hosting: Hunet
r34
  cikkekfotók        
beszámoló [fesztivál]  2002. június 4. kedd   12:40
nincsen hozzászólás

szerző: mogyoro
LGT Fesztivál
2002 június 1, Hajógyári sziget

   Elérkezett a nagy nap, kimegyünk a szigetre. Elgondolkodtató, mennyire megváltozott a köznyelv. Az első mondat nemrég még a Margit-szigetet volt hivatott jelölni, ma már ezt az Óbudai Hajógyári-sziget eleistandolta magának.
  
   De ez nem a magyar nyelvbarátok lapja, inkább a fesztiválról ejtsünk néhány szót. 2002 június elsején Locomotiv GT koncert került megrendezésre. Illetve egy egész napos LGT fesztivál. Volt LGT-danász verseny amatőr zenekarok részére. Nem győzöm magam eléggé szégyellni, de csak a végére értem ki. Az egész napos programot színesítette még Roland hangszerbemutató - s kipróbálási lehetőség, cirkusz, Amstel sörsátor és tömeg. Tömeg, ami lassan gyűlt, s a négy órakor pár tízezres mennyiség este hétig megtöbbszöröződött - de ne rohanjunk ennyire előre.
   A nagyszínpad műsora ötkor elkezdődött - tartva magát az előre kiadott programhoz. De nem zenével, hanem Boros-Bochkor konferálással és „Ringasd el magad” éneklési versennyel. Nem tudom, melyik versenyzőnek volt hamisabb hangja, de a közönségnek tetszett, s az sem elhanyagolható, ha valaki ki mer állni teljes önkritika nélkül húszezer ember elé - egy Bumerángos bögréért. Hangulatfokozásnak megtette, s a BB közjátékoknak köszönhetően nem volt az este folyamán színpadi üresjárat.
  Az első műsorszám a Képzelt riport két évvel ezelőtt megjelent koncertváltozata, ami ilyen verzióban most került először színpadi feldolgozásra. Aki nem ismerné, annak az előadók közül pár név: Király Linda, Roy, Lovasi András, Kaszás Attila (...). Lemezen hallgatva az eredeti hangokat keresi az ember, s nem biztos, hogy bejön ez a feldolgozás. A koncerten, ezzel szemben át lehet venni a hangulatot, élvezetes az eloadás. S a látvány is segít elfelejteni, hogy a megkopott 70-es évek béli lemezről milyen hangok jönnek elő.
  
   A negyvenöt perces előadás után megint BB, most Presser hangutánzó versennyel. Itt - teljesen meglepő módon - a közönségnek annyira nem jött be az első versenyző hamis hangja, hogy kifütyülték. A harmadik játékosnak ellenben sikerült megénekeltetni a közönséget is. De senki nem panaszkodhatott - a vájt fülű nézőket leszámítva -, hiszen, aki a színpadra lépett, kapott egy köcsögöt.
   A második nagyszínpadi műsorszám a Mindenki LGT táncképek. Itt LGT számokra írt balettelőadás részletéről volt szó. Látványos előadás volt, amit az elöl lévők élvezhettek is, de a színpadtól messzebb került nézők nem sokat láthattak a színpompás ruhákat, artistákat, táncosokat felvonultató produkcióból. Ezek után megint BB kettőse jött ki a színpadra - közben rájöttem, hogy rádiójuk volt az egyik szponzor, s ilyetén okból kifolyólag szórakoztathatták a közönséget. A következő bögredíjazású verseny előtt kiosztották az LGT-danász verseny helyezést elérő versenyzoinek a díjakat. Be kell vallanom, hogy rosszul jegyzeteltem, mert nem tudom, kik győztek, de nem készültem fel jegyzetelésre.

   A fesztivál eddigi részében a közönség nagy része - ahogy egy juniálishoz illik - a fűben, pokrócokon ült, s onnan nézte a színpadi emelvényen futó műsorokat, s csak a nagykoncertre álltak fel, de ott is volt akkora hely a nézők között, hogy ne fuldokoljon, ne érezze rosszul magát senki. A kisgyerekek meglepően nagy számmal képviseltették magukat a rendezvényen, ezzel elősegítve, hogy az átlagéletkor a huszonévesbe kerüljön. Ez nem baj. Egyrészt, nem lehet elég korán elkezdeni a koncertre járást, másrészt, ha kijönnek a negyven-, ötvenévesek egy bulira a mai fiatalokkal, az is jót tesz a hangulatnak, s megfigyelhető a korosztályok bulizási szokásai közti különbség - ami nem sok, bármennyire is ezt állítják szüleink. Kicsit előreugrok az időben. Pici megkérdezte a koncert közben, ki volt, illetve ki nem volt tabáni LGT koncerten. A nemleges válaszadók voltak többen.
  
   A kiírttól eltérően, nem hétkor, hanem negyed nyolckor jött ki a zenekar a pódiumra. Presser elmondta, hogy szóltak nekik, a bejáratnál még körülbelül tízezer ember vár bebocsátásra, s ne kezdjék még el a koncertet. Akik bent voltak már - érthető okból - nem igen örültek ennek a bejelentésnek, hiszen egész napos programról volt szó. De semmi vész, folytatta Pici a közönség lecsillapítása után, a koncertet igaz, hogy később kezdik, várva a későkre, de addig is játszanának valamit. S játszottak. Három órán keresztül. A gyors és lassú számokat felváltva adták elo, s az utóbbi két nagylemezről csak három-négy dal került fel a repertoárba. A hang nem volt se túl hangos, se túl halk. Igaz, néha elment egyik-másik hangszóróból a hang, de ez csak pillanatokig tartott. Színpadképnek meg nem láttam még soha ilyen szépet. Néha, mint egy nagyszínház színpada valamilyen monumentális előadáson, néha, mint a cirkusz porondja díszruhát öltve. Mint egy giccses ékszerdoboz.
  
   A színpad két oldalán elhelyezett kivetítők biztosították a hátul állóknak is a tökéletes élvezetet, akik így nem csak a teljes színpadot láthatták be, hanem a zenészek arcát nézhették, vagy Presser kezeit, amint üti a billentyűket, Solti arcát a cinek között, Somlót szakszizni, énekelni, Karácsonyt fehér ruhájában ugrálni, gitározni.
   Élvezetes három óra volt, három visszatapsolással. Lett volna még több is, de a zenekar nem jött már ki többet - feltételezem, nem akartak a fél tizenegy utáni csendháborítás vétségébe esni.
  
   Ezekután indult ki a tömeg. Ötvenezer ember egy kis hídon - nem kis teljesítmény. Főleg, hogy szűkítőt tettek be, nehogy egyszerre akarjon mindenki átjutni, s ennek a híd lássa kárát. S a tömeg némán tűrte, nem morgolódott.
   Így a végén veszem észre, hogy a securityről nem is írtam. De tény, hogy nem ütközött az ember mindig beléjük, s aki ott volt, az sem az erejét fitogtatta - mint más zenei fesztiválokon ez elő szokott fordulni (ha már a szigetről van szó) -, s meglepően udvariasak voltak.
  
   Mennyire meglepő, hogy a Sziget Fesztivál komoly reklámhadjárattal, napi 4-5 külföldi fellépővel tud annyi embert naponta kicsábítani a szigetre, amit egy régi zenekar egymaga megtett. Annak meg külön örülök, hogy nem a Népstadiont választották színhelynek, hanem a zöldövezetet. Így tényleg százszázalékos volt az élvezet.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2024. november 21.
Et Citera - Dömény Krisztián önálló estje
2024. november 22.
Swing à la Django & Kozma Orsi koncert
2024. november 23.
Hollywood Undead, Sleeping Theory
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Sepultura, Jinjer, Obituary, Jesus Piece
METZ a Turbinában: Egy korszak lezárása
Accept, Phil Campbell And The Bastard Sons
Starset- Az Immersion: The Final Chapter turnéval hódították meg a Barba Negrát
Dalriada 20 / Nevergreen 30
A Dream Theater és Mike Portnoy újra együtt – Egy legendás történet újraírva
Lindsey Stirling Budapesten
Bryan Adams az MVM Dome-ban
 kiemelt 
Dying Fetus, Chelsea Grin, Despised Icon
  
Tengerentúli extrém metal csomaggal kínál túlnyomás elleni szelepet a karácsonyi készülődés / őrület közepén Concerto Music

Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben
Descendents (US), Circle Jerks (US), Negative Approach (US)
Electric Callboy: 2025-ben már az MVM Dome-ba térnek vissza!
Wheel, Múr: izgalmas és feltörekvő zenekarokat hoz idén a progmetal Mikulás
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 satyricon    bryan adams    the melvins    30 y    eva mendes    the prodigy    halocene    bad religion    mono    core leoni    betraying the martyrs    prosectura    guardista    the moog    vince neil    negura bunget    guns n’ roses    from afar    secret chiefs 3     ryan gosling    ashes you leave    rompeprop    judie jay    kiske    legion of the damned  

r47
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!