Éljen a felfordulás! Guy Ritchie, a divatteremtő filmrendező, akinek az elmúlt években számtalan ifjú filmes próbálta és próbálja lemásolni a stílusát, aki újraformálta a brit gengszterfilmet, a rendetlenségben hisz. Azt mondja, ez a jó film titka. A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső valamint a Blöff rendezője néhány vargabetű után visszatért kedvenc műfajához: új filmje, a Spíler (RocknRolla, hazai bemutató: 2009. január) először a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon majd ezen a héten az angol mozikban aratott zajos sikert: a Spíler máris elfoglalta az első helyet a brit toplistán. És ismét több szálon futó, egymásba gabalyodó története van, amely csupa hazugság, átverés és váratlan fordulat. Nem tehetek róla, rászoktam az ilyen sztorikra nyilatkozta Guy Ritchie. Nekem az a jó, ha egyik történetszálról folyton a másikra ugrálhatok, ha alaposan megvezethetem a nézőt, és a forgatókönyv írása közben néha én sem értem, hogyan fogom megoldani az adott helyzetet. Ha mégis sikerül minden lehetetlen szituációra kitalálnom egy lehetséges megoldást, akkor már érdemes megcsinálni a filmet.