beszámoló [koncert]  2008. április 16. szerda   15:29

nincsen hozzászólás

  Már régóta köztudott volt, hogy a nálunk hihetetlen népszerűségnek örvendő Brainstorm a Pagan´s Mind társaságában ismét útba ejti hazánkat, mint ahogy tőlük már megszokhattunk minden egyes lehetséges alkalommal... Viszont a szervezők úgy gondolták, hogy adjuk már meg a módját ennek az igencsak ígéretesnek tűnő koncertnek, ezért egy egész kis fesztivált rittyentettek német power metal vezető bandájának fellépése köré.
  Méghozzá nem is akármilyen neveket sikerült megnyerni az ügynek: a jelenleg teljes erőbedobással stúdiózó svéd Sabaton-t rávették, hogy ugyan dugják már ki az orrukat a napfényre, hiszen a magyar rajongók igencsak szeretnék már tudni, hogy mit kotyvasztanak a „boszorkánykonyhában” The Art Of War néven...! Továbbá legendás thrash bandánk, a Moby Dick is valami egészen különlegessel készült, ők ugyanis a debütáló Ugass Kutya! lemez újrakiadásának, valamint a csapat negyedszázados fennállásának ünnepére egy igazi retro-bulival kedveskedtek. Csak a korai éra terméseiből állítottak össze nekünk egy csokorra valót, illetve az egész Kegyetlen Évek lemez műsorra került! És akinek még mindig nem lenne elég a jóból, számos további magyar banda is a színpadra lépett a jelenlévők szórakoztatására, mégpedig a Salvus, a Rotor, a Vida Rock Band, és az Ad Astra.
  
  Egész komoly felhozatal, és így persze a kapunyitás is meglehetősen korai órában megtörtént már. Ehhez mérten nem sokan lézengtek még a nyitó Salvus és a Rotor koncertjén, és bár a zenészek beleadtak mindent, valamint maga a produkció sem adott okot csalódásra, ők valóban mindössze az est felvezetésére voltak hivatottak.
  Az első külföldi fellépő, a Pagan´s Mind még szintén egy viszonylag korai időpontban lépett a deszkákra, de ők már egészen használható létszámú közönség előtt játszottak. Sok technikai probléma nehezítette a koncertjüket, amely főleg a gitáros Jörn-t sújtotta. Mondjuk amikor épp rendbejött minden, akkor tökéletes lemezminőségben szólt a csapat, legalábbis ott ahol én álltam...
  A Pagan´s Mind szerencsére a progresszivitásnak nem az elvontabb, hanem a technikás, de mégis fülbemászó és súlyos irányvonalát vallják magukénak, így maga a koncert rögtön elsőre befogadható volt, sőt mi több, felettébb élvezetes! Nils K. Rue énekes elsőrangú módon dirigálta csapatát, és a mikrofon mögött is remek teljesítményt nyújtott. Sőt, a koncert vége felé még az ingétől is megszabadult, így téve láthatóvá a hasára pingált „Budapest” feliratot.
  
  Persze a többi bandatagon is látszott, hogy lelkesednek a magyar közönségért. Steinar Krokmo basszeros és Ronny Tegner billentyűs voltak a megtestesült jókedv. És nem utolsósorban mindegyik zenész kiválóan kezelte a hangszerét, beleértve Stian-t, a dobost is.
  A program leginkább a God´s Equation című tavalyi lemez dalaiból állt össze, a legnagyobb sikereket talán a United Alliance, és az Atomic Firelight könyvelhették el, de külön csemegének ígérkezett a David Bowie feldolgozás, a Hallo Spaceboy. Persze a korábbi alkotások is bemutatkoztak, az Enigmatic Calling lemezről a Coming Home-ra emlékszem, a Celestial Entrance albumról származó Through Osiris´ Eyes pedig az egész buli zárószáma volt.
  Szerintem a Pagan´s Mind minden jelenlévő szívébe belelopta magát, mert fantasztikusan jó koncertet adtak. Hihetetlenül jó zenészek, elsőrangú dalírási képességgel megáldva, hiszen zenéjük mégis könnyen befogadható, elsőre élvezhető. Így is tett a pár száz jelenlévő, hiszen az elismerő bólogatás, és a meggyőző tapsvihar egyaránt arra utaltak, hogy szeretnénk legközelebb is vendégül látni a norvég csapatot.
  
  Én nem is gondoltam, hogy a svéd Sabaton-nak ekkora rajongótábora van nálunk! Márpedig így volt, mert a „Sabaton!” skandálás és a megjelentek létszáma ekkora már szinte betöltötte a színpad előtti küzdőteret. És a szimpátia kölcsönös, mert a svédek csak miattunk bújtak elő a stúdiójukból, hogy elsőként nekünk prezentálhassák a nagy titkolózással övezett The Art Of War néven futó vadiúj album dalait. Ez azért nem kis fegyvertény nekünk!
  Elsőként a Panzer Battalion, másodikként pedig a Rise Of Evil dörrent meg, és ezzel elszabadult a svéd hadigépezet. A tüzérségi (dob) előkészítés után a gitárosok felvették a tüzelőállást, Joakim Brodén énekes pedig páncélozott harcigépként száguldott elő a hátországból (backstage-ből). Nosza mindenki meg is indult a hadtáp alakulatoktól (büfé) vissza a lövészárokba, hiszen elementáris erejű ütközetre volt kilátás.
  
  Egyéninek nem mondható ugyan a Sabaton zenéje, de a jól megkomponált, fogós heavy metal himnuszok és a dinamikus kiállás még így is porba alázná az itthoni begyöpösödött, kliséket pufogtató heavy metal bandák jó részét. Az eddig megjelent sorlemezekről előszedték a legütősebb tételeket, szóval egy igazi „best of” programnak lehettünk szem- és fültanúi.
  A koncert nem volt kifejezetten hosszú, de rövid se, így kényelmesen belefértek az Attero Dominatus, Hellrider, Primo Victoria, Into The Fire, Wolfpack nevű slágerek. Az ígéretekhez híven betekintést nyerhettünk a The Art Of War albumba a címadó dal, és a Ghost Division erejéig. Természetesen ezekkel sem téved új utakra a banda, megbízható heavy/power metal riffek és nagyívű énektémák váltakoznak az új szerzeményekben is.
  A koncert végére a Back In Control maradt, illetve a ráadásban Metal Machine és a Metal Crüe összemixelt verziója. Majd a banda óriási hálálkodás közepette levonult a színpadról, kétségtelen hogy az est egyik legjobb hangulatú buliját adta a Sabaton. Sőt mi több, Joakim és társai nem sokra rá már a merch-pultnál, majd pedig a italos pultnál barátkoztak a rajongókkal. Valahogy továbbra sem érzem azt, hogy hosszabb távon le tudnám kötni magam a Sabaton zenéjével, de ez a buli kétségkívül minden igényt kielégített.

  Akármennyire ütős koncerteket láttunk a Pagan´s Mind-tól és a Sabaton-tól, a Brainstorm (az előzetes sejtéseket beteljesítve) ráduplázott a hangulatra. A német banda fáradhatatlanul adja egyik koncertet a másik után itt Magyarországon, a rajongók pedig úgy hálálják meg mindezt, hogy egészen a legmagasabb pozíciókig tolják felfelé a honi eladási listákon a Brainstorm kiadványokat. A zenekar közönség viszony tehát elsőosztályúnak mondható.
  A legfrissebb album, a Downburst szintén jelentős sikereket ért el nálunk. Nem csoda hát, hogy rögtön nyitószámként a Falling Spiral Down szántotta a hallójáratokat, és ezzel elszabadult a tömör gyönyör, hiszen a setlistben egymást érték a fergeteges dalok, gyenge pont egyszerűen nem volt!
  
  Rögtön egy meglepetéssel szolgált a csapat, ugyanis Torsten és Milan mellett harmadig gitárosként a Primal Fear bárdistája, Tom Naumann is a színpadra penderült. Nem számítottam az ő közreműködésére, nem is tudom az apropóját, mindenesetre a jó vaskos megszólalás miatt nem volt hiábavaló Tom jelenléte, sőt számomra meglepő módon még a szólólehetőségek döntő többségét is ő kapta. Érdekes megoldás, de mivel Tom maximális mértékben együtt élt a zenével, mindez nem hagyott maga után kívánnivalót.
  A koncert folytatódott az ezredforduló utáni albumok zseniális nótáival. Szavakban kifejezhetetlen, hogy a közönség mekkora örömmel és tombolással fogadta a Blind Suffering, Worlds Are Comin Through, Shivas Tears dalokat, valamint a Downburst lemez elsőre ható slágerét, a Fire Walk With Me-t. Az énekes Andy B. Franck a tőle megszokott módon lemezminőségben énekelt, barátságos, vidám kiállása pedig magyarázatot ad arra, miért rajonganak érte és bandájáért ilyen őrületes módon Magyarországon. A keménymag természetesen ezúttal is készült transzparenssel, azok pedig, akik esetleg ma találkoztak először a Brainstorm-mal, egészen biztosan fantasztikus élményekkel tértek haza.
  
  Ehhez nem kis mértékben hozzájárult a Pagan´s Mind basszeros Steinar rögtönzött performansza, ugyanis a már alapból is szinte mértani pontosságú gömböt megformáló zenész olyan szerelésben penderült a színpadra, hogy attól már a Brainstorm tagoknak is kiesett a szemük. Sörhas kidob, gatya betűrve a seggbe, szem kifest, némi „vitustánc” a színpadon, és máris kész a transzveszti-dizájn. Ezt már Andy sem bírta tovább, már a refrént sem tudta elénekelni a feltörő röhögéstől. És a bolondozásoknak még nem volt vége, mert hamarosan a Brainstorm crew tagjai is megjelentek a színpadon, és a pótgitárokkal pózoltak, a közönség és a zenekar nagy derültségére. Szóval az oldott hangulat biztosított volt.
  
  Az alapszakaszban elhangzottak még az End In Sorrow, Highs Without Lows, Shadowland, Hollow Hideaway, Doorway To Survive, Inside The Monster, How Do You Feel dalok, tehát mint fentebb említettem, csakis a legütősebb koncertnóták kerültek terítékre, a setlist tökéletes volt! A ráadásban a Painside-dal, Under Lights-szal, és a fenomenális All Those Words-zel búcsúzott tőlünk a csapat.
  Nem hiszem, hogy sokat kellene magyarázni erről a koncertről. A Brainstorm megmutatta, hogy milyennek kell lennie egy fergeteges bulinak. Pont.
  
  Szerintem nem volt szerencsés megoldás, hogy a Moby Dick a Brainstorm koncertje után lépett a deszkákra, mert akármennyire is ínyenc programmal készültek, az borítékolható volt, hogy a németek őrületes bulihangulatát nem fogják tudni überelni. Ráadásul sok kifáradt koncertlátogató is hazafelé vette már az irányt, és az átszerelés is elég sokáig húzódott. Szerencsére még így is számos Moby Dick fanatikus képviseltette magát a teremben, és türelmetlenül várták kedvenceik színpadra lépését.
  
  Miután felcsendült az intro, egy igazi retro-bulinak lehettünk szem- és fültanúi, hiszen a Moby Dick az Ugass Kutya! lemez újrakiadásának kapcsán csak a három legkorábbi (mondhatni klasszikus) albumról játszott (kivéve az egy szem Mennyből Az Angyalt, azt is úgymond „húsvéti ajándékként”). Ráadásul még az időrendi sorrendet is tartották, tehát az Ugass Kutya! után a Káosz És Zűrzavar, Bűz Van, Talpak következett, utóbbiak talán évtizedekben mérhetők, hogy mikor kerültek utoljára a programba.
  Szóval hihetetlen csemegéket szórtak a rajongók közé, és mindez még csak a kezdet, mert következett a zenekar legsikeresebbnek tartott albuma, a Kegyetlen Évek, mégpedig teljes hosszában! Ezek a thrash csapások őrületes beindulást eredményeztek a nézőtéren, érezhető volt, hogy a Moby Dick-nek ezt a korszakát értékelik a legtöbbre a rajongók. A pontosság végett a dalsorrend az Ilyen Ez A Század, Good Bye, Kegyetlen Évek, Happy End, Élsz Vagy Meghalsz, S.O.S., Beteg a Föld, Kiképzés, Köszönöm Jól Vagyok, Ne Köss Belém volt (utóbbi kettőt egy kis színpadi félreértés miatt felcserélte a banda).
  
  A szintén kiváló Körhinta album is képviseltette magát, mégpedig a címadó dallal, a Múló Álommal és a Gazemberrel. A buli legvégén pedig még kalandozhattunk egyet a régmúltba a Pokolrock és a Keresztes Vitéz segítségével.
  Szerintem óriási hibát követtek el azok, akik a Brainstorm után leléptek, mert bár a Moby Dick nem tudott ráduplázni a németek sikerére, de intenzív, zúzós bulit kapott mindenki az arcába, aki a küzdőtéren maradt. Ezen késői órákban is kialakult még némi mozgalmasság és pogó, noha a közönség tagjai és maga a zenekar is fáradt lehetett már kissé. Kicsit problémáztak a műhóesés miatt, meg úgy egyáltalában is kezelhettek volna lazábban néhány dolgot, de kétségtelen, hogy a Moby Dick koncertje méltó volt a banda legsikeresebb korszakához.
  
  Már így is eléggé elhúzódott a fesztivál, a „levezető bandákra”, név szerint a Vida Rock Band-re és az Ad Astra-ra tényleg már csak a legfanatikusabbak maradtak. Én már nem tartoztam közéjük, hiszen az órákon át tartó tombolás után örültem, hogy egyáltalán a lábaimon meg tudtam állni, így hazafelé vettem az irányt. De a fáradtság nem oltja ki az emlékeket, márpedig erre az estére még sokáig fogok jó szívvel visszagondolni, sőt az év végi koncertértékelésben is jó eséllyel előkelő helyezést nyer nálam a Brainstorm nevével fémjelzett fesztivál. Persze rajtuk kívül a többi banda is jelentős mértékben hozzájárult a kiváló esti szórakozáshoz, és biztos vagyok benne, hogy a bandatag is remekül érezték magukat. Ezáltal remélem, hogy rövidesen újra köreinkben üdvözölhetjük a Brainstorm, Sabaton, és a Pagan´s Mind tagjait. Bármikor jönnek, én biztosan ott leszek!

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: