szerző: PjotrBudapesti Tavaszi Fesztivál – Haydn: Philemon és Baucis - magyarországi bemutató 2009. Március 21., 19:00. Vasúttörténeti Park- Budapest
Haydn: Philemon és Baucis - magyarországi bemutató Egyfelvonásos opera német nyelven, magyar feliratozással
A karmesterként is aktív görög zeneszerzőnő, Konstantia Gourzi 2003-ban a berlini Staatsoper felkérésére egészítette ki Haydn töredékesen fennmaradt operáját, a Philemon és Baucist. Az eredetileg 1773-ban bemutatott, marionettszínház számára készült mű az egymás nélkül élni képtelen öreg párok archetipikus történetét dolgozza fel. A Berlinben hatalmas sikerrel bemutatott produkció a szerző irányításával lesz hallható a Vasúttörténeti Parkban, a színpadi történésekért pedig a bemutatásra aligha szoruló Kovalik Balázs lesz a felelős.
Közreműködik: Boncsér Gergely, Csavlek Etelka, Érsek Dóra, Gál Gabi, Gulyás Dénes, Hábetler András, Hegedűs D. Géza, Jenny Gábor, Kálmán Péter, Kerekes Viktória, Kiss Tivadar, Kovács Annamária, Orosz Ákos ének, Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Konstantia Gourzi Rendező: Kovalik Balázs
A vonat 18 órakor indul a Nyugati pályaudvarról. Jegyár: 8500 Ft, mely tartalmazza a retúr vonatjegy árát is.
MÁSNAP DÉLELŐTT a Gyerekszemmel c. programsorozatban Kovalik Balázs gyerekeknek mesél az operáról
Március 22. Vasúttörténeti Park, 11.00
Joseph Haydn: Philemon és Baucis
A karmesterként is aktív görög zeneszerzőnő, Konstantia Gourzi 2003-ban a berlini Staatsoper felkérésére egészítette ki Haydn töredékesen fennmaradt operáját, a Philemon és Baucist. Az eredetileg 1773-ban bemutatott, marionettszínház számára készült mű az egymás nélkül élni képtelen öreg párok archetipikus történetét dolgozza fel. A zeneszerző-karmester a berlini előadás alkalmával fogalmazta meg gondolatait. Ebből idézünk:
1992 márciusában fedeztem fel Haydnt. A 43., Esz-dúr szimfónia előadására készülve a mű már a kezdet kezdetén különleges, személyes hatást gyakorolt rám. A darab tanulmányozása során rendkívüli, euforikus hangélmény részese lehettem.
Joseph Haydn ismeretlen művei után kutatva bukkantam rá néhány töredékben maradt Haydn-operára, amelyek zenéje vagy szövegkönyve részlegesen megsemmisült. Görög származásom miatt különösen megfogott a görög mitológiába, az istenek világába helyezett Philemon és Baucis aktualitása. Az eredetileg a marionettszínház számára komponált művet az operaszínpadra állítva igyekeztem kibontani a darabban rejlő aktuális mondanivalót. Míg az előjátékbeli Az istenek tanácsa jelenetben a kortárs politikusok műhelye körvonalazódott a számomra, Philemon és Baucis, az elválaszthatatlan idős pár történetében a hit és a szeretet örökérvényű példázatára leltem. A mű az Isten ember hit és várakozás kérdéskörre, és a hitre, mint alapvető emberi tulajdonságra fókuszál.
Peter Mussbach két esztendővel ezelőtt ötleteket kért tőlem a Hanns Eisler Főiskola és az Operaház együttműködésére vonatkozóan. Egy csapásra kiderült az ég az Olümposz felett, és a Philemon ésBaucis színpadra állításának terve rövidesen konkretizálódott. A fő kérdés az volt, hogyan tolmácsoljuk a művet a mai közönség számára. Haydn töredékben maradt műve tisztelettel és félelemmel vegyes örömöt ébresztett bennem. Miközben messzemenően tiszteltem a hagyományt, nem annak szó szerinti imitálását, hanem a kortárs hangzásnak megfelelő leképezését tűztem ki célul. A mű gondolat- és érzelemvilágába belehelyezkedve, érzelmeimre és képzeletemre hagyatkozva alkottam meg a kiegészítéseket.
Az eredeti partitúrában a vonósok mellett két oboa, két kürt és üstdob szerepelt. Az összes feldolgozás áttekintése után az eredeti hangszerelés mellett maradtam. Az új részek esetében viszont további, szükségesnek hallott hangszereket (fuvola, szaxofon, trombita, harsona, dob, cintányér, hárfa, zongora) is felvonultattam. A zongora nem a csembalót helyettesíti, nem is a recitativo akkord-kíséretére szolgál, hanem a zene szabadságát hangsúlyozó, improvizatív jellegű meglepetéselem.
Historizálás helyett arra törekedtem, hogy a régi elemeket a legkülönbözőbb modern elemek speciális elegyén keresztül tegyem megközelíthetővé. Nem elégséges, ha az opera, mint énekes színészek által előadott, nyelvileg világos zenei textus és színdarab, csupán a hangokat adja vissza tökéletesen nyelvileg is világosnak kell lennie, akár bábok, akár eleven emberek jelenítik meg.
Munkám során a különböző érzéki benyomásokat és a látszólag idegen szituációkat az általam érzékelt, magától értető módon akartam megjeleníteni. Kíváncsiságomat mindvégig ébren tartva, a régi minőségeket a jelennek megfelelő, új tereket nyitva, új formában kívántam re-vitalizálni.
Az istenek tanácsa zenéje a nyitány kivételével teljes egészében megsemmisült. Az elveszett részek újrakomponálása során az eredeti szövegkönyvre támaszkodtam. Valamennyi isten saját külön jelenetben nyilatkozik meg. Ezért valamennyi isten számára rá jellemző dallamvilágú és hangszerelésű saját, karakteres zenét komponáltam. Az egyes jeleneteket élénk disputa és izgatott dialógusok követik.
Már régóta behatóan foglalkozom a tér jelenségével, ám most az Operaház raktárépülete az egész értelmezésének új dimenzióit nyitotta meg számomra. A teret hangokkal világítottam meg. Az opera második Philemon és Baucis történetét feldolgozó részére olyan kis volumenű, második zenei szintet komponáltam, amely nem sérti annak intimitását.