hosting: Hunet
r39
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2008. május 9. péntek   16:12
nincsen hozzászólás

szerző: Eugene
L’Orchestra de Contrabasses
2008. április 6., Budapest – Millenáris Teátrum

  Az októberi basszusgitáros koncertet követően újabb zenei csemegét kínált a Millenáris, ugyanúgy a zene mély tartományaiban járva. Ezúttal a LOrchestra de Contrabasses hat bőgőse mutatta be, mit is lehelt művelni azzal a bizonyos fatesttel, s a rá kifeszített húrokkal.
  
  ”Christian Gentet 1981-ben hívta életre a LOrchestre de Contrebasses nevű formációt, amelyben a legeredetibb és legígéretesebb módon jelenik meg a zenei kreativitás. Ez a vibráló zene nemzetközi szinten is hatalmas sikert aratott a hang és fényhatások meglepő kombinációjának köszönhetően. A LOrchestre de Contrebasses-nak hat virtuóz tehetségből áll, akik zeneszerzők és egyben előadóművészek is. Ezek a zenészek a hangzás és a látvány egységével hatnak a közönségre: ezzel a forradalmi repertoárral eddig még nem tapasztalt módon bővülhetnek a zene határai. A dupla-basszus hangzás teljes kiaknázása érzékivé, megnyugtatóvá és varázsossá teszi az élményt, amely során mindenki hajlandó ennek az álomvilágba vezető rögtönzött zenei repülésnek a részese lenni.” ez a beharangozó igencsak jó reklámot csinált az eseménynek.
  
  A nagyteremben a széksorok kivétel nélkül megteltek, én a lelátón foglaltam helyet, így ideális szemszögből kísérhettem végig az eseményeket. A kezdetben sötét színpadot hét kósza fényár világította meg, láthatóvá téve a zenészeket, akik egyenként kezdtek bele a húrok reszelésébe, majd fokozatosan csatlakoztak be a többiek. Az első szerzemény még nem tartalmazott különösebb virtuóz megoldásokat, de a hét nagybőgő összedolgozása, szimbiózisa így is megkapó. Az ínyenc dolgok csak ezután következtek.
  
  Az volt a legszebb az előadásban, hogy nem egy sereg, konzervatóriumból rossz magaviselet miatt elbocsátott diák benyomását keltették, hanem igenis zenéltek a hangszeren. Tehát nem egy zsákolóversenynek tűnt az egész, hogy ezúttal egy sportos példával éljek. A hangszer (szinte) minden egyes pontját kihasználták a minél változatosabb hangok elérése érdekében, volt, hogy ketten ütemet vertek a fejtetőre állított bőgő testén, miközben a másik kettő a húrláb és hangszedő közti területet térképezte fel, illetve csiholt ki hol dermesztően mély, hol bársonyosan finom hangokat. A program közepén megzenésítettek egy kikötői életképet: szinte éreztük a tenger sós illatát, a szállítóhajó által kibocsátott füstöt, míg a bőgők a sirályok hangját, a tenger sodrását és a hajó kürtjelzéseit idézték meg, meglepően életszerűen. Az előadás látvány részét az egymással kommunikáló hangszerek jelentették, jópár nevetésre ingerlő jelenet akadt, ilyen volt például, amikor rajzfilmek módjára megzenésítették a különböző karakterek (ergó hangszerek) mozgását, rezdüléseit, azok társalgásait.
  
  A poénok mellett a teljes odafigyelés, a zene iránti maximális tisztelet érződött a rajtuk, egy elejétől a végéig összeszedett, megtervezett produkciót láthattunk, amelyben jól megfértek egymás mellett a klasszikus ihletésű és a free jazz-szerű elemek, valamint a jópofa gegek is. A fényjátékra is kitérnék, sikerült egy olyan hatásos technikát alkalmazni, amely remekül aládolgozott a zenészek játékának. Nem is lett volna értelme annak, hogy fényárban ússzon a színpad, ez a közepes (s általában „személyre szóló”) megvilágítás tökéletes volt, miként a színek váltakozása is.
  
  Remekül érezhette magát mindenki, aki tiszteletét tette a Millenárison; a L´Orchestra de Contrabasses minden látogató igényét kielégítette, mind audiális, mind vizuális téren.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2024. november 21.
Et Citera - Dömény Krisztián önálló estje
2024. november 22.
Swing à la Django & Kozma Orsi koncert
2024. november 23.
Hollywood Undead, Sleeping Theory
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Sepultura, Jinjer, Obituary, Jesus Piece
METZ a Turbinában: Egy korszak lezárása
Accept, Phil Campbell And The Bastard Sons
Starset- Az Immersion: The Final Chapter turnéval hódították meg a Barba Negrát
Dalriada 20 / Nevergreen 30
A Dream Theater és Mike Portnoy újra együtt – Egy legendás történet újraírva
Lindsey Stirling Budapesten
Bryan Adams az MVM Dome-ban
 kiemelt 
Dying Fetus, Chelsea Grin, Despised Icon
  
Tengerentúli extrém metal csomaggal kínál túlnyomás elleni szelepet a karácsonyi készülődés / őrület közepén Concerto Music

Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben
Descendents (US), Circle Jerks (US), Negative Approach (US)
Electric Callboy: 2025-ben már az MVM Dome-ba térnek vissza!
Wheel, Múr: izgalmas és feltörekvő zenekarokat hoz idén a progmetal Mikulás
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 pannonia allstars ska orchestra    the dictator    pozakowski    belga    n roses    blink-182    zoli band    vengince    eleine    burning witches    micah sloat    radare    colorstar    ingested    long play 33 1/3    the hives    danny elfman    vulture industries    krisiun    absu    anjou lafayette    hard charger    blahalousiana    epica    whiplash  

r41
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!