interjú [hazai hangok]  2008. május 24. szombat   10:22

nincsen hozzászólás

  Egyből csapjunk a lovak közé. Most fog megjelenni a második nagylemezetek. Meséljetek erről a lemezről! Miben lett más, mint a Lacrimosa? Mikortól lesz elérhető a rajongóitok számára?
  
  Mazán Attila (gitár): Az új lemez dalait már a Lacrimosa megjelenésének idején elkezdtem írogatni, próbáltam ötletelni, végül decemberre meg is lettem vagy 17-18 dallal és ezekből válogattuk ki a 12 legerősebbet. A kemény dió ez esetben a szövegek voltak, kettőt csak az énekfelvétel idején, a stúdióban írtam meg.
  Az egész anyag más lett hangulatban, kicsit közelebbi, kicsit vidámabb. Hangszerelésileg sokkal összetettebb, elég, ha csak a gitárokat nézzük. Jóval több a dallam, több a szóló (na persze nem kell virgázásra gondolni), és könnyebben értelmezhetőek a szövegek is. Akit pedig érdekel, az május 13-tól már megszerezheti a korongot tőlünk, vagy a Hammer-től.
  
  Erdős Viktor (basszusgitár): Egy sokkal érettebb lemezre készüljön mindenki. Persze a Lacrimosán is sok klassz, fogós dal volt, de ezúttal jóval magasabbra tettük a mércét, mind a számok, mind az egyéni teljesítmény, mind a hangzás terén. Egy olyan album született, amire mindannyian méltán büszkék lehetünk!
  
  Ha jól tudom, akkor készítettek már egy klipet is. Ezt hol és mikortól lehet majd látni? Melyik dalhoz forgattátok? És hol?
  
  Mazi: A Jázmin kertek című dalhoz készült a klip, amit a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban készítettünk el és kollegám, Büki Andris kezelte a kamerát ezúttal is. Lényegében ő találta ki a sztorit, ő vágta készre az anyagot, szóval ő dolgozott vele a legtöbbet. Újdonság, hogy van története a klipnek, és a színészi játékért nagy köszönet Polgár Lillának, Gasparik Gábornak valamint Gyugyónak. :) A lemez megjelenésével egy időben szeretnénk közkincsé tenni az interneten.
  
  Vik: És ezt követően természetesen igyekszünk majd minél több rockzenével kapcsolatos médiában felbukkani vele, bízunk benne, hogy látható lesz minden fontos rockműsorban!
  
  Miben változott meg az első lemezetek óta a felállás?
  
  Mazi: Komoly változások voltak a csapatban az elmúlt fél évben. Basszus- és ritmusgitáros poszton történtek tagcserék, Mező Ferenc basszert Erdős Viktor (ex-Everwood, ex-Garden Of Eden) váltotta, Vódli György gitáros helyére pedig egy darabig Magyar Bence, majd Bessenyei Balázs (Alhana) került. A lemez megjelenésével egy időben pedig megváltunk Orbán-Ducos Tamás énekestől, utódja Dózsa Erik (ex-Drunken Illusions) lett. Sosem szerencsés, ha egy zenekar tagcserékre kényszerül, de hisszük, hogy a megújult felállással sokkal erősebb és egységesebb lesz a csapat!
  
  Miért volt szükség a tagcserékre?
  
  Mazi: Mert voltak tarthatatlan állapotok, komoly ellentétek, és komoly elégedetlenségek. Nem titok, hogy ez leginkább köztem, és Tamás között feszült, én pedig eddig bírtam. Megbeszéltük, és a többiek velem akartak közösen tovább zenélni, tehát nem csupán az én döntésem volt, hogy Tomi távozzon. Bence pedig egyszerűen nem az a partner, akivel a csapat együtt szeretett volna zenélni, ez sem egy ember véleménye természetesen.
  
  Hogy találtatok a két új zenésztársatokra? Miért pont ők lettek a szerencsés kiválasztottak?
  
  Mazi: Eriket már régóta ismerem, és vágytam rá, hogy vele zenéljek. Elhivatott, odateszi magát, igazi jelenség, nagyon jó ember, és hatalmas barát. A régi bandájával volt közös bulink vagy egy éve, fel is figyeltem rá. Szóval ideális egy kis együtt muzsikálásra, és ha kell, dolgozni is lehet vele. Imádom a fejét. Bazsi kisegített minket két koncerten, ráadásul úgy, hogy egy közös próbánk nem volt, bizonyította és kifejezte, hogy imádja, amit csinálunk. Mi pedig egy csodálatos embert ismertünk meg benne. Már akkor be kellett volna vennünk, de ott még ő sem merte komolyan vállalni egyéb elfoglaltságai miatt. Szóval az élet hozta így, és örülök neki, csupa jó ember vesz körül.
  
  Bazsi, téged az emberek az Alhana zenekarban ismerhettek meg. Miért hagyod ott az Alhanát? Miért érzed úgy, hogy a Gyöngyvér zenekarba illessz?
  
  Bazsi: Természetesen szó sincs arról, hogy kilépnék az Alhanából. Az elmúlt évek alatt igazi családdá értünk össze, emberileg nagyon közel állunk egymáshoz, és nem is nagyon tudnám elképzelni az életemet a zenekar nélkül. Úgy gondolom, hogy egyik zenekar sem megy majd a másik rovására, legalábbis mindent el fogok követni, hogy mindkét helyen megfeleljek.
  Az évek során több formációnak is tagja voltam, de a Gyöngyvér volt az, ami hosszú idő után először igazán megmozgatott. Érzelmileg nagyon megérintettek ezek a dalok, és ezt az érzést élőben még intenzívebben élem meg. Ezért örülök annak, hogy végül a csapat tagja lehettem, és nagy megtiszteltetés ilyen jó emberekkel ilyen jó zenét játszani.
  
  Erik, miért gondoltad, hogy a hangod megfelel a Gyöngyvér zenei stílusához? Előtte énekeltél valamilyen zenekarban?
  
  Mazi: Én gondoltam azt, hogy meg fog felelni. Alaposan megkörnyékeztem a srácot, hogy szerintem nagy tehetség. De majd ő jól elmeséli.
  
  Erik: A Gyöngyvér mindig is közel állt hozzám, már az első lemezük előtt felfigyeltem rájuk, és nagyon tetszett, amit csinálnak. 2006 óta voltam tagja a Drunken Illusions nevű budapesti zenekarnak, ahol elsősorban feldolgozásokat játszottunk (HIM, Type O Negative, The 69 eyes), majd lassan születni kezdtek az első saját nóták. 2007 elején volt szerencsénk együtt koncertezni a Gyöngyvérrel, már akkor szimpatizáltam Mazival. 2008 elején viszont rájöttem, hogy a Drunken és a magam érdekében ki kell szállnom a zenekarból, mert Kalocsáról jártam fel zenélni Budapestre, és az iskola mellett nem maradt elég energiám arra, hogy kellően elégszer járjak fel a próbákra. Mivel érezhetően állóvízbe kerültünk emiatt, hát döntöttem és kiléptem. Rövidesen - nagy meglepetésemre Mazi felkeresett, hogy szükségük volna rám. Nem tagadás, nagyon örültem az ajánlatának ezért rövid időn belül pár meghallgatás következett, a jelek szerint pozitív eredménnyel. :) Többek között nagy örömömre szolgált, hogy a bandában mindenki közvetlen, kellemes személyiség, így nem is volt továbbá kétséges, hogy a zenekar tagja szeretnék lenni. Hogy miért felelhetek meg? A stílus nagy elkötelezettje vagyok, mindig is ez állt közel hozzám, a zenekar tagjai érdemesnek tartanak a posztra, amit én szívesen vállalok, és nagyon élvezem, amit csinálok.
  
  Viktor, az Everwood zenekarban elég meghatározó szerepet töltöttél be. Miért kerültél ki a csapatból és hogy érzed Magad a Gyöngyvérben? Melyik zenekar stílusa áll közelebb hozzád?
  
  Vik: Sajnos az önzés, az egyet nem értés és a másik véleményének, stílusának el nem fogadása olyan szintre jutott az Everwoodban, aminek az lett a végeredménye, hogy a többiek a szintis Tänczer Ateszon kívül nem tartottak tovább igényt rám a csapatban, de igazából ez csak meggyorsította az egészet, mert a fenti okok miatt egy ideje már magam is a távozáson gondolkodtam. Sajnáltam persze a dolgot, mert az Everwoodot Atesszal együtt tíz évvel ezelőtt én magam alapítottam és minden rossz ellenére úgy éreztem, a saját csapatomat vették el tőlem, ráadásul egy nagyon fals indokkal, de egyrészt az idő engem igazolt, mert azóta már az az ember sincs a zenekarban, aki éveken át a szart keverte, másrészt pedig egy olyan csapatot sikerült találnom helyette, ahol végre teljesen jól érzem magam! Nem mondom, hogy a Gyöngyvérben nem fordulnak elő problémák, de itt nincs széthúzás, nincsenek elképzelésbeli különbözőségek, nem szúr hátba olyan, akiről soha nem feltételeztem volna, hanem mindenki egy irányba akarja húzni a szekeret, a többieket maximálisan tiszteletben tartva! Ráadásul, bár az Everwood zenéjét is nagyon szerettem, a Gyöngyvér az a csapat, amelyben megtaláltam azt a stílust, amit már évek óta leginkább játszani szerettem volna! Szóval száz szónak is egy a vége: minden szempontból jobban jártam a váltással!
  
  Milyen volt beilleszkedni egy új közegbe? Hamar elfogadtak a többiek? Vagy már előtte is ismertétek egymást?
  
  Vik: Nem, a zenekarba kerülésem előtt még nem ismertem a többieket, de szerencsére mindegyikük nagyon kedves, közvetlen arc, úgyhogy nem volt nehéz beilleszkednem. Heteken belül már úgy éreztem, mintha a kezdetek óta a csapat tagja lennék!
  
  Minek hatására kezdtetek el zenélni? Miért pont Gyöngyvér lett a zenekar neve? Mit jelent ez a név?
  
  Mazi: Jómagam a Paradise Lost azonos című lemeze miatt kezdtem el dalokat írni, aztán képbe került a De Facto (R.I.P.), amely zenekar nélkül nem lenne Gyöngyvér, végül pedig totálisan rákattantam a HIM-re. Számomra ez a szentháromság, nélkülük már rég nem csinálnám az egészet. A nevünk pedig azért lett az, ami, mert egy magyar nevet akartunk, nem valami jól csengő angolszász dolgot; mindenki azt csinálja, de nekem nem tetszett, ki akartam lógni. Végül ez lett. Jelentése: Gyöngytestvér
  
  Vódli Csaba (dob): Én már nem is tudom miért (Olyan rég volt az már!) Na jó, valamire emlékszem. Hát, talán visszavezethető arra, hogy tini kori betegség; valamit csinálni kellett, valami hasznosat, mivel az akkori barátaimmal nagyon szerettük a zenét, így nem volt kérdéses, belevágtuk mi is abba a nagy fába a fejszét!
  Vik: Én is egy tini kori jó barátommal közösen kezdtem bele, hiszen mindketten szerettük a rockzenét és így adta magát a dolog. Aztán egyre komolyabb lett minden és most itt vagyok
  
  Milyen zenekarok voltak rátok nagy hatással?
  
  Mazi: Paradise Lost, De Facto, HIM, Nightwish, In Flames, Soilwork, Amorphis, Queen, Katatonia, stb. de még sorolhatnám, rengeteg zenét hallgatok.
  Vik: Én alapvetően heavy metalos közegből érkeztem, olyan bandákkal, mint az Iron Maiden, Manowar, Hammerfall, Helloween és társaik, de már évek óta a dark/gothic zene áll hozzám a legközelebb. A Paradise Lostnak, majd a Sentencednek köszönhetően ismertem és szerettem meg a stílust, aztán sorra lettek kedvenceim olyan love metal csapatok is, mint a HIM, majd az Entwine, Charon, Poisonblack, 69 Eyes és azóta törekedtem arra, hogy csatlakozhassak egy hozzájuk méltó hazai bandához.
  
  Csaba: Hát eleinte csak a black/death és a thrash metal volt az irányadó Majd egy kis váltást követően a skatepunk, aztán rátaláltam a zenémre, ami pedig az In Flames ebből adódóan meg jöttek a többiek. Pl.: Soilwork, Amon Amarth, Dark Tranquillity, Children Of Bodom, Amorphis, Insomnium, stb.
  
  Erik: Kezdettől fogva a dark/gothic bandákért rajongom elsősorban. HIM és Paradise Lost nélkül valószínűleg egy hangot sem engedtem volna ki a torkomon.
  
  Bazsi: Nálam is a klasszikus heavy metal volt az első igazi szerelem, később, a skandináv őrülettel jöttek be a mélyebb hangulatú muzsikák, kicsivel később pedig a Sentenced volt rám a legnagyobb hatással. Ezután jött a blues, mint másik örök szerelem, azóta pedig már nem gondolkodom műfaji korlátokban, minden zenében meg tudom találni azt, ami nekem fontos. Ezek pedig az érzelmek. Ezért tudok egymás után például In Flames-t, The Doors-t, és Nickelback-et hallgatni.
  
  Ahogy elnézegettem a fórumokat, a csajok élnek-halnak értetek. Szerintetek ez mennyire jó? Mennyire érdekli őket a zene, vagy csak miattatok mennek el a koncertekre?
  
  Mazi: Élnek-halnak? Ha ettől egy kicsit is jobban érzik magukat, és kellemesebben telik ezáltal a napjuk, akkor jó Ameddig nem bántják a magánéletemet, nekem ezzel nincs problémám, egyébként is szívesen ismerkedek, de szeretem, ha tudják az emberek, hol van a határ, lévén, már megtaláltam életem párját.
  Azt vettem észre, hogy a zene miatt jönnek el, nem miattunk, nem is kell, hogy miattunk jöjjenek, hiszen nem ez a lényeg. Számomra ez nagy dolog, tudva azt, hogy idehaza csak a gagyi TCS kópiáknak van igazán helye, az igényesebb zenék (pl.: De Facto, Isten Háta Mögött) pedig peremvidékre szorulnak.
  
  Vik: Szerintem csak a zene miatt jönnek el, nem vagyunk mi olyan Adoniszok, hogy miattunk, haha! Nekünk meg csak jó ez, hiszen kellemesebb a színpadról helyes, táncoló lányokat látni, mint izzadt, headbangelő pasikat! Arra ott vagyunk mink! :) De komolyra fordítva a szót, úgy gondolom, hogy ez nem egy felületes zene; olyan mélységekben képes megérinteni az embert, amire a nők talán fogékonyabbak, mint a férfiak. Azt hiszem, valahol az is benne van, hogy sok metalos srác számára ciki egy hozzánk hasonló zenekart hallgatni, vagy a koncertjére elmenni, mert itt nem felszínes hősködésről, vagy lázadásról van szó, hanem mély érzelmekről. Szerintem sokan közülük nem is értik, vagy nem veszik a fáradtságot, hogy megértsék a szövegeinket, a lányokkal ellentétben. Pedig érzései mindenkinek vannak, és biztos vagyok benne, hogy mindenkinek jó néha, ha ezekhez ezekről is szól valami, ami lehet akár a Gyöngyvér zenéje is
  
  Az Underground Magazin olvasói még nem találkoztak a nevetekkel interjú keretein belül. Hogy mutatnátok be a zenekart?
  
  Mazi: Ajánlanám ezt a zenekart azoknak, akik szeretik a zongorás, szintetizátoros dallamokkal átszőtt, gitárokkal erősen megtámasztott, szomorkás hangulatú zenét, ahol a melódia és az energia fontos szimbiózisban él. Valamint azoknak, akik szeretik a finn love metal vonulatot, ám nem riadnak vissza attól, ha a saját anyanyelvükön hallják az üzeneteket.
  
  Csaba: Hát, szerintem melódiákban gazdag metal zene
  
  Ki írja a dalok szövegeit? Hogyan születnek ezek a szövegek?
  
  Mazi: Én volnék a dalszövegek elkövetője is. Ezek a sorok általában akkor születnek, amikor van egy kis lehetőségem kiszakadni a mindennapokból, és tudok csak a gondolataimmal foglalkozni pár órán keresztül. Erre mostanában nem nagyon van lehetőségem, úgyhogy új alkotásom sincs még szövegileg. Tartalmilag pedig mindig egy olyan érzés kerül a szavak mélyére, ami ott és akkor ihletet ad. A végeredmény viszont fontos, nem írok direkt dolgokról, de mégis. Mindig ezt tartom szem előtt. Nem kell, hogy egy szerelmes dalt csak szerelmesek értsenek, hiszen lehet szeretni sok mindent, és sok mindenkit
  
  Melyik koncert volt az eddigi legjobb számotokra? És miért pont ez?
  
  Mazi: Most azt kéne mondanom, hogy Tarja Turunen előzenekaraként volt a legjobb, de ezzel hazudnék, ott nagyon feszültek voltunk, soha nem játszottunk még annyi embernek. A legjobb talán a Gyárban adott koncertünk volt, ahol először azt hittük, senkit nem fog érdekelni, hogy ki zenél a színpadon, aztán hatalmas hangulat lett. De nagy élmény volt a dunaújvárosi Sport Csarnokos koncertünk is, ahol rengetegen voltak, és énekelték a szövegeinket
  
  Vik: Mazival ellentétben én tutira a Tarjás koncertet mondtam volna, csak legnagyobb sajnálatomra akkor még nem én voltam a basszer Így számomra egyértelműen a bemutatkozó bulim volt a legjobb a Kultiplexben. Jó sokan voltak és már nagyon vártam a koncertet. Új zenekar, új számok, arról nem is beszélve, hogy akkor már vagy negyed éve nem álltam színpadon, úgyhogy rendesen ki voltam éhezve egy kis zúzásra! Nagyon jól is sikerült a buli, a többiektől meg is kaptam utána az Animal jelzőt, haha! De a Mazi által említett Gyár-béli koncertünk is klassz volt.
  
  Csaba: Az összes.
  
  Bazsi: Eddig csak kétszer játszottam együtt a csapattal, ráadásul akkor is csak kisegítőként, de pont ezek az élmények voltak azok, amik elindítottak azon az úton, hogy menthetetlenül beleszeressek a zenekarba.
  
  Lemez megjelenés után mi a további tervetek? Szeretnétek a lemezt megturnéztatni?
  
  Mazi: Szeretnénk, igen, de idehaza ez egy érdekes dolog. Mint korábban említettem, mi nem vagyunk egy TCS kópia, így igen nehéz érvényesülni és megtalálni azokat a helyeket, ahol van értelme játszanunk. Törekszünk rá, hogy legyen valami.
  De a további tervek között szerepel még néhány videoklip, valamint egy harmadik nagylemez is. A többit meg az idő eldönti majd
  
  Következő koncert időpont? Hol láthat titeket legközelebb a tisztelt nagyérdemű?
  
  Vik: Közeleg a nyár, hamarosan indul a fesztiválszezon, így mi is erre készülünk. Ami már biztos: július 12.-én szombat éjjel (bár az már inkább vasárnap) a Hegyalja Fesztivál DeWalt színpadán fogunk játszani a Katatonia után, illetve fellépünk az Alhana táborban is, de ezzel kapcsolatban konkrét időponttal jelenleg még nem tudunk szolgálni. Jó eséllyel ott leszünk az EFOTT-on és a Szigeten is, de ezek csak a közeljövőben fognak konkretizálódni.
  
  Hol lehet titeket elérni?
  
  Mazi: www.gyongyver.hu ahol minden további információt, koncertdátumot megtaláltok, elolvashatjátok az aktuális történéseket, kérdéseket tehettek fel, stb.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: