hosting: Hunet
r31
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2008. július 5. szombat   10:44
nincsen hozzászólás

szerző: Eugene
Scott Henderson Trio
2008. május 12., Budapest - A38

  Újabb gitárfenomént köszönhettünk rövid időn belül Magyarországon Michael Landau remekül sikerült koncertjét követően. Scott Hendersont valószínűleg nem kell bemutatni a jazz híveinek. Immár 20 éve, hogy beírta magát a legnagyobbak közé, amikor Chick Corea lemezén játszva felkeltette a világ jazzrajongóinak figyelmét teljesen egyedi, utánozhatatlan gitárjátékával. Saját együttese, a Tribal Tech szürrealista fúziós jazz-zenéje mellett később visszanyúlt zenei gyökereihez, és blueslemezt készített, Dog Party címmel. Blues-korszaka végeztével (az A38-on többször hallhattuk-láthattuk) a zenekar neve is megváltozott Blues Band-ről az egyszerű Trio-ra: ezen a körúton John Humprey és Alan Hertz kísérte a mestert.
  
  Az idézőjelnek lesz még később jelentősége, de menjünk szép sorjában. Nagyjából 8 órakor birtokba vette a színpadot a három zenész, és elkezdődött a másfél órás zenefolyam. Hiába nézett ki úgy ki Henderson, mintha magára öltött volna egy felmosófejet, a játékáért vannak oda a jazz-hívek, nem véletlenül. Fölényes technikai tudásról, improvizációs készségről tett aznap este tanúbizonyságot, bár némi ízt, érzelmet hiányoltam a zenéből. Volt szerencsém megnézni a netes interjút Scott-tal, az alapján egy végtelenül szimpatikus, (jó értelemben) egyszerű, allűröktől mentes ember képe rajzolódott ki előttem, egyben választ adott a koncert közben felmerült néhány kérdésemre. Meg nem mondtam volna például, hogy elsősorban a közönségnek, és csak másodsorban magának játszik. Pár mosolyt megeresztett ugyan, de a fellépés nagy részében a hangszerén tartotta a szemét, nem éreztem azt a közvetlenebb hangulatot, mint Landau esetében. Na igen, nem lehet mindig hinni a szemnek Szavak tekintetében is fukarnak mutatkozott, de hát egy jazzgitáros a hangszere segítségével beszél, nemdebár?
  
  Szerencsére nem volt egydimenziós a műsor: a rock- és bluesalapok mellett líraibb hangulatok is megjelentek, ezek között a hidat Henderson és a többiek jazz-orientált játéka jelentette. Mind Humphrey, mind Hertz nagyszerű játékos, és itt el is magyaráznám, miért is tettem idézőjelbe a bevezetőben a kísérte szócskát: nem csak szürke eminenciásként voltak jelen, szólisztikus játék éppúgy jellemezte őket, mint a biztos alapok szolgáltatása. Egy-egy alkalommal hangszereik is főszerephez jutottak, különösen Humphrey basszusszólója ment élményszámba. Remek volt, ahogy fokról fokra bontakozott ki, hogy a végén zúgó tapsvihar fojtsa el: a közönség értékelte a hangszeres virtuozitást. Apropó: a tetszésnyilvánítás nemcsak a számokat követően jellemezte a megjelenteket, egy-egy Henderson-magánszám is kiérdemelte a tenyerek folyamatos összecsapását.
  
  Dalcentrikus lévén örültem, hogy csak ritkán (pár momentum erejéig) tévedtek el a zenészek az öncélú improvizáció birodalmába, aki igényes, jó zenét akart aznap este hallani, ugyanolyan jól érezhette magát, mint aki Scott Henderson és társai technikáját kísérte végig szigorú tekintettel. Lényeg a lényeg: igényes, összetett koncertet kaptunk egy „egyszerű” embertől és „kíséretétől”.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2024. november 21.
Et Citera - Dömény Krisztián önálló estje
2024. november 22.
Swing à la Django & Kozma Orsi koncert
2024. november 23.
Hollywood Undead, Sleeping Theory
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Sepultura, Jinjer, Obituary, Jesus Piece
METZ a Turbinában: Egy korszak lezárása
Accept, Phil Campbell And The Bastard Sons
Starset- Az Immersion: The Final Chapter turnéval hódították meg a Barba Negrát
Dalriada 20 / Nevergreen 30
A Dream Theater és Mike Portnoy újra együtt – Egy legendás történet újraírva
Lindsey Stirling Budapesten
Bryan Adams az MVM Dome-ban
 kiemelt 
Dying Fetus, Chelsea Grin, Despised Icon
  
Tengerentúli extrém metal csomaggal kínál túlnyomás elleni szelepet a karácsonyi készülődés / őrület közepén Concerto Music

Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben
Descendents (US), Circle Jerks (US), Negative Approach (US)
Electric Callboy: 2025-ben már az MVM Dome-ba térnek vissza!
Wheel, Múr: izgalmas és feltörekvő zenekarokat hoz idén a progmetal Mikulás
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
  sam worthington    cosmogenesis    bugz    rockpart    marathon zenekar    ghostpoet    barney és a nők    rotting christ    predators    battleship    calico island    to the nines    oceanhoarse    the casting out    watain    kaptár    suhancos    pozakowski    bullet for my valentine    csókolom    mono    presidance: hungarythm    my gift to you    the gentle storm    god is an astronaut  

r46
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!