beszámoló [koncert]  2009. március 6. péntek   10:27

nincsen hozzászólás

  Itt a farsangi szezon és hát hova is mehet ilyenkor az ember, ha nem egy jó kis koncertre, fesztiválra vagy éppen a Gothica Farsangra, mely február 21.-én a Dieselben került megrendezésre olyan bandák részvételével, mint a Deathstars, a Sonic Syndicate, valamint hazai részről a Nevergreen vagy éppen a Gyöngyvér.
  
  Elég matiné szagú volt a dolog abból a szempontból, hogy nagyon korán kezdődtek a koncertek, ami valószínűleg a Deathstars és a Sonic Syndicate másnapi, németországi fellépése és az ebből adódó utazás miatt volt szükséges.
  Így a Gyöngyvér kellős közepén estünk be a klubba és csak azt tudtam konstatálni, amit már korábban is, vagyis hogy a közönség imádja őket. A nemrég megjelent Világok Világa lemez dalai szűrődtek ki a nagyteremből, de bevallom, én aznap nem rájuk, hanem csakis a két svéd bandára voltam igazán kíváncsi.
  
  Volt már szerencsém a Sonic Syndicate-hez, még a tavalyelőtti A38-as Soilwork, DT, Caliban bulin. Persze már akkor sem számítottak zsákbamacskának, hiszen ők azok, akiket a Nuclear Blast nagy dirrel-dúrral harangozott be Európa szerte, teszem hozzá nem érdemtelenül. Most a Deathstars útitársaként harmadik, Love and Other Disasters cimű lemezüket túráztatják és ezen volt a hangsúly itt a Dieselben is!
  Kicsit kásás volt a megszólalás, ahogy a fiatal svédek belevágtak a fémbe, de idővel kezdett tisztulni a dolog. Karin Axelsson önmagához képest elég jól nézett ki, bár én nem igazán osztom azt a sokak által vallott nézetet, hogy a férfiak álma lenne. A Sjunnesson tesók nagyon elemükben voltak: Roger, Robin és Richard is veszettül ugrabugrált, míg a másik énekes, Roland Johansson kicsit fáradtabbnak tűnt a többieknél. Persze ettől még a banda és a közönség is láthatóan élvezte az egy órás szettet, ami egy picit azért is volt furcsa, mert a Sonic Syndicate nem igazán passzol egy goth/dark rendezvény profiljába. De hát ebből is látszik, hogy leomlanak a határok, és senki nem feszeng, ha kicsit modernebb, zúzósabb elemek tarkítják az ilyen estéket. Szóval vígan megfért egymás mellett a gótikus tüllszoknya és a Famous felső.
  Visszatérve Sonicék műsorára, a legújabb slágerek (Power Shift, Jack Of Diamonds, Red Eyed Friend) mellett a két korábbi lemezről is toltak dalokat bőven (Jailbreak, Denied, Flashback). Meglepetésnek pedig ott volt a fél akusztikus Contradiction is! Volt ráadás is, úgyhogy a harmadik hazai Sonic Syndicate buli is elég hangosan ért véget.
  
  A Deathstars-nak sok kiéhezett groupie-val is meg kellett ´küzdenie´, melyek közül néhánynak sikerült olyannyira felidegesíteni az amúgy sem túl jó passzban lévő Whiplasher-t, hogy azt néhány üveg pia bánta, na meg az öltöző falai.
  Kezdésnek a ´Night Electric Night´ címadójára meneteltek fel a színpadra a srácok, majd kezdetét vette a végeláthatatlan, védjegyszerű pózolás. Ebből a még mindig kölyök Cat Casino vette ki leginkább részét, aki mikor éppen nem az egóját fényesíttette az első sorban álló csajokkal, akkor a technikus társaságában töketlenkedett az erősítőknél. Ahogy már említettem Whiplasher Bernadotte valószínűleg szintén a fáradtságtól nem volt a toppon, bár az is biztos, hogy nem színjózanon dalolászott nekünk aznap. A külsőségek által keltett rossz érzéseket leszámítva viszont a Deathstars egy nagyon jó koncertbanda, akik szinte maximális pontossággal tudják hozni azt, amit albumon is nyújtanak. Lemezbemutató révén főleg a most februárban megjelent új album volt terítéken (Night Electric Night, Mark of the Gun, Chertograd, Blood Stains Blondes) de a korábbról már jól ismert Semi-Automatic, Cyanide, Blitzkrieg, Last Ammunition, Motherzone, a ráadásban pedig a Synthetic Generation és a Death Dies Hard is jó választásnak bizonyult, hisz a közönség nagy része kívülről fújta ezeket a dalokat.
  Kevesebb, mint három év alatt ez volt a negyedik Deathstars koncert Magyarországon és szinte borítékolható, hogy újra és újra jönni fognak a svédek. Tegyenek is így, csak legyen kevesebb a herezacskóig lehúzott gatya és a popsztár hozzáállás, mert akkor biztos, hogy mindenki maradéktalanul elégedett lesz velük.
  
  Szinte senki nem mozdult a Dieselből a headliner fellépők után sem, sokan kíváncsiak voltak a Nevergreen lemez előzetesére. Én nem igazán tartoztam ezek közé, mert az én szótáramban a Nevergreen már régen nem azt jelenti, mint egykoron. Az est további részében pedig már csak háttérzeneként szolgáltak a magyar dark, goth dalok a sörözéshez. Talán ebben az esetben érvényes a kevesebb néha több mondás, kicsit túlzónak éreztem a hazai zenekarok számát, még ha ezzel sokan nem is értenének velem egyet.
  Viszont a Deathstars és a Sonic Syndicate ismét meggyőző volt, és ahogy mondtam, kétségünk ne legyen affelől, hogy hamarosan mindkét banda újra magyar földön fog metalkodni.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: