lemezajánló [demo] 2008. augusztus 20. szerda 11:52
nincsen hozzászólás
szerző: MorelloMpoint: Demo Szerzői kiadás
Nem volt ismeretlen előttem a Mélypont zenekar neve, amikor a postaládámban landolt a legújabb alkotásuk, hiszen tavaly megemlékeztem az Utolsó Remény címet viselő nagylemezükről, amely egész jó benyomást tett rám. De nini, ezúttal most kicsit másról van szó! Ezen a korongon ugyanis Mpoint felirat virít, és mindössze két, angol nyelvű dal szerepel rajta. A rejtélyt feloldandó, ez a demonak nevezhető kiadvány egyértelműen a külföldet veszi célba, ahol a csapat Mpoint néven kíván szerepelni.
Nekem azért volt emlékezetes a tavalyi lemezük, mert az alapnak számító hardcore/metalcore vonalat egész ügyesen sikerült ízesíteni további zenei kombinációkkal, a thrash, death metalos, numetal-os hatásokba egyaránt belekóstoltak. Ezáltal lehetett volna egy zagyva massza az egészből, de szerencsére sikerült jó arányban tálalni az összetevőket. Ez a kislemez (vagy ha úgy tetszik, demo) nem lett annyira sokszínű, de így is érezhető, hogy milyen közeget akarnak megragadni a zenéjükkel a srácok. A mostani két számot kicsit visszalépésnek érzem a nagylemezzel megismert sokszínűséghez, változatossághoz, technikázáshoz képest. Lehetséges, hogy mindez összefüggésben áll Harmat Szilárd ritmusgitáros távozásával, de ezt én nem tudhatom biztosan...
A „Halotti beszéd és könyörgés” soraival indul az első szám, a Deadness. Külföldi füllel ez a magyar nyelvű, vészjósló hangulatú suttogás akár még érdekességnek is felfogható, szóval jó ötlet volt. Aztán érkeznek a gyors futamok és Márk szövegköpködése, némi felelgetős énekkel megtámogatva. A kevéssé artikulált üvöltős ének nem problémás, a „konszolidáltabb” énekben viszont bosszantóan szembetűnő a harmatgyenge angol kiejtés, ide mielőbb nyelvtanár kell! Amúgy tetszik a hangszerek összjátéka, bár a dobhangzás nagyon gyér lett sajnos. A szólók még érdekes színfoltot jelentenek a dalban, a végére pedig egy igazi hc-s döngölést kapunk, noha ezt sikerült egy kicsit megfejelni még pár széttördelt ritmussal. Ügyes! A Land Of The Sheep-en erőteljesen érződnek a thrash/metalcore hatások. Sajnos a „másodénekes” megint belerondít az összképbe, nem kéne ezt erőltetni, vagy legalábbis angolul nem. Valahogy kicsit vontatottnak érzem ezt a számot, nem tudja lekötni a figyelmet.
Igazából arra a kérdésre nem tudok választ kapni ezzel a kiadvánnyal, hogy merre folytatja tovább az útját a zenekar, és mekkora hatással volt a tagcsere. Egy teljes nagylemeznyi anyag már pontos képet festene, ezen két szám alapján viszont kár lenne magvas következtetéseket levonni. Érdemes lehet a külföld felé bepróbálkozni ezzel az anyaggal, de szerintem még ebben az esetben is bátran lehetne lobogtatni a Utolsó Remény lemezt, mert az tartalmaz úgy istenigazából olyan megoldásokat, amely esetleg kiemelheti az átlag hardcore/metalcore mezőnyből a Mélypont csapatát.
Felállás: Halász Márk: ének Ribarics Tamás: gitár Árvai Attila: gitár Dominkó Krisztián: basszusgitár, vokál Kovács Dániel: dob