hosting: Hunet
r36
  cikkekfotók        
beszámoló   2009. március 15. vasárnap   13:28
nincsen hozzászólás

szerző: KK
Hellhounds Fest: Tiamat, The 69 Eyes, Ava Inferi
Petőfi Csarnok Február 17.

  A Hellhounds fest névre keresztelt utazó cirkusz fellépőgárdája az utolsó pillanatig variálódott, a budapesti porondra végül három zenekar jutott el: az Ava Inferi, a The 69 Eyes és a Tiamat zenélt február 17-én a Pecsában.
  
  A kezdés időpontja az egyre fogyatkozó zenekarok számával arányosan tolódott későbbre, de még ez az átszervezés is kevés volt az Ava Inferi műsorának lekéséséhez. Szemtelen dolog így kezdeni a megemlékezést, de az ő produkciójuk az, aminek semmi más nem áll olyan jól, mint a feledés. Alapvető információ a zenekarral kapcsolatban - és talán az egyetlen lényeges is -, hogy a Mayhem-ben még Blasphemerként tevékenykedő Rune Eriksen tehető felelőssé mindezért. Az északi klímától való távolodás kicsit megviselhette szervezetét, hiszen teljes odafordulást vállalt új bandája felé, sőt ez volt az ok, amiért kiszállt Csiharéktól. Mindenesetre megismertük kreatív írói képességeit, és találkozhattunk egy teljesen jellegtelen, gótikus, doom metal bandával. Ami, tegyük hozzá, legalább egy dologban nem nyúlt teljesen mellé, a női énekes ellenére nem süllyedtek Nightwish-i mélységekbe. Talán inkább a másik alapvető, énekesnős metálzenekar a példakép, és emiatt Anneke van Giersbergen (The Gathering) énekstílusát próbálta hozni sikertelenül - az énekelni kevéssé, de tekeregni kiválóan tudó Carmen Simoes. Az áriázós giccsmetál helyett egy hosszú, vontatott, minden egyediséget nélkülöző élményt kínáltak, ami tökéletes altatózenének bizonyult a kinti mínuszok utáni ernyedés mellé.
  
  Aztán a kábulatból magunkhoz térve, máris nagy dózisban kaptuk a finn gothnroll-t. Mivel a helsinki vámpírok már nem szívták annyira a vérünket, mint portugál barátaik, kapásból roppant szimpatikussá váltak. A bandának jót tett a négy fal is, hiába tapasztalt fesztivál banda, azért mégiscsak jobban mutattak egy füstös klubban, mint mondjuk legutóbb Tokajban. Náluk pedig nagyon is fontos, hogy hogyan mutatnak, glam gyökerű brigádról lévén szó. Ebben a bandában a kúlság alapkövetelmény, mindenki skatulyából előrántott rocksztár, kisujjában ennek minden csínjával, legalábbis ezt sugallják, tehát pont azt, amit akarnak. Ez persze nem gond, sőt. Főleg nem az erre fogékony, érzékeny lelkű női rajongóknak, akik persze ezúttal sem okoztak csalódást és hiába a jeges február odakinn és a szárazjeges gótika idebenn, sikításaikkal a pálinkagőzös disznótorok idilli hangulatát idézték. (A néhány fiún látott The 69 Eyes póló még most is összezavar, de a pálinkagőz azért náluk is stimmel.) A Jussi 69 fantázianévre hallgató dobos amellett, hogy egy kupac dobverőt szétdobált még egy szoft-sztirptízzel is megajándékozta a közönséget, tehát maximálisan hálásak lehetünk. Jyrki 69-re sem lehet panaszkodni, kifejezetten közlékeny hangulatban volt az este folyamán, és amellett, hogy riszált, még kedves is volt. A The Cult-on szocializálódott zenekarral nincs gond tehát, megbízhatóan hozzák a bugyihúzogató gótrockot, és ha nem foglalkozunk vele, hogy ezt sokkal előbb, sokkal jobban már sok más zenekar megcsinálta, akkor kifejezetten jót szórakozhatunk az olyan dalokra, mint például (az elhangzott): Stolen Season, Betty Blue, Perfect Skin, Devils, Never Say Die, Feel Berlin, Brando Lee, Gothic Girl bármelyikére nekünk nem ment.
  
  Az elnyúló ráhangolódás után végre elértünk az este lényegi részéhez. Nagyon kevés olyan zenekar van manapság, ami több mint egy (pláne két) évtizede létezik és még mindig nem okozott igazi csalódást. A Tiamat ilyen. Hosszasan lehetne ódákat zengeni a Wildhoney vagy A Deeper Kind of Slumber zsenialitásáról, meg persze Johan Edlund félemetes szuggesztivitásáról, de ezt most (még) mellőzzük és cserébe elmondjuk, hogy svéd barátaink 2008-ban kiadtak egy Amanethes című albumot, ami nemcsak az előbb említett két lemez mellett törpül el, de ez az oka a fent leírt csalódás szót megelőzőigazi jelzőnek is.
  A színpadképet nem szokásuk túlbonyolítani, ezúttal egy szolid, másfél méteres, izzókból készült fordított keresztet választottak dekorációként. A koncert leginkább a két utolsó lemezre építkezett, ami nem meglepő egy lemezbemutató turnén (most azért tehettek volna kivételt). A szokásos Tiamattal kapcsolatos közhelyek és (a szokásos) mélyebb filozófiai elemzés nélkül azért el lehet mondani, hogy egy érett, összeszokott társaságról van szó (a váltakozó turnézenészek ellenére) és ez piszkosul meg is látszik az előadáson: náluk a profiság a higgadtságban nyilvánul meg, a mostani estét (is) ez jellemezte leginkább. Amellett, hogy Edlund a tekintetével (és jellegzetes gesztikulációjával) képes úgy rabul ejteni az embert, hogy az még az új számok alatt is ellenáll a természet hívó szavának, még ott van ez a különös nyugalom a zenekarban, amitől aztán végképp félelmetessé válnak. Persze, a higgadtságot foghatjuk arra is, hogy az amúgy nyilván nem grindcore-járól híres banda az átlagos középtempós számai közül is a kevésbé slágeres, lassabb darabokat választotta. Ezért, ha valamibe muszáj lenne belekötni, az a setlist lehetne, na de nem muszáj és ráadásul visszaemlékezve nem is nagyon lehetne, még a jobb számokból sem, jobb listát összeállítani. Azt viszont tényleg kötelező megemlíteni, hogy a frissen csatlakozott Johan Niemann (például Therion) milyen elképesztő hangon énekelte a női vokálokat egyes számokban (Divided) és arról is érdemes szót ejteni, hogy mit bohóckodott össze Anders Iwers meg Johan Edlund azalatt a párperces funky betét alatt, ami mindekit váratlanul ért és ami leginkább a Another One Bites To Dust (Queen) volt. Amiket játszottak: Will They Come, Raining Dead Angels, Cain,Until The Hellhound Sleep Again, Wings Of Heaven, Brighter Than the Sun, Vote for Love, Cold Seed, Do You Dream of Me?, Divided, For Her Pleasure, Sleeping Beauty, Gaia. Nem volt földöntúli élmény, de mint minden Tiamat koncertnek, ennek is megvolt a varázsa, jellegzetes atmoszférája, és ez az többek közt, ami magasan kiemeli őket a szürke ( vagy fekete) tömegből.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Tiamat

The 69 Eyes

 programajánló: 
2024. április 4.
Leaves’ Eyes´, Northtale, Catalyst Crime Budapesten
2024. április 7.
Mr BIG: áprilisban érkezik a búcsúturné Budapestre
2024. április 12.
Crypta: brazil death metal a Barba Negra-ban
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Fesztiválhangulat a Dürer kertben- Halflives és az Inferno Turné
Amaranthe, DragonForce, Infected Rain
Meshuggah, Avatar, The Halo Effect
Két zenekar, egy este a Dead Poet Society és a Ready the Prince lángoló show-ja az Akvárium színpadán
Battle Beast, Saint Deamon, Induction
Black Foxxes szárnyalása, azaz egyedülálló élmény a Dürer Kertben
Hobo- Vadászat 40
A Nothing But Thieves ismét lenyűgözte a budapesti közönséget
Abbath, Toxic Holocaust, Hellripper
Slaughter To Prevail
 kiemelt 
Mr BIG: áprilisban érkezik a búcsúturné Budapestre
  
Budapest is szerepel a Mr BIG búcsúturnéjának tavaszi állomásai között: április 7-én a Barba Negrában lép fel Eric Martin, Paul Gilbert, Billy Sheehan és Nick D’Virgilio

Sting újra Budapesten
Crypta: brazil death metal a Barba Negra-ban
Republic 35
Búcsúkoncertet ad Budapesten a Buena Vista Social Club sztárja
 friss hozzászólások 

Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Új Falcongate LP: Blood Red Roses (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 a titánok haragja    gathering    the dark knight rises    kelet underground tehetségkutató    youth violence    nightland    ihm    easy a    karabély    nirvana    long distance calling    gro fraas    drone    hollow haze    pop ivan    chris evans    catherine hardwicke    muzsikás    mastodon    the exploited    pain    pókember    cowboys & aliens    markus schrodt    hobo És bill  

r45
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!