden érdeklődőt, kórustagokat, gyülekezeti tagokat, fesztivál-résztvevőket is szeretettel várnak! Elhangzanak: énekeskönyvi énekek többszólamú feldolgozásai, húsvéti kantáta, bibliai szövegű, egyszerű kórusművek a XVI-tól a XX. századig Közös éneklés: kánon, új ének tanulása, bekapcsolódás az énekkar énekébe Közreműködnek: a Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes, valamint a szakmai nap résztvevői. Zenei vezető: Bódiss Tamás (az MRE országos egyházzenei előadója)
Gödöllői református templom 18:00 zenés áhítat Hargita Péter: Az adós szolga - kisoratórium Közreműködik: Gödöllői Városi Vegyeskar, Gödöllői Szentháromság Templom Énekkara, Gödöllői Evangélikus Gyülekezet Énekkara, Gödöllői Református Gyülekezet Énekkara, Kántor Zsolt - orgona és a Talamba Ütőegyüttes
DMREK Díszterem (Teológia - Ráday u. 28.) 18.00-19.00: református zeneiskolák növendékeinek hangversenyei - Tinódi Lantos Sebestyén Református Iskola (Enying) - Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Dédestapolcsány) - gárdonyi zoltán református alapfokú művészeti iskola (Biharkeresztes)
2009. június 7. vasárnap
Kálvin téri református templom 10:00 ünnepi zenés istentisztelet Megemlékezés az 500 éve született Kálvin Jánosról.
Igét hirdet: Köntös László a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője Bemutatásra kerül: Kiss Ferenc - Magyar kancionálé c. műve (zsoltárok, népénekek)
18:00 Kálvin téri zenés esték a Kálvin Kórus közreműködésével Vezényel: Pálóczy Krisztina Orgonán közreműködik: Bódiss Tamás és Kovács Botond Árpád Zsoltárok Kálvin születésének 500. évében W. Byrd, H. Schütz, J. Haydn, F. Mendelssohn és mások művei
Rákospalota-Újvárosi református templom 16:00 zenés áhítat Máté János születésének 75. évfordulóján 1. nap 2009. június 5. (péntek)
Lovász Irén Lovász Irén az egyik legelismertebb magyar népdalénekes világszerte. Nemcsak énekes, hanem tudományos kutató is, (PhD) akadémiai tudományos fokozattal rendelkezik. Műsoraiban, előadásain előnyösen kapcsolódik össze tudományos felkészültsége és énekes előadói tehetsége. Egy alföldi magyar családban nőtt fel, ahol az éneklés a mindennapok természetes része volt, így az első népdalokat szüleitől tanulta. Szegedi bölcsészhallgatóként indult el első népdalgyűjtő útjaira a különböző magyar lakta vidékekre Magyarországon, Romániában, Horvátországban és Szlovákiában. A népdaléneklésről a legtöbbet családjától és terepmunkái során a falusi parasztasszonyoktól tanulta. Együtt dolgozott többek közt Snétberger Ferenccel, Hortobágyi Lászlóval, a Makámmal, Peter Vahi észt zeneszerzővel, a Teagrass formációval, Kónya Istvánnal és Lőrinszky Attilával is. 2003-ban neki ítélték oda Magyarországon az Év legjobb énekesnőjének járó eMeRton díjat. Lovász Irén utóbbi albumai közül az Égi hang és a Belső hang is aranylemez lett.
Kaláka / Kányádi Sándor Negyven éves zenei és irodalmi tevékenységük alatt a magyar közönség százezreivel ismertették meg versek ezreit, külföldi útjaikra pedig magyar irodalmárok százainak hírét vitték magukkal. A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, szív-némaságra született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti eredeti dallamot. Kányádi Sándor Kányádi Sándor a mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors, mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg. Az idén 80 éves költő és a Kaláka együttes ad közös ünnepi koncertet a Bakáts téri katolikus templomban.
Musica Historica Az együttes 1988-ban alakult Budapesten, Csörsz Rumen István vezetésével. Tagjai a klasszikus és régizenei hangszerek mellett magyar és kelet-európai népi hangszerekkel is foglalkoztak, ami döntően formálta előadói stílusukat. A Musica Historica semmiképp sem szeretne valamiféle kőtári stílust követni. A több száz éves művek mai állapotukban néha valóban távolinak tűnhetnek, ám számos helyzetben (a színpadi produkciókon túl gyermekprogramokon, reneszánsz táncházakban vagy akár térzeneként) visszanyerhetik életerejüket, s nem régiségük, hanem izgalmas, érdekes szemléletük révén kerülhetnek kapcsolatba a hallgatóval. A régi muzsikát tehát borostyánnal benőtt, de mindenképp lakható ódon házhoz hasonlíthatnánk, melyben kis renoválás után nyugodtan élhetünk majd újabb évszázadokig. Az együttes repertoárján elsősorban magyar és közép-európai muzsika szerepel (XIXIX. század), emellett helyet kapnak a nyugat-európai középkori, reneszánsz és barokk szerzők, továbbá a török udvari zene (XVIXVIII. század). Világi és egyházi, énekes és hangszeres muzsika egyaránt megszólal műsoraikban, melyet gyakran a régi hangszerek bemutatásával egészítenek ki.
2. NAP 2009. június 6. (szombat) Invocatio Musicalis (a Musical Witchcraft egyházzenei formációja) Invokáció ~ latin - segítségül hívás, költői művekben rendesen a mű elején Isten és / vagy a múzsák segítségül hívása. A zenekar egyik fő célkitűzése az előadásmód tekintetében mára kissé „porossá” váló, de amúgy gyönyörű dallamú református egyházi népénekek és zsoltárok zenei modernizálása, ennek a tradicionális egyházzenének a hívő ifjúsággal való megkedveltetése. Sokszínű a repertoár annyiban, hogy többféle zenei stílusból (egyházzene, reneszánsz, magyar népzene, jazz, rock, stb.) táplálkozik. Zenénk kettős volta abból adódik, hogy van vallásos, ill. „profán” repertoárunk is. A református énekeket korszerű és modális harmóniák hozzáillesztésével adjuk elő, klasszikus és modern hangszereken. A fekete énekeskönyv a magyar kultúra része, ámbár a zsoltárok zöme francia reneszánsz vadászének volt. Ezek a dallamok a több száz év alatt annyira beleívódtak a magyar református énekkultúrába, hogy lehet rájuk építeni, és mindenkinek megdobban a szíve, aki ezeket hallja. Kihívás volt, hogy lehetne-e rájuk olyan harmóniákat illeszteni, hogy a fiatalok ne szaladjanak ki a templomból, és az idősebbek számára se legyen megbotránkoztató.
Vujicsics együttes A Vujicsics együttes a Magyarországon kibontakozó táncház-népzenei mozgalom kezdetén, 1974-ben alakult a Budapest-környéki települések (Szentendre, Pomáz, Csobánka, Budakalász) szerb közösségeiben megőrzött népzenei hagyomány ápolására. Később a Duna-menti és dél-magyarországi horvát népzene gyűjtése, feldolgozása, megszólaltatása és e sokszínű népzenei kultúra gyökereinek bemutatása is tudatosan vállalt programjukká vált. Sikereik titka lehet az is, hogy az együttes közel három évtizede változatlan összetételben működik. A 80-as évek elejétől a nemzetközi összetételű Vents dEst Keleti szél együttes tagjaként is készítettek hangfelvételeket és vendégszerepeltek Európa szerte. A Vujicsics együttes feldolgozásait a folklór iránti tisztelet és fejlett művészi ízlés jellemzi. Így az archaikus hagyományokból kialakított repertoárjuk az ország, Európa és távolabbi földrészek pódiumain egyaránt megbecsült koncertzenévé vált.
Misztrál Az 1997-ben alakult Misztrál zenei együttes ismert és kevésbé ismert hazai és nemzetközi költők verseit zenésíti meg sajátos és egyéni hangon. Dalaikban a történelem, a hagyomány valami különleges, gyökereiben magyar, mégis modern dallamvilággal ötvöződik. Rendhagyó irodalmi óráikon és az általuk rendezett fesztiválokon (Regejáró Misztrál Fesztivál) amellett, hogy igyekeznek segíteni az iskolai klubéletet is (Misztrál Művészeti Klub) az értékes irodalmi-zenei kultúrát kívánják bemutatni és megszerettetni a remélhetően egyre nagyobb számú, igényes zenét kedvelő közönséggel. Klubéletük mellett melyet immár az ország több városában tartanak havi rendszerességgel több meghívást kaptak már a Felvidékre, Erdélybe, Kárpátaljára, Lengyelországba, Finnországba, Észtországba, Olaszországba és az Egyesült Államokba. 1998 júliusában a XIX. Kaláka Folkfesztiválon a Kaláka Alapítvány fődíját nyerték meg. Az I. Misztrál Fesztivált 2002. július 13-án rendezték meg Nagymaroson, mely mára hagyományossá vált a Dunakanyar szívében.
3. NAP 2009. június 7. (vasárnap) Kiss Ferenc és Barátai Magyar Kancionálé (zsoltárok, népénekek) A 16. század derekán a magyarság hitéletét is jelentősen megváltoztatta a reformáció tanainak gyors terjedése, így rövid idő alatt énekes kultúránk szerves részévé váltak a legszebb genfi zsoltárok is. A Kálvin nevével fémjelzett énekeskönyv számos darabja hamar napvilágot látott magyarul. Ezek a korabeli népnyelv fordulatait is mesterien alkalmazó fordítások a mohácsi katasztrófa után megrendült emberek számára bíztatást, hitet és reményt közvetítettek. Anyanyelvű költészetünk is óriási lendületet kapott tőlük, a kottanyomtatás feltalálása pedig a dallamok gyors terjedését tette lehetővé. Mindezek eredményeként a következő századok sorra termették a szebbnél szebb könyveket: pszaltériumokat, graduálokat, kancionálékat. Az elmúlt négy és fél évszázad során a különböző protestáns felekezetek részben a teológiai különbségek miatt eltérően alakították a közös tőről sarjadt zenei repertoárjukat, de a genfi zsoltárok mindegyik alapját képezik ma is. Jómagam, akit több mint fél évszázada Debrecenben kereszteltek vastagnyakú kálvinistának, azon töprengtem a Kálvin évforduló közeledtén, hogy ez alkalomból fel kellene tárnunk a református gyülekezeti éneklés és a magyar népzene, a históriás ének és a régizene közötti rejtett, láthatatlan, de jól sejthető alagutakat. A Magyar Kancionálé előadása során fájdalmainkat és reményeinket osztjuk meg az égiekkel a költészet és muzsika közérthető nyelvén. A mai ember hit, közösség és összetartozás utáni vágyát szolgálva és azt erősítve.” Kiss Ferenc Bognár Szilvia (ének), Babos Károly (ütőhangszerek), Csörsz Rumen István (történeti hangszerek, ének), Huszár Mihály (nagybőgő, ének), Kiss Ferenc (brácsa, koboz, ének), Lázár Zsigmond (orgona, harmónium, hegedű), Szabó Zoltán (fúvós hangszerek)
Vedres Csaba és a Kairosz Kvartett A Kairosz együttes 2004 novemberében alakult, fellépéseinken klasszikus zongoraötösként szólalunk meg. A Kairosz célja kortárs művészi darabok előadása. Meggyőződésünk, hogy a mai zene egyik lehetséges fejlődési útja a zenei köznyelv integrálása a magas kultúrába. Ez a meggyőződésünk elsősorban Szabolcsi Bence (”A művész és közönsége”), valamint Pernye András (”A népszerű Bach”) tanulmányai nyomán alakult ki bennünk. A másik fontos célkitűzésünk az, hogy olyan, a mai magyar koncertéletben ritkábban hallható, de világhírű zeneszerzők darabjait ismertessük meg a közönséggel, akiknek művei ugyan nem tartoznak az avantgarde kortárs zene „fősodrába”, zenéjük szépsége és darabjaik magas szakmai színvonala mégis megkérdőjelezhetetlen. (Többek között pl. Arvo Pärt, Philip Glass, Chick Corea, Vladimir Martynov, stb.) A nyugati zenei életben számos világhírű példa áll előttünk a Brodsky Quartettől Chick Corea hasonló jellegű sikeres kísérletein át egészen a Kronos Quartetig; mindannyiunk közös törekvése többek között az, hogy a kortárs komolyzenét a fiatalabb generációkkal is megismertessék és megkedveltessék. Együttesünk minden tagja magas fokú zenei képzettséggel rendelkezik.
Berecz András 1957-ben Budapesten születtem. Az első dalokat édesanyámtól tanultam, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben... dalokat, meséket, tréfákat gyűjtögetek. Életem különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélő énekes, mesemondó lettem. Óvodásoktól nyugdíjasokig, nevelőintézettől parókiáig mindenféle rendű és rangú ember „használ”- hazám az elszakadt részekkel, és a diaspóra is. Kedves dalaim és meséim a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai. Felnőttekhez szólnak inkább. Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televízió-felvételeket készítettem itthon, Európában, USA-ban és Kanadában is. Tanítottam magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontoi York egyetemen, kanadai, amerikai táborokban. Mesét mondtam tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, holland közönségnek is. Utóbb műfordítással is foglalkozom.
Pál István Szalonna és Bandája A zenekar tagjai jelenleg a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai. Koncertjeiken megszólalnak a Kárpát-medence leggyönyörűbb zenéi. Az autentikus népzene mellett népzenei feldolgozásokat is hallhatunk tőlük. Fontosnak tartják a hagyomány megőrzését, ezért népzeneoktatással is foglalkoznak. Rendszeres résztvevői Magyarország legnagyobb fesztiváljainak, emellett az elmúlt években felléptek mind Európában mind a tengerentúlon. Játszottak többek között Venezuelában, Indiában, Görögországban, Angliában, Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Államokban. 2006-ban a Magyar Köztársaság küldöttjeiként részt vettek az Egyesült Királyság 1956-os díszünnepségén, olyan kiváló művészek társaságában mint az Oscar-díjas Jeremy Irons, Vásáry Tamás zongoraművész, és a Grammy-díjas népdalénekes, Sebestyén Márta. A műsor után személyesen gratulált többek között Károly, walesi herceg és Margaret Thatcher volt angol miniszterelnök. Legújabb büszkeségük a 2007-es Prima Primissima közönségdíj, amelyet a Magyar Állami Népi Együttessel nyertek el.
Julianna Református Általános Iskola (Budapest) A Julianna Református Általános Iskolát 1926-ban, jelentős holland segítséggel alapították, majd 1948-ban államosították, és csak 1992 szeptemberében indult újra az oktatás egy osztállyal. A 2006/2007-es tanév őszén rendezvénysorozattal ünnepelte megalapításának 80. évfordulóját, amelyen méltó módon emlékeztünk azokra, akik áldozatos munkával és nem kevés anyagi támogatással segítették az iskola létrejöttét. Az iskola 1992-es újraindulása óta tanulóink rendszeresen szolgálnak a fenntartó fasori gyülekezettel közös családi és egyéb ünnepi istentiszteleteken, a VII. kerületi Idősek otthonában. Osztályaink szívesen tesznek eleget budapesti református és egyéb gyülekezetek meghívásainak is, de eljutottunk már az ország különböző egyházi közösségeibe is.
Tinódi Lantos Sebestyén Református Iskola (Enying) Az enyingi református gyülekezet a mai épület helyén 1827-ben építette fel első iskoláját. Abban az iskolában 111 éven keresztül nemzedékek hosszú sora készült fel az életre. A ma is látható épület 1939-ben készült el. Az 1948-49-es tanévben került sor az intézmény államosítására, de továbbra is iskolaként működött. Törvény adta lehetőségével élve az Enyingi Református Egyházközség presbitériuma visszaigényelte az épületet, és 1996 szeptemberében kezdhette meg működését Magyarország első református alapfokú művészetoktatási intézménye, a Tinódi Lantos Sebestyén Református Zeneiskola. 2002-ben a művészetoktatási intézmény általános iskolával egészült ki. Iskolánkban mind a négy művészeti ágat oktatjuk. 2007-ben a Tinódi Lantos Sebestyén Református Iskola kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény lett. Református eme iskola. Ez nem többet, de nem is kevesebbet jelent, mint 450 éve született és őrzött hagyományt, magyar karaktert. A reformáció népe fedezte fel az anyanyelven éneklés örömét. Pedagógiánk szempontjai között ott kell lennie mindenkoron a szolgálat indulatának is, mely nyomán megtapasztalhatjuk, hogy nem hiábavaló a mi fáradozásunk.
Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Dédestapolcsány) A Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészetoktatási Intézmény életében a 2008/2009-es tanév a hálaadás tanéve. Huszonöt évvel ezelőtt kezdődött a komolyzene oktatás az iskola székhelyén Dédestapolcsányban és ötödik éve fenntartónk a Tiszáninneni Református Egyházkerület. Hálaadásunk nemcsak a jubileumokra tekint, hanem arra az elismerésre is, amellyel valamennyi művészeti ágban elnyertük a Kiválóra minősített címet. Tanulólétszámunk jelenleg 250 fő. Növendékeink fele zeneművészeti ágban (zongora, fuvola, furulya, rézfúvós hangszerek, gitár) másik fele pedig néptánc illetve képzőművészet ágban tanul. A székhely mellett a környékbeli településeken és két református intézményben Miskolcon a Diósgyőri Református Általános Iskolában valamint a Lévay József Református Gimnáziumban - folyik az oktatás. A Lévay Gimnáziumban - ahol a zenén kívül a másik két művészeti ág is jelen van - alapfokon orgona-, harmóniumoktatás is folyik, amely az egyházkerületi kántorképzés nyári intenzív tanfolyami képzését hivatott még hatékonyabbá tenni. Ettől a tanévtől egyházi ünnepeinkhez kapcsolódva itteni növendékeink liturgikus gyakorlatként ó-protestáns istentiszteleti formát (primát, vesperást) elevenítenek fel.
Gárdonyi Zoltán Református Alapfokú Művészeti Iskola (Biharkeresztes) A Biharkeresztesi Református Egyházközség fenntartásában 1997 szeptemberétől működik a Gárdonyi Zoltán Református Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. 2006 szeptemberétől a Tiszántúli Református Egyházkerület területén működő több egyházi iskolában (és egy önkormányzatiban) is felvállalta az intézmény a református alapfokú művészetoktatás biztosítását és összefogását. Az intézményben folyó oktatás felöleli az alapfokú művészetoktatás szinte valamennyi területét: klasszikus zene, néptánc, grafika, színjáték, kézműves és kerámia tanszakokon folyik az oktatás. 2007-ben, az iskola fennállásának 10. évfordulója adta az ötletét egy Református Művészeti Fesztivál megrendezésének. Hagyományteremtő módon ezt a református művészeti fesztivált minden évben meg kívánjuk rendezni, s kihasználva a határok átjárhatóságát, a bihari régió művészeti életének ezzel is részesévé kívánunk válni. A Bihari Regionális Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó ugyancsak intézményünk évről-évre visszatérő rendezvénye, amely 2000 júniusa óta állandó bemutatkozási lehetőséget biztosít a határ két oldalán működő néptáncegyütteseknek. A 2007/2008. tanévben az intézmény elnyerte a kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet.
Benkő István Református Általános Iskola És Gimnázium (Budapest) A Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium 2004. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit Újpest központjában a Nyár Utcai Általános és Szakképző Iskola épületében. Az iskola küldetése többek között a hit és tudás összhangjának hangsúlyozása, a normák, értékek szilárd egysége, a helyi, nemzeti kultúra hagyományainak megismerése, megőrzése, a művészeti, gyakorlati és közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya. A tanuló ne gondolatokat, hanem gondolkozni tanuljon, Ne hordozzák, hanem rendezzék, hogy a jövőben maga is ügyesen tudjon járni (Kant) A VI. Református Zenei Fesztiválhoz kapcsolódó kísérő programok
A Biblia Múzeum (Bp. IX. Ráday u.28.) A múzeumot a Duna-melléki Református Egyházkerület alapította 1988-ban. A Ráday Gyűjteményhez tartozó intézmény bibliákat és velük kapcsolatos kultúrtörténeti emlékeket gyűjt. Állandó kiállítása A Biblia világának három évezrede címet viseli. A kiállítás első része azokat a kultúrákat jellemzi, amelyek fontos szerepet játszanak a Bibliában. Második egysége a Biblia írás- és szöveghagyományaival foglalkozik. A héber és görög papirusz- és kódexfotók mellett bemutatja Janus Pannonius evangéliumát, az Erasmus által kiadott első nyomtatott görög Újszövetséget (1516), Luther egy korai Ószövetség-fordítását 1524-ből. Külön teremben látható a magyar Biblia története: Károli Gáspár első teljes magyar fordítása, a Vizsolyi Biblia 1590-ből, Káldi György 1626-os jezsuita bibliája. Továbbá látható számos idegen nyelvű bibliafordítás és Braille-Biblia is.
Kálvin Kertje Interaktív kiállítás a Kálvin évben (Bp. IX. Ráday u. 28. aula) A 2009-es Kálvin-évben egy olyan kiállítást és programot szervezünk, mely a nagy reformátor életével és munkájával kapcsolatos. Szeretnénk egyrészt Kálvin életútját, tevékenységét megismertetni a látogatókkal, másrészt tanításait, munkáját, társadalmi kérdésekben elfoglalt álláspontját közelebb hozni a ma emberéhez; mi is a lényege, esszenciája mindannak, amit az ő nevéhez kapcsolunk. Sokan így emlékeztek rá: a modern ember, az európai emberkép megálmodója. Szeretnénk a hagyomány és a modernség találkozásának egészséges konszenzusát meglátni a XXI. sz. elején. A kiállítás fő része a genfi reformációi emlékmű stilizált mása. Kálvin életének fontosabb eseményei, jó néhány idézet, életrajzi vonatkozás, írástöredék is látható a falon. Itt kap szerepet néhány olyan irodalmi alkotás is, melyek szorosan kapcsolódnak reformátorunk személyéhez. A falon szerephez jutnak a modern technikai eszközök is, hallgatható, nézhető anyagok. A kiállítás budapesti teológiai hallgatók, vallástanárok, egyetemisták és ifisek ötleteiből, segítségével és munkájával valósul meg, hasonlóan a korábbi kiállításokhoz. Bölcsföldi András (lelkész spirituális, a program koordinátora)
Fesztivál és Református énekek VIII. a Kálvin évben
A 2009. július 3-án műsorra kerülő Református énekek VIII. koncert műsora szintén kapcsolódik a Kálvin-évhez. A koncert első három blokkja az Aposoli hitvallás hármas felosztását követően az Atyáról, a Fiúról és a Szentlélekről szóló énekeket gyűjti egy-egy csokorba. A befejező negyedik részben Kálvin hitvallásaként felhangzik a 115. genfi zsoltár, mely a Soli Deo Gloria kálvini jelmondatát tartalmazza, valamint az európai Kálvin-ünnepségekre készült, magyarra fordított új ének is. A 78. zsoltár gondolatait alapul vevő, friss hangvételű modern kompozíció a hit átadásának felelősségét hangsúlyozva generációk összekapcsolódására buzdít, míg a koncertet záró Te Deumban - a 243. dicséret formájában - a mennyei és a földi világ közös istendicséretét élhetik át a hangverseny résztvevői kórusok és publikum a közös éneklésben. A 2009. évi koncert jellemzője, hogy az énekek többszólamú feldolgozásai nem önálló kórusműként, hanem az adott énekbe beillesztve, annak 1-1 verseként hangzanak fel. Luther és Kálvin korától napjainkig ível a komponisták sora: a biciniumokat komponáló iskolarektor (Caspar Othmayr) és Bach lipcsei elődje (J. H. Schein) mellett Claude Goudimel, Michael Pratorius, Johann Staden, a magyarok közül pedig Bárdos Lajos és Csomasz Tóth Kálmán feldolgozásai szólalnak a fiatal Greg Scheer - a Kálvin-ének megalkotója - mellett.
A fesztivál központi hétvégéjén, június 6-án szombat délelőtt az egyházi ének tanításáról lesz konzultáció, délután a Kálvin téri templomban pedig egy nagy közös éneklést szervezünk, ahol régi és új énekek régi és új feldolgozásai szólalnak meg. Mindenkit várunk erre az alkalomra, mely különösen karnagyoknak és kántoroknak adhat inspirációt a gyülekezeti és a kórusrepertoár bővítéséhez. A nap végén minden bizonnyal új színt hoz majd a református zeneiskolák növendékeinek hangversenye. Bódiss Tamás
Debreceni Református Kollégiumi Kántus (Berkesi Sándor) A Kollégiumi Kántust 1739-ben alapította a Debreceni Református Kollégium zseniális matematika professzora, Maróthi György. A kezdeti fiú-vegyeskari, majd hosszú férfikari időszak után, 1954 óta vegyeskarként működik. Tagjainak száma évenként 60-70; gimnazisták és egyetemisták. A Kántus egyházi és világi műsora lehetővé teszi, hogy a magyar kórusmozgalom versenyein részt vehessen. Több nemzetközi versenyen értek el kiemelkedő helyezést. 1997-ben megkapták a megtisztelő Magyar Örökség Díjat. Több lemezük, külföldön 4 műsoros kazettájuk jelent meg. Magyar zeneszerzők - Bárdos Lajos, Gárdonyi Zoltán, Gárdonyi Zsolt, Vass Lajos, Bertalan József, Szokolay Sándor és mások - számos művet írtak a Kántusnak. A kórus repertoárja kiterjed a régi korok és napjaink egyházi és világi műveire. A Kántus vezető karnagya a Liszt Ferenc díjas Berkesi Sándor.
Pasaréti Palló Imre Énekkar (Cseri Zsófia) A Pasaréti Református Gyülekezet első lelkipásztora, Joó Sándor idején, 1940-ben alakult a kórus. A gyülekezet énekkara 1971-ben Cseri Kálmánné vezetésével szerveződött újjá, majd Hargita Péter és Draskóczy László karnagyok munkája nyomán épült tovább. Jelenlegi vezetője: Cseri Zsófia. A kórus: Istentől szép hangot kapott, énekelni szerető gyülekezeti tagok közössége, akik Isten iránti hálájukat szívesen megvallják és hirdetik énekszóval is Isten dicsőségére és mások javára, épülésére. Az énekkar elsősorban a gyülekezet alkalmain, istentiszteletein, ünnepein lép fel, de szívesen tesz eleget más gyülekezetek, egyházi szervezetek meghívásának is. Az örömteli közös szolgálatot egy cél vezérli: Istenről, Isten igéjéről mindenki számára érthető nyelven, hitünket erősítve énekelni.
Psalterium Hungaricum Kórus (Arany János) Az együttes 2001-ben alakult, és ugyanazon év november elején adta első hangversenyét. Azóta több alkalommal szerepelt a Zeneakadémián, valamint fővárosi és Budapest környéki gyülekezetekben. Tagjainak nagyobb része valaha a Baár-Madas Református Gimnázium vegyeskarában énekelt, hozzájuk budapesti egyetemek olyan hallgatói csatlakoztak, akik vonzódnak a protestáns egyházi zenéhez. A kórus 2003-ban vette föl a Psalterium Hungaricum nevet. Repertoárjának gerincét magyar és nyugat-európai zeneszerzők protestáns egyházi darabjai alkotják, emellett azonban világi kórusműveket is énekel. A kórus alapító karnagya Arany János. Karvezetői tevékenységéhez számos hazai versenydíj, európai koncertút és több hangfelvétel fűződik. Iskolai kórusa mellett évekig dolgozott amatőr vegyeskarokkal és férfikarokkal. 1990-től 1993-ig énektanárként és karvezetőként működött a Baár-Madas Gimnáziumban, 1995-től ugyanott igazgató. A kórus társkarnagya Kálmán László.
Pécsi Református Kollégium Vegyeskara (Hoppál Péter) A Pécsi Református Kollégium Gimnáziumában 1995 szeptemberében indult meg a négyszólamú vegyeskar munkája. Repertoárjuk gerincét az európai protestáns kórusművészet és XX. századi magyar kórusművek alkotják. Fellépéseik, énekes szolgálataik zömét az iskolai ünnepségek és a baranyai gyülekezetekben tett kiszállások adják, de országos rendezvényeken is fellépnek. Külföldi fellépéseiknek kiemelt célpontjai a határon túli magyar lakta területek, de több Nyugat-európai turnén is részt vettek. A megyei Éneklő Ifjúság hangversenyein és a Keszthelyi Helikon versenyen több alkalommal arany minősítést értek el, valamint értékes különdíjak tulajdonosai. Eddig 8 hanghordozót adtak ki. A Pécsi Református Kollégium Vegyeskarának alapító karnagya, Dr. Hoppál Péter a Kollégium főigazgatója.
KRE Soli Deo Gloria Kórus (Hargita Péter) A kórus 1988-ban alakult azzal a céllal, hogy összefogja azokat a református fiatalokat, akik a gyülekezeti kóruséneklésen túl nehezebb és igényesebb énekkari művek betanulására és előadására is vállalkoznak. A repertoár súlypontját a régi protestáns mesterek Goudimel, Schütz, Purcell, Handel, Bach művei alkotják, de megszólalt már a kórus ajkán a magyar reformáció zenéje és XX. századi református zeneszerzők (pl. Gárdonyi Zoltán, Osváth Viktor) számos kórusműve. Jellemző fellépések: kiemelt egyházi rendezvények, fesztiválok (Országos Protestáns Napok, Református Zenei Fesztivál), önálló koncertek elsősorban templomokban, alkalmi istentiszteleti szolgálatok (Bach-kantátás istentisztelet, református vesperás). Az énekkar 2005 óta a Károli Gáspár Református Egyetem kórusa. A kórus két karnagya kezdettől fogva Bódiss Tamás orgonaművész, a Zeneakadémia Egyházzenei Tanszékének oktatója és a Magyarországi Református Egyház országos zenei referense, valamint Hargita Péter a KRE Tanítóképző Karának oktatója.
Partiumi Keresztény Egyetem Vegyeskara (Nagyvárad) (Brugós Anikó) A Partiumi Egyetemi Énekkar egyidős a Sulyok István Református Főiskola 1996-ban beindított egyházzene-zenetanár szakával. 1998 őszén Berkesi Sándor, debreceni Liszt-díjas karnagy vette át a kórus vezetését, aki rövid időn belül nemzetközi sikerekhez jutatta kórusunkat, kinek munkáját 2001-től Brugós (Barta) Anikó segíti. A hazai szolgálatokon kívül sok koncert volt Magyarországon, Szlovákiában, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. 2003 decemberében a III. Kodály Zoltán Magyar Kórusverseny ifjúsági kategória első díját, a debreceni Bartók Béla nemzetközi kórusverseny különdíját és a Kórusverseny Nagydíját is elnyertük.
Dunántúli Református Kántorképző Énekkara (Veresné Petrőcz Mária) A diákokból és tanárokból álló Pápai Kántorképző Tanfolyam énekkara melyet Veres Györgyné Petrőcz Mária vezet egyidős az 1991-ben újraindított Pápai Református Kollégium Gimnáziumával. A tanfolyamon végzett és eredményes kántorvizsgát tett diákokból ma már kialakult az a háttér is, mely a jövő egyházzenész képzési feladatait vállalja. A képzés célja a kántori oklevél megszerzése, a református gyülekezeti énekanyag elsajátítása, megfelelő orgonakiséret-intonáció elsajátítása, kórusművek betanítása, vezénylése. Pálúr János improvizációs hangversenyén éppúgy énekeltek, mint a Gárdonyi emlékhangversenyen Gárdonyi Zsolt közreműködésével és örömmel készülnek az idei MÜPA koncertre.
Ceglédi Sztárai Mihály Vegyeskar (Pintér Péterné Fésűs Judit) Amerre csak járt, mindenütt összegyűjtötte az énekelni szeretőket.- maradt fenn Arany László lelkipásztor-karnagyról, az énekkar alapítójáról. Szeretete, istenfélelme, lelkesedése örök példa marad mindazok számára, akik vele valamilyen formában találkoztak. Bár a város legidősebb kórusáról van szó, mégis méltatlanul kevesen hallottak róla, hisz egyházi énekkarként leginkább a protestáns gyülekezetek adtak otthont szolgálatainak. Ettől függetlenül sok mindenre büszkék lehetnek. Neves zeneszerzők írtak kifejezetten e kórus számára zeneműveket, mint Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Gárdonyi Zoltán, Berkesi Sándor. Zenetörténeti jelentőségű ünnepélyeket szerveztek, pályázatokat írtak ki Arany László szárnyai alatt. A 70 év alatt több mint 100 kórusművet énekelt el az énekkar, nemcsak Cegléden és a környező településeken, hanem az ország szinte minden részén, határainkon túl élő magyar testvérek között is. Az énekkar létszáma általában 30-40 fő között mozgott, és mozog ma is. Tagjai elsősorban reformátusok (mindhárom gyülekezetből), de vannak katolikus, evangélikus és baptista énekesek is. Összekapcsol bennünket a zene, éneklés szeretete és a vágy, hogy igét hirdessünk, hisz hitünket gyakorló keresztyén emberek vagyunk.
Szeged-Honvéd téri Református Egyházközség Kórusa (Nagy-Szabó Kornélia) A gyülekezet tagjai között többen voltak, akik korábban már énekeltek más kórusokban. A Szeged-Honvéd téri gyülekezet tagjaiként őszinte vágyakozás élt bennük a közös éneklés folytatására. 2001-ben új lelkészházaspár került a gyülekezetbe. Lelkésznőnk, a Debreceni Református Kollégium Kántusának tagjaként, Berkesi Sándor karnagy vezetésével majd 10 éven át érezhette a kóruséneklés gyönyörűségét, mint az Istennek való szolgálat részét. A Kántus gyülekezeti szolgálatai - a kiszállások - olyan mély nyomokat hagytak benne, hogy akárcsak, egyik korábbi gyülekezetükben, nálunk is feladatának tekintette a kórusszervezést. Segítőivel, buzdítóival együtt, a Honvéd téri gyülekezetben Nagy-Szabó Kornélia személyében találta meg az itteni kórus vezetőjét. 2003 őszén találtak egymásra a gyülekezetnek azon tagjai, akiknek lelke a zenén keresztül is közelebb kerül Istenhez. Lelkesedésünket gyarapító, hozzáértő karnagyunk vezetésével így alakult meg kórusunk. Az első próbán mindössze hatan vettünk részt. Ma, öt évvel később már - alkalomadtán több mint harmincan gyűlünk össze.
Pozsonyi úti Hálaadás Kórus (Berkesi Boglárka) A Budapest Pozsonyi úti Református Egyházközség Hálaadás Kórusa 1995-ben alakult a gyülekezet lelkipásztorának, Berkesi Gábornak irányításával. A kórus vezetését 1999 óta Kárpátiné Berkesi Boglárka karnagy, a gyülekezet kántora látja el. Keze alatt a kezdetben alkalmi énekegyüttesből egy állandó kórus formálódott, amelynek repertoárja is folyamatosan bővült, köszönhetően a rendszeres vasárnapi próbáknak és a lelkes, 30 fős összerázódott csapatnak. Az énekkar repertoárja reneszánsz művektől a XX. századi alkotásokig terjed, felöleli a hazai és nemzetközi kórusirodalmat. A kórus életének meghatározó élménye volt Antonio Vivaldi Gloria című oratóriumának előadása. Az énekkar évi hagyományos 3-4 zenés istentiszelet mellett több önálló koncertet is adott. Emellett egyéb zenei eseményeken is szívesen részt vett, így többek között a Református Zenei Fesztiválon, valamint a Református Énekek koncerten. Őszinte hitvallásunk: „Aki énekel, kétszeresen imádkozik”.
Firesz Cantate Domino Kórus (Felvidék) (Süll Kinga) A Fiatal Reformátusok Szövetségének országos kórusa 1997- ben alakult. Célja, hogy minél több gyülekezetbe elvigye énekszóban az evangéliumot. A fiatal kórustagok Szlovákia számos magyarlakta helységéből érkeznek, a keleti régióktól egészen a nyugatiakig. A kórus évente 5-6 alkalommal tartja próbáit, melyek gyülekezeti szolgálattal kapcsolódnak egybe. A kórus szívesen énekel istentiszteleteken, koncerteken, áhítatokon. A kórus 1997-ben Ágh Tibor népdalgyűjtő, majd 1998 és 2004 között Berkesi Sándor, Liszt-díjas karnagy vezetése alatt működött. Jelenleg Süll Kinga, a németországi Halléban végzett egyházzenész vezényli. A kórus 1999-ben a XI. Kodály Napokon (Galánta, Szlovákia) az országos versenyen aranykoszorús minösítést nyert. Legjelentősebb külföldi útjai Ausztriába, Németországba, Magyarországra, Hollandiába, Csehországba és Erdélybe vezettek. Istennek hálát adva az eltelt 10 esztendőért a Fiatal Reformátusok Szövetségének Kórusa a jubileum alkalmából felvette a Cantate Domino (Énekeljetek az Úrnak) Kórus nevet.
Tiszáninneni Református Egyházkerület Cantus Firmus Énekkara (Szűcs Sándor) Az Énekkar 1980-ban alakult az Egyházkerület korábbi Püspökének, Dr. Kürti Lászlónak kezdeményezésére. Céljai között elsődlegesen szerepel a protestáns egyházzenei örökség ezen belül a magyar református zeneszerzők egyházi kórusműveinek megismertetése és ápolása. A Kórus repertoárja a Református Egyház gyülekezeteinek tagjai által 1948 óta használatos Református Énekeskönyv ismert zsoltár, és dicséret feldolgozásai mellett (Cl. Goudimel, Th. De Béze, L. Bourgeois), az egyetemes zenetörténet reneszánsz korszakától a XX XXI. századig a kortárs hitvalló komponisták vegyeskarra készült kórusműveit tartalmazza. A kamarakórus első vezetője és szakmai alapjainak megteremtője Berkesi Sándor, Lisztdíjas karnagy volt, akinek egyházzenészi munkássága és az általa képviselt misszió a világ magyarsága között határainkon túl is széles körben ismert. 1990-től Szűcs Sándor művészeti vezetésével végzi a Kamarakórus bizonyságtevő szolgálatait. Az Énekkar számtalan alkalommal énekelt Egyházzenei Kórustalálkozókon, Nemzetközi Kamarakórus fesztiválokon, gyülekezeti istentiszteleteken, a Magyar Rádió műsoraiban, televízió és rádióközvetítések alkalmain. Külföldi hangversenykörutak alkalmával protestáns gyülekezeteknek a meghívására tett bizonyságot Németország, Erdély számos templomaiban. Dr. h. c. Zsolt Gárdonyi Professzor Úrral kialakult gyümölcsöző kapcsolat eredményeként több közös nemcsak hazai, hanem külföldi hangversenyen léptek fel.
Kálvin Kórus (Bódiss Tamás) A budapesti Kálvin téri Református Egyházközség énekkarát, a Kálvin Kórust Ákom Lajos orgonaművész alapította 1948-ban. Máté János 1968-ban vette át a Kálvin téri egyházzenei munkát és vele a kórus vezetését. Az ő utódja, Kovács Botond Árpád 2000-ben újjászervezte az énekkart. A karvezetői feladatokat jelenleg Pálóczy Krisztina látja el. 2006 elejétől az énekkar fő szolgálati területe a hónap utolsó vasárnapját megelőző csütörtök esti - a havi úrvacsorai előkészítők sorozatába illeszkedő - zsoltáros istentisztelet, melynek kialakításában Bódiss Tamás vállalt irányító szerepet. Az énekes istentiszteletek eme régi-új - a klasszikus vesperás formájában zajló, de református gyülekezetekben még ma is ritka - formája jó visszhangra talált mind a gyülekezetben, mind a kórusban, melynek létszáma fokozatosan növekszik. Imaheti és más ökumenikus alkalmakon is többször szolgáltak különböző templomokban. A főváros egyik legforgalmasabb helyén valódi missziói feladat ez a hétköznap esti, bárki számára elérhető, különleges tartalmú istentisztelet.
Nagykovácsi Református Kórus (Kriesch Katalin) Nagykovácsi Református Kórus 2005-ben jött létre Kálmán Csaba református lelkész kezdeményezésére, aki Kriesch Katalin karnagyot kérte fel a kórus vezetésére. Az énekkar azóta folyamatosan szolgál a helyi gyülekezet alkalmain. Rendszeresen fellépnek Nagykovácsi művészeti rendezvényein: az adventi hétvégéken, a nyári Művészeti Napokon, a Református Egyházzenei Találkozókon. Énekeltek Budapest különböző templomaiban és rendezvényein, felléptek Kárpátalján és Erdélyben is. Repertoárjukon református zsoltár- és dicséretfeldolgozások, Schütz, Goudimel, J.S.Bach, Beethoven, Mozart, Bárdos Lajos és Kodály Zoltán művei szerepelnek.
Varga László Miskolcon születtem, itt végeztem zeneiskolai és középiskolai tanulmányaimat. 1993-ban diplomáztam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tagozatán orgonaművész, -tanár, zeneelmélet tanári képesítéssel. Főiskolai tanulmányaim idején részt vettem a Gárdonyi Zoltán emlékére rendezett első versenyen. 1993-tól a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára vagyok. Orgonát, egyházzenei tantárgyakat, valamint 1997-től zeneirodalmat tanítok. Rendszeresen koncertezem a következő városokban: Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Nyírbátor, Balf, Budapest, Kecskemét, Győr, Tiszakécske, Ócsa, Baja, Gyula, Zirc, Zsámbék. 1996. áprilisában, Győrben a Gárdonyi Zoltán emlékverseny második helyezettje lettem. 1996 és 2001 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Szakának hallgatója voltam. 2002. júniusában kaptam meg diplomámat. A tanítás mellett egyházzenei szolgálatot végzek a Deszkatemplomban. A 2007-2008-as tanévben kezdtem el óraadói munkámat a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében: orgonát, repertoárismeretet, partitúra-olvasást, hangszermetodikát, kamarazenét tanítok.
Magyar református egyházak
A református egyház intézményesen 1567 óta létezik, nem sokkal azután jött létre, hogy a kálvinizmus első hulláma elérte a Kárpát-medencét. Ma Közel 3000 egyházközségben több, mint 1,5 millió református egyháztagot érint a 2009. május 22-ei Alkotmányozó Zsinat. Tények, szervezeti felépítés, intézmények, történelem
Európa egyik legnagyobb református közösségét a nyolc Kárpát-medencei ország református egyházai alkotják: több mint 1,5 millió egyháztag közel 3000 egyházközségben. A közös hitvallások - az Apostoli Hitvallás mellett két alapvetően fontos hitvallásos irat a Heidelbergi Káté és a Második Helvét Hitvallás -, a magyar nyelv és a közös történelem a széttagoltság ellenére is fontos összetartó erőt jelent.
A legnagyobb közösségek Magyarországon, Románia nyugati és középső részein, Szlovákia déli megyéiben, Ukrajna kárpátaljai területein, Szerbia és Horvátország északi, határ menti sávjában élnek, országonként önálló egyházakba szerveződve. Egy-egy magyar református gyülekezet Szlovénia és Ausztria területén is található. Kivándorlás miatt a világ minden tájára szétszóródva élnek magyar református közösségek, amelyek közül létszámában a legjelentősebbek Nyugat-Európában és Észak-Amerikában találhatóak.
Szervezeti felépítés, intézmények
A közel háromezer egyházközség területi alapon egyházmegyékbe szerveződik, ezekből állnak az egyházkerületek, amelyek élén a püspök és az egyházkerületi főgondnok áll. Az egyház „parlamentje” a zsinat, amely a hitelvi alapok megállapításán és a belső rend szabályozásán kívül az egyház legfőbb törvényhozó testülete. A zsinat elnöksége kifelé képviseli az egyházat. A magyar református egyházak oktatási intézményeket - közöttük hat teológiát -, konferenciaközpontokat, kiadókat, kórházakat és szociális otthonokat tartanak fenn.
Történelem
A református egyház intézményesen 1567 óta létezik, nem sokkal azután jött létre, hogy a kálvinizmus első hulláma elérte a Kárpát-medencét. Története összefonódik Magyarország történelmével, s így fontos szerepet játszott a magyar kultúra fejlődésében is.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében Magyarország területének kétharmadát, a református egyház tagjai felét veszítette el. Az utódállamokban ekkor létrejövő református egyházak ettől kezdve - liturgiai és egyházjogi szempontból - egymástól elszigetelten fejlődtek.
A szocialista rendszerben (1948-89) az egyházak kezdetben nyílt üldözésnek voltak kitéve, majd intézményeiket államosították, később a szovjet típusú állampárti, kommunista elnyomás elszigeteltségében és keretei közé szorítva működhettek.
1989 óta sok intézmény visszakerült egyházi tulajdonba, számtalan iskola kezdte meg újra a működését. Kiteljesedőben van a gyülekezeti élet, a hitélet ismét kiléphetett a templom falai közül. A közeljövő célja a missziói munka folytatása egy új, megváltozott környezetben, amelyet a szocializmus hivatalos materializmusa után most a fogyasztói társadalom erőteljes szekularizációs folyamatai és morális válsága jellemez.
Kálvin János 500 éve emlékkiállítás
Tekintse meg a „Kálvin 500 éve” kiállítást Debrecenben, a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtárban!
A Magyarországi Református Egyház Zsinata a 2009. évet Kálvin János Emlékévnek nyilvánította. A kiállítás a XXI. század magyar emberéhez szeretné közel hozni azt az értékvilágot, amelyet a reformátor és a tanítása szerinti Krisztus-követők 500 éven keresztül adtak e világnak.
A Kálvin János 500 évecím magába foglalja a francia származású genfi reformátor életművének az európai és a magyar kultúrára gyakorolt megtermékenyítő hatását és az évszázadokon át fennmaradt tárgyi emlékek sokaságát. A kiállítás tudatos választás eredményeként a kálvini reformáció megkerülhetetlen központjába, Debrecenbe került megrendezésre, ahol 1567-ben a reformáció magyarországi kálvini ága elfogadta a Heidelbergi Kátét és a II. Helvét Hitvallást, amelyek Kálvin János szellemében fogantak.
A Debreceni Református Kollégium a 16. század közepétől szorosan kötődik a helvét reformációhoz. A Kollégiumi Nagykönyvtár a kiállítás számára méltó helyszínt biztosít 500 év tárgyi emlékeinek bemutatására, amelyek az egyháztörténeti muzeológiai szempontjai szerint történeti forrásértékük szerint kerültek kiválasztásra.
A kiállítás 2009. október 31-ig tekinthető meg.
Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár 4044 Debrecen, Kálvin tér 16. Telefon: (52) 516-856, (52) 414-744/ 11856, Fax: (52) 516-919
Nyitvatartás
Kedd-szombat: 10-16h Vasárnap: 10-13h
További információ: www.kalvinev2009.reformatus.hu
Csillagpont 2009
Mi az, hogy Csillagpont?
A Magyarországi Református Egyház idén nyáron negyedik alkalommal rendezi meg a Csillagpont ifjúsági találkozót, melyen minden második nyáron közel 2500 fiatal gyűlik össze, mindig új helyszínen. Különleges azért, mert fiatalok szervezik fiataloknak: alkalomról alkalomra közel 400 önkéntes szervező munkája teszi lehetővé a megvalósulását. Különleges, mert a találkozó minőségi, igényes kulturális és szórakozási lehetőségeket nyújt, de több is egy szokványos kulturális fesztiválnál: hitükben elkötelezett és hitüket kereső, többségükben református fiatalok találkoznak egymással, hogy megosszák gondolataikat a világról, közös értékeinkről, Istenről.
Helyszín
A találkozó július 2125. között lesz Magyarország szívében, a Tolna megyei Fadd- Domboriban, Szekszárd város közelében egy Duna-holtág mellett, festői környezetben.
Kiknek?
A találkozó nyitott minden olyan 16-30 éves fiatal számára, aki református gyülekezetbe jár, vagy csak szeretné (újra) felfedezni református gyökereit, és mindenki számára, aki arra kíváncsi: miért jó reformátusnak lenni.
További információ: www.csillag.reformatus.hu, csillagpont@zsinatiiroda.hu
Énekrend
(Az igéket Asbóth József, a Duna Televízió szerkesztő-műsorvezetője olvassa fel.)
I. Atya Isten karnagy: Berkesi Boglárka
Ige felolvasása Asbóth József
378. 1. Bárdos: Adjunk hálát mindnyájan 2. Ó kegyes Atya Isten 6. Tarts meg minden időben 7. Hogy sok népek tehozzád
214. 1. Sok nyavalyánkban Atyánkhoz kiáltunk 2. Tégedet azért alázatos szívvel 6. Azért könyörgünk: ne nézd bűneinket 10. Dícséret légyen az Atyának mennyben
445. 1. Szólsz hozzám, Istenem 5. Csomasz Tóth: Más nem tanít meg rá 6. Nagy lelked élt, Uram
484. orgonaelőjáték (Vater unser im Himmelreich) 1. Mi Atyánk, ó kegyes Isten 2. Mindennapi kenyerünket
Gyülekezet a kórusokkal együtt: 3. Mert tied, Uram, az ország, / Tied minden hatalmasság, / Megadhatsz azért mi nékünk Mindent, / amit tőled kérünk; / Tied a dicsőség, Ámen. / Most és mindörökké úgy légyen.
II. Fiú Isten karnagy: Arany János
Ige felolvasása Asbóth József
282. 1. Nékünk születék mennyei király 2. Régen megírták ezt a próféták 3. Szűz Máriától gyermek születék 7. Adjunk nagy hálát az Úr Istennek
Gyülekezet a kórusokkal együtt: 7. refrén: Új esztendőben mi vigadjunk, / Született Jézust mi imádjuk! 8. Dicsőíttessék a Szentháromság, / Adja minékünk szent ajándékát:/ Új esztendőben mi vigadjunk, / Született Jézust mi imádjuk!
286. 1. Jer dícsérjük az Istennek fiát 2. Jézus Krisztus, kegyelmes Megváltónk 3. Téged vallunk hatalmas Istennek 4. Felöltöztél az emberi testbe
22. 1. Én Istenem, én erős Istenem 4. kórusfeldolgozás: Goudimel: 22. zsoltár - Aki lát, minden csúfol 9. kórusfeldolgozás: Goudimel: 22. zsoltár - Én csontjaimat megolvashatnák
350. 1. Feltámadt a mi életünk 2. A földben minden gyökerek 3. Mert feltámadt ő igazán 4. Dícséret a nagy Istennek
298. orgonaelőjáték (Nun freut euch..) 1. Schein: Jer, Krisztus népe nagy vígan 2. A Sátán tett rám rabigát 4. Ám az örök szent irgalom 7. Szólt hozzám: tarts ki már velem
Gyülekezet a kórusokkal együtt: 10. Mit tettem és hirdettem én, / Azt kövesd szóban, tettben, / Az Úr országát építvén / És dicsőségét egyben. / Ne hagyd, hogy hívság s emberek / Megrontsák lelki kincsedet:/ Ez légyen örök részed!
III. Szentlélek Isten karnagy: Cseri Zsófia
Ige felolvasása Asbóth József
371. 1. Jézus Krisztus, egy mesterünk 2. Mostan néked mi könyörgünk 3. Mi szívünket megújítsa 4. Munkáinkat megszentelje 5. Bölcsességre megtanítson 6. Plántáljon nagy egyességet 7. Hogy téged bátran vallhassunk
234. orgonaelőjáték (Nun bitten wir..) 1. Praetorius: Nun bitten wir Jer, kérjük Isten... 2. Othmayr: Nun bitten wir Jer, világosság... 3. Staden: Nun bitten wir Ó, szeretet, áraszd... 4. Praetorius: Nun bitten wir Inségeinkben
246. 1. Adj, Úr Isten, nékünk Szentlelket 2. Te vagy Atyánk, örök Úr Isten 3. Te vagy Krisztus, mi Idvezítőnk 4. Ó Szentlélek, kérünk tégedet
67. 1. Kodály: 33. genfi zsoltár Úr Isten, áldj meg jóvoltodból 2. És akkoron dícsérnek téged 3. Dícsérjen téged minden nemzet
463. 1. Isten élő Lelke, jöjj (áldva szállj le rám)
Gyülekezet a kórusokkal együtt: 4. Isten élő Lelke, jőjj (győzedelmet adj), / S majd a végső harcon át mennybe fölragadj!/ Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! / Isten élő Lelke, jöjj, győzelmet adj!
IV. Kálvin hitvallása karnagy: Hoppál Péter
Ige felolvasása Asbóth József
379. 1. Emlékezzél, Úr Isten, híveidről 2. Adjad nékünk a kenyeret éltünkben 3. Ne hagyj minket, Úr Isten, szomjúhoznunk 4. Akik hallják, Úr Isten, beszédedet 5. Adjad nékünk most is te Szentlelkedet 6. Dícsértessék már az Atya Úr Isten
115. 1. Nem nekünk, Uram 2. Goudimel: De Istenünk 7. Ő megáldja a kicsinyt, a nagyot 8. Megáld a nagy Úr Isten titeket Greg Scheer - Isten népe mind rám hallgassatok (a Kálvin-év éneke)
243. 1. Téged, ó Isten, dícsérünk 2. Királyi széked kerítik 4. Téged dícsér, Atya Isten
Gyülekezet a kórusokkal együtt: 6. Ó, Szentlélek, egy Istenség / Az Atyával s Fiúval / Téged egész kereszténység / Megszentelőjének vall. / Ó, dicső Szentháromság, / Legfőbb szentség és jóság, / Egy idvezítő Istenünk, / Téged örökké dicsérünk.
Himnusz közönség is énekel Cseri Kálmán - Áldás Kivonulás
10:13
