interjú [hazai hangok]  2008. december 23. kedd   16:35

nincsen hozzászólás

  Miért voltak kisebb, nagyobb eltűnések a zenekar tekintetében? Értem ezalatt azt, hogy néha-néha felbukkan a nevetek itt-ott, de nem sikerült eddig még hosszabb távon az élmezőnyben maradni.
  
  Nos, ez eléggé összetett dolog. Leginkább a tagcserékkel voltak problémák. Többször is sor került rá az együttes történetében, és egy-egy tagcsere sajnos mindig azzal jár, hogy az új embernek meg kell tanulni a nótákat, össze kell szoknia a zenekarral. Most télen is lesz egy rövidke eltűnésünk, de ennek konkrét célja van, amire később visszatérek
  
  
  Miért láttátok 2001-ben fontosnak a zenekar összekovácsolását? Minek hatására kezdetek el zenélni? Miben változott meg az akkori zenekar a mostani felálláshoz képest?
  
  2001-ben még csak az ötlet volt meg, akkor kezdtünk el dolgozni a projecten. Igazán 2004-ben állt össze az egész, amikor már megvoltak az emberek hozzá és konkrét zenékkel is rendelkeztünk, amiket el lehetett kezdeni megtanulni, gyakorolni. A zenekar jelenleg gyökeresen eltér a régi énjétől, egyedül a zenei irányvonal maradt. Mindenki fejlődött az évek alatt, ennek köszönhető a változás.
  
  
  Milyen zenei stílust képviseltek? Milyen zenekarok vannak/voltak rátok nagy hatással?
  
  A stílusunkat mi fantasy-metálnak nevezzük, a hivatalos köztudatban azonban power-metálként vagyunk nyilvántartva. Az együttes irányvonalának kiválasztását leginkább a Rhapsody (ma már Rhapsody of Fire a nevük) és az északi zenekarok dallamos zenéje határozta meg.
  
  
  Mutasd be légy szíves a zenekart! Hogy találtatok egymásra?
  
  A jelenlegi felállás 2004 óta létezik, tulajdonképpen majdnem a fizikai kezdetektől. Ági úgy fél évvel később került be a csapatba, az indulásnál még csak Attila, Dávid és én voltunk. Dávid az osztálytársam volt és kíváncsiságból jött a zenekarba, Ágit pedig a pomázi zeneiskolából ismertem már régóta, őt így sikerült beszervezni. 2005-re kialakult az akkori végleges felállás pár dobos után. Akkor került be a zenekarba Petya, akit szintén a zeneiskolából ismertem kisgyermekkorom óta. Ő 2007 közepéig volt közöttünk, aztán távozott a zenekarból. A helyére vettük magunk közé Gábort, aki egy évig zenélt velünk, aztán idén nyáron ő is távozott. Jelenleg dobost keresünk, részben ezért lesz majd a téli kis szünetünk is. Persze nem szó szerint leállunk, mi dolgozunk, csak koncertek nem lesznek tavaszig.
  Alapvetően jó kedélyű társaság vagyunk és igyekszünk ezt a közönségnek is mutatni. Sokkal nyitottabbak az emberek és jobban élvezik a koncertet, ha közvetlenek vagyunk velük, ha kicsit őrültködünk. Természetesen mivel ilyen a természetünk, ez nem esik a nehezünkre
  
  Tudom, hogy a zenekarban mindenkinek van egy különleges, nem mindennapi neve, ezeket ki találta ki? Mi ezeknek a célja? Miért volt erre szükség?
  
  Na igen, a becenevek, vagy nevezhetjük ezeket művészneveknek is. Igazat megvallva ezek azért jók, mert könnyebb így megjegyezni a tagokat. Noha koncerten mindig a polgári nevünket mondom be, ennek ellenére az emberek mégis ezeken a beceneveken szólítanak minket.
  
  Az én becenevem jóval a zenekar előttről való. A Thunder szó mennydörgést jelent, és a hangom miatt kaptam. Attila a Reapert magának választotta, mint ahogy Dávid is az Astral becenevet. Az együttes indulásánál Áginak is ki lett találva egy becenév, de aztán végül abban maradtunk, hogy ő maradjon csak Ági.
  
  Mik a tervetek a zenéléssel? Mennyire vevő a közönség az ilyesfajta zenére? Milyen kritikákat szoktatok kapni?
  
  Terveink természetesen vannak. A lehető legkomolyabban csináljuk a Legacy-t. Megpróbálunk elérni mindent, amit csak képesek vagyunk. A közönség meglepően jól reagált annak idején a zenénkre, pedig a kezdetekkor még meglehetősen kezdetlegesek voltak a számaink. Két hatalmas szerencsénk van: az egyik, hogy ebben az országban kevesen űzik ezt a zenei műfajt, a másik, hogy az embereknek viszont ez tetszik, és pontosan ezért keresik is.
  Kritikákat tekintve megoszlanak a vélemények, de természetesen ez minden zenekar életében így van. Mindenki kap hideget és meleget, jót és rosszat. Maradjunk annyiban, hogy régen se panaszkodhattunk, de a jelenlegi zenénkkel már egyre inkább meggyőzzük az embereket.
  
  Mennyire szoktak titeket vidékre hívni zenélni? Vagy eddig csak Budapest és környékén játszottatok?
  
  Nem csak Budapest és környéke a célterület. Bár persze ki mit hív ennek. Játszottunk már távolabb is, pl. Mátrafüreden, Esztergomban de egyenlőre még több a budapesti és környékbeli koncert, mint a vidéki. Hívni többször hívtak már, de sajnos a tagcserék miatt jó pár vidéki koncertet kellett visszamondanunk annak idején. Természetesen ha hívnak minket, akkor tulajdonképpen bárhová elmegyünk, ahol szívesen fogadnak minket és a zenénket!
  
  Jelent már meg valamiféle hangzó anyagotok? Ha igen, akkor milyen volt a fogadtatása? Mit lehet erről tudni?
  
  Egy kislemezt már csináltunk, ezt mondjuk mi adogattuk az embereknek. A hangzás eléggé kritizálható volt, mint a minőség is, hiszen otthoni körülmények között lett fölvéve, és még erősen szárnypróbálgatás-jellegű volt az egész, mégis jó 150 korongot osztottunk szét, és meglepően pozitívan fogadták. Most készülünk egy komolyabb minőségű kislemezzel. Előre láthatólag még ez is szerzői kiadásban lesz publikálva, hacsak nem találunk egy kiadót hozzá. Két-három szám letölthető lesz a honlapunkról is. Ez a másik ok, ami miatt télen kis szünetet tartunk. Felvesszük a dalokat, és tavasszal csinálunk egy kisebb turnét az új hanganyag bemutatására és népszerűsítésére.
  
  Melyik az a zenekar, akikkel szívesen mennétek el turnéra?
  
  Magyarok közül én leginkább a Tűzmadár zenekart mondanám, velük vagyunk annyira jóban, hogy szívesen tartanánk velük. Külföldiek közül a fent leírtakból már kitalálható, hogy a Rhapsody-t vennénk a legszívesebben vagy valamelyik északi hasonló jellegű zenekart, de természetesen azért tudjuk, hogy ez csak álom számunkra.
  
  Eddigi legjobb koncertetek, amire a legszívesebben emlékeztek vissza?
  
  Eddigi legjobb koncertünk? Három volt, mind a három felejthetetlen a maga nemében. Az egyik 2007. májusában volt Pomázon, ahol a közönség olyan élménnyel gazdagított minket, ami utána lendületet adott és elszántságot a csapatnak. Igazán felemelő érzés, amikor lenézel a színpadról, és a zenekar pólójában vannak az emberek és éneklik a dalokat a bandával. A másik idén májusban volt Budapesten egy kisfesztivál keretein belül, ahol utolsóként játszottunk, de mégis meglepően sokan maradtak ránk, és mindenkinek tetszett a műsor, aki ott volt. A harmadik július elején volt szintén Budapesten. Egy héttel a koncert előtt tudtuk meg, hogy játszanunk kell, úgy ugrottunk be egy barát-zenekar helyett. Szerdai koncert volt, nem igazán számítottunk nagy közönségre. Ennek ellenére hatalmas meglepetés volt számunkra, amikor meglehetősen zsúfolt lett a nézőtér, mire beszereltünk a színpadon. Énekeltek, tapsoltak, ordítottak, rázták a fejüket, mindent vettek, amit mondtunk. Tökéletes közönség volt, és mi talán először érezhettük úgy magunkat, mint ahogy a nagy zenekarok élik meg a koncerteket, és ezért a végtelenségig hálásak vagyunk az akkor ott lévő embereknek.
  
  Hol láthat titeket legközelebb a nagyérdemű közönség?
  
  Sajnos már csak tavasszal állunk színpadra a kisturné keretein belül. Az első helyszín még kérdéses, így nem tudok konkrétumot mondani. A honlapunkra biztosan kikerül majd, mikor már biztos lesz.
  
  Köszönöm az interjút a többiek nevében is!

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: