szerző: Pjotr„Hommage á Kodály“ - a Borbély Műhely új lemeze
Február 14-én jelent meg a Borbély Műhely új albuma a BMC gondozásában.
A különleges programot, mely Kodály kamaraműveket, valamint ezekre rímelő, népzenei, jazz és kortárs zenei inspirációjú Borbély kompozíciókat és improvizációkat tartalmaz, számos helyen, köztük Párizsban és Rómában is nagy sikerrel mutatta be a zenekar Kántor Balázs csellóművész közreműködésével.
A Borbély Műhely az ezredforduló táján alakult a nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonosan mozgó Borbély Mihály vezetésével, hasonló szellemű és gondolkodású muzsikusok csatlakozásával. Improvizatív zenéjüket a jazz különböző irányzatainak, valamint a Kárpát-medence és a Balkán népzenei örökségének ötvözése jellemzi, érdekes dallamfordulatokkal, olykor finoman áttetsző, máskor erőteljes ritmusokkal, illetve kortárs zenei elemekkel. Hazai és európai koncertjeik mellett kétszer is nagy sikerrel szerepeltek Mexikóban.
2004-ben eMeRTon díjat kaptak Az év jazz együttese-ként. Első lemezük 2005-ben jelent meg a BMC Records gondozásában „Meselia Hill” címen, s az album a rangos hazai szaklap, a Gramofon kritikusi szavazásán elnyerte Az év magyar jazzlemeze díjat.
További lemezbemutató koncertek: Febr. 27. Nagykanizsa Márc. 7. Budapest Jazz Club MEZZO TV-felvétel Márc.17. Vác Ápr. 1. Pécs Ápr. 7. Szentendre A zenekar április 14. 25. közötti, cseh, szlovák és német városokat érintő turnéján is az új album zenei anyaga lesz fókuszban.
Borbély Mihály klarinét, tárogató, szopránszaxofon, tilinkó Szabó Dániel zongora Horváth Balázs nagybőgő Baló István dob vendég: Kántor Balázs cselló
A lemezt mintegy nyitányként triórögtönzés vezeti be, mely a majdan megszólaló témákat vetíti elő. Ezt követi az egyetlen olyan szerzemény, melynek inspirációs forrása nem szerepel az albumon, ám a zenei asszociációkat a cím (Marosszék) egyértelmű utalása mellett megkönnyíti az is, hogy a Kodály által feldolgozott eredeti népi dallamok viszonylag közismertek. Az Este a tábortűznél volt az egyik első népzenei élményem, mely gyermekkorom zenei tanulmányai során repített abba a világba, ahová aztán mindig is otthonként vágytam vissza. Ezzel a kis klarinétdarabbal veszi kezdetét az a pársorozat, amelyben egy-egy Kodály kamaraművet arra rímelő darabom követ, kevés konkrét idézettel, sokkal inkább áttételes zenei utalásokkal és improvizációkkal. Ezeknek ihletője Kodály egy gondolata, melyet oly fontosnak tartott, hogy két helyen, a Gyermekkarok (1929) előszavában, illetve a Zene az óvodában (1941) című írásában is leszögezett: ... rögtönözne minden épkézláb gyermek, ha hagynák.
Ismerve kiváló muzsikustársaimat jutottam arra az elhatározásra, hogy olyan lemezt készítünk, amelyen Kodály kamaraműveit, az én kompozícióimat, az ezekből, illetve ezek népzenei gyökereiből táplálkozó rögtönzéseket ugyanazon muzsikusok adják elő. Külön öröm, hogy Kántor Balázs személyében olyan előadó társult hozzánk, aki nemcsak Kodály kedvenc hangszerének, de az improvizációnak is avatott mestere.
A program összeállítása, első sikeres hazai és külföldi előadásai közben érlelődött meg a gondolat, hogy a zenei anyagot lemezen is örökítsük meg. Tudtam, hogy elképzelésemnek a leginkább a nép- és klasszikus zenei albumoknál megszokott felvételi eljárás felel meg: egy térben, egymáshoz közel, muzsikustársaink minden rezdülésére nyitottan játszhassunk, vagyis olyan inspiráló zenei térben, melyet nem határolnak a stúdiók elszeparált feljátszóhelyiségei, paravánok, fülhallgatók. A keverésnél tapasztalt (és előre megjósolt) nehézségek, az ezek nyomán átélt álmatlan éjszakák után is úgy érzem, helyes döntés volt.